168619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,5-dinitro- szulfanilamidok előállítására valamint azokat hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények
5 168619 6 feloldjuk a folyadékban, felületaktív diszpergáló anyag, mint ionos vagy nem-ionos emulgeáló szer segítségével vagy anélkül. Az alkalmas folyadékok közé tartoznak a mezőgazdasági permetező olajok és petróleum-párlatok, mint diesel-olaj, kerozin, gázolajok és Stoddardoldószer (tiszta kőolajpárlat). A diszpergáló és emulgeáló szer kiválasztását és felhasznált mennyiségét a készítmény természete és a szernek a hatóanyag diszperzióját elősegítő képessége szabja meg. A készítményekben használható diszpergáló és emulgeáló szerek közé tartoznak az alkilén-oxidok fenolokkal és szerves savakkal képezett kondenzációs termékei, alkil-aril-szulfonátok, polioxi-alkilén-származékok, vagy szorbitán-észterek, komplex éter-alkoholátok és hasonlók. A találmányban alkalmazható jellemző felületaktív szereket a 3 095 299 számú egyesült államokbeli szabadalom 2. oszlopának 25—36 sora, a 2 655 447 számú szabadalom 5. oszlopa ésa2412510 számú szabadalom 4. és 5. oszlopa ismerteti. Poralakú készítmények előállításánál a hatóanyagot finom eloszlású szilárd anyagban, mint agyag, talkum, mész, gipsz, mészkő, vermikulit-érc, perlit és hasonlókban diszpergáljuk. Ilyen diszperzió elkészítésének egyik módszere szerint a finom eloszlású hordozót mechanikai úton elkeverjük vagy megőröljük a hatóanyaggal. A mérgező vegyületet tartalmazó poralakú készítményeket különböző szilárd felületaktív diszpergáló szerekkel is elkészíthetjük, így bentonittal, fuller-földdel, attapulgittal és más agyagokkal. A hatóanyagok arányától függően ezeket a porkészítményeket töményen használjuk vagy további szilárd felületaktív diszpergáló szerrel, vagy mésszel, talkummal, gipsszel és hasonlókkal felhígítva állítjuk elő a kívánt mennyiségű hatóanyagot tartalmazó, növényi növekedést gátló készítményt. Az ilyen poralakú készítményeket diszpergáló szerek segítségével vagy anélkül vízben is eloszlathatjuk permetező elegyek előállítása céljából. A hatóanyagot tartalmazó készítményeket gyakran előnyösen tovább módosítjuk azáltal, hogy hatásos mennyiségű, felületi feszültséget csökkentő anyaggal keverjük el őket, amely megkönnyíti a készítmény diszpergálódását és szétszóródását a levél felszínén és a készítmény beépülését a növénybe. A találmány szerinti hatóanyagot a talajban vagy más növekedési közegben diszpergálhatjuk, bármilyen alkalmas módon. Összekeverhetjük egyszerűen a közeggel, vagy a talajra juttatjuk és utána a kívánt mélységig beboronáljuk a talajba, vagy folyékony vivőanyaggal biztosítjuk a behatolást és átitatást. Permet- és porkészítményeket a talajra, vagy a növényrészekre, vagy a növények föld feletti felületeire a szokásos módszerekkel juttatunk, például gépi vagy kézi porzókészülékekkel, permetezőkkel, a felületre vagy a levegőbe permetezve. További eljárás szerint a hatóanyagot úgy is eloszlathatjuk a talajban, hogy a hatóanyagot a talaj öntözésére használt vízbe visszük bele. Az ilyen eljárásnál a víz mennyisége változik a talaj likacsosságától és víztartó képességétől függően, mivel ezek a tényezők befolyásolják a hatóanyag kívánt mélységben való eloszlását. Ezenfelül a találmány magában foglalja olyan aeroszol-készítmények használatát is, amelyek hatóanyagként a találmány szerinti vegyületekből egyet vagy többet tartalmaznak. Ilyen készítmények szokásos módszerekkel állíthatók elő, melyek során a hatóanyagot oldószerben diszpergáljuk és a kapott oldathoz vivőgázt adunk. Az oldószer minőségét és benne a hatóanyag koncentrációját olyan változók határozzák meg, mint a felhasználásra kerülő hatóanyag és a kezelendő növényzet természete. 13. példa A vegyületeket tartalmazó készítmények növényirtó 10 hatását szokásos módszerekkel értékeljük ki; ezen értékelés adatait az alábbiakban közöljük. A kiértékelendő vegyületet először nem-ionos szulfonátvegyületekből álló emulgeátor-keverék aceton-/etanol 1: 1 oldatában szuszpendáljuk. A szuszpenziót ezután a fenti reagenskeverék 15 vizes oldatával hígítjuk a végső készítmény előállítása céljából; ez 4,15% acetont és ugyanennyi etanolt, 1000 mg/I emulgeátor-keveréket és az illető vegyületekből a kívánt kg/ha adagolásnak megfelelő mennyiséget tartalmaz. Kisebb adagok esetében az így kapott *készít-20 ményt csak 1000 mg/l emulgeálószer-keveréket tartalmazó vízzel hígítjuk fel és így tovább csökken az etanol és aceton koncentrációja. 25 14—25. példa A találmány szerint különféle vegyületeket különböző növényeken preemergens módon alkalmazzuk. A kiértékeléshez 1 rész homokból és 1 rész felaprított termő-30 talajból álló földet állítunk elő cementkeverő segítségével. A kapott talajból 3,78 litert 21,5 X31,5 cm nagyságú, fémmel bevont lemezre helyezünk és gereblyével egyenletesen elsimítjuk. Háromsoros nyomjelzővel 2,5 cm mély barázdákat készítünk a lemeznek mintegy 2/5 35 részén. Ezekbe a barázdákba haszonnövény-magokat, éspedig 4 kukorica-, 5 gyapot- és 6 szójababmagot helyezünk. A lemez fennmaradó földterületére négy -soros nyomjelzőt helyezünk és mindegyik barázdába egy fajtát ültetünk el a következő magokból: ecsetpázsit 40 (80—100 mag), selyemperje (40—50 mag), libatop-csíranövény (150—250 mag) és köles-fajta gyomnövény (100—150 mag). Megfelelő mennyiségű földdel lefedjük az egész lemezt, így a gyommagokat körülbelül 6 cm, a haszonnö-45 vény-magokat körülbelül 3 cm mélységben fedjük le. A készítménynek mint preemergens herbicidnek a hatását vizsgálva a fentiek szerint elkészített lemezt az ültetés napján vagy másnapján forgóasztallal és levegőelszívással ellátott kamrába helyezzük. A vizsgálandó 50 vegyületet tartalmazó és az előző példákban leírtak szerint elkészített növényirtó készítményt levegőforrással összekötött, módosított DeVilbiss porlasztóval juttatjuk a lemezre. A vizsgált készítményből 12,5 ml-t porlasztunk a lemezre vagy az ültetés napján, vagy a következő 55 napon. A károsodás értékelését és a károsodás típusával kapcsolatos megfigyeléseket a kezelés után 11—12 nap múlva végezzük el. A károsodás értékelési skálája a következő: 60 0 — nincs károsodás 1 — csekély károsodás 2 — mérsékelt károsodás 3 — súlyos károsodás 65 4 — pusztulás 3