168596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánygranula előállítására, különösen hasvízkór preventív és/vagy terápiás kezeléséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168596 /ÄE^ 'I Bejelentés napja: 1973. III. 28. (BI—467) Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/17 Közzététel napja: 1975. XII. 29. f ' " ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977 VI. 30. t( Feltalálók: Dr. BÜZA László állatorvos, Budapest, 20%, BÚZNA Árpád vegyész, 20%, dr. TASI Zsolt állatorvos, 20%, dr. SZALAY Gyula állatorvos, 20%, SALLAI Lajos agrármérnök, 8%, NYIKOS Károlyné vegyésztechnikus, 4%, FARAGÓ Attila vegyésztechnikus, 4%, MOHÁCSI Gábor laboráns 4%, Debrecen Tulajdonos: BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás takarmánygranula előállítására, különösen hasvízkór preventív és/vagy terápiás kezeléséhez A találmány tárgya: eljárás takarmánygranula előállítására vízben élő hasznos állatok, célszerűen különböző korú és nagyságú halak, valamint nyúl, baromfi és sertés gramnegatív és/vagy grampozitív baktériumok okozta fertőzésének megelőzésére és/vagy gyógyítására. A nagyüzemi haltenyésztés világszerte számottevő, különösen olyan országokban, amelyek távol esnek a természetes halelőfordulástól. A haltenyésztés gyakran visszatérő károsító tényezője a halak hasvízkóros megbetegedése. Különösen a pontyfélék fogékonyak a betegség iránt. A betegséget régóta ismerik, azonban a hasvízkór kóroktana még kellően nem tisztázott. Hazánkban az Aeromonas genusba tartozó baktériumok közül az Aeromos punctata és az Aerömos formicans fakultatíve patogén baktériumokat tartják a kórokozóknak. A bántalom szezonálisan jelentkezik és kitörését valamilyen nem természetes beavatkozás idézi elő, feltehetően a fertőzés ténye másodlagos jelentőségű. A bántalom úgy alakul ki, hogy a virulens csírák bejutnak az ellenállóképességben megtört, legyengült hal belébe, .ahol elszaporodva a nyálkahártyán át bejutnak a májba, majd a vesébe és ezeket megbetegítik. Erős toxinhatás érvényesül és a vörössejtek tömegesen elpusztulnak, a bőrben fekélyek keletkeznek. A hasvízkór általában a telelés után április-május hónapban jelentkezik, az állomány ellenállóké-10 15 20 pessége, kondíciója, kezelési módja és a környezeti tényezőktől függően. A fenti tényezőktől függően az állományveszteség heveny esetben 60-95%, félheveny esetben 40-60%, idült esetben 20-40%-ot éri el. A hasvízkór gyógyításában gyökeres változást az antibiotikumos kezelés alkalmazása hozott. A hasvízkór kezelésének hatékonysága függ az antibiotikumos kezelés alkalmazásában attól, hogy a betegséget melyik stádiumban ismerték fel és a megfelelő vérszintet a teljes állománynál sikerült-e a kúra ideje alatt fenntartani. A Szovjetunióban a szájon át való antibiotikumos kezelés terjedt el (Halászat, 1964. 46. o.). A módszer lényege, hogy 1 g antibiotikumot feloldanak 1 liter vízben és ebben 1 kg búzát vagy más gabonamagvat áztatnak 10-12 óráig, majd megetetik. Az NDK-ban chloramphenicol-tartalmú készítményt alkalmaznak, szintén szájon át. (Alig. Fischerei Ztg. 1963/12). Kézenfekvő megoldásként alkalmazták kisebb halmennyiség esetén az antibiotikumos fürösztést, mely ugyan hatékony a vízben 25 gyógykezelt hal esetében, de rendkívül nehézkes és igen költséges, ezért nagyüzemi alkalmazásra nem felel meg. A legkorszerűbb módszerek egyike a Spofa cég készítménye és alkalmazási módja. (Vet. Spofa. Prake. 1968. 10. K. 2. sz. 175-188 p. á: 1; 30 b: 32 (X 3411). A készítményt 3-5 mm átmérőjű 168596 1