168586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habbton előállítására

7 168586 8 Habstabilizátorként elsősorban vízoldható poliétersziloxánok jönnek számításba. Ezek a vegyületek általában úgy vannak felépítve, hogy etilénoxidból és propilénoxidból álló kopolimer egy polidimetilsziloxángyökkel van kötve. Ilyen habstabilizátorokat ismertetnek például a 2 764 565 számú USA szabadalmi leírásban, A találmány szerinti habbeton előállításánál alkalmazott reakciókeverékekben reakciókésleltető szereket, például savas kémhatású anyagokat, mint sósavat vagy szerves savhalogenideket, továbbá ismert cellaszabályzókat, mint paraffinokat, zsíralkoholokat vagy dimetilpolisziloxánokat, pigmenteket, vagy színezékeket, lángvédő anyagokat, például trisz-klóretilfoszfátot vagy ammóniumfoszfátot és 'polifoszfátot, foszforsavak szervetlen sóit, klórozott paraffinokat, öregedésgátló és időjárási behatások ellen védő anyagokat, lágyítókat, fungisztatikus és bakteriosztatikus hatású anyagokat, töltőanyagot, mint báriumszulfátot, szilikagélt, kormot vagy iszapolt krétát is alkalmazunk. A találmány szerint adott esetben adagolható felületaktív adalékanyagokra és habstabilizátorokra, valamint cellaszabályzókra, reakciókésleltető- szerekre, stabilizátorokra, lánggátló anyagokra, lágyítókra, színezékekre és töltőanyagokra, valamint fungisztatikus és bakteriosztatikus hatású anyagokra további példát, valamint az alkalmazás és hatásmechanizmus részleteit ismerteti a Viewg és Höchtlen-féle „Kunststoff—Handbuch" VI. kötet (Carl—Hansen Verlag, München, 1966) 103—113. oldalakon. A találmány szerint előnyösen alkalmazandó kiindulóanyagok továbbá izocianátokkal szemben legalább két reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó általában 62—10000 molekulasúlyú vegyületek. Ilyen csoportok aminocsoportokon kívül a tiol-csoportot vagy karboxilcsoportot tartalmazó vegyületek, előnyösen polihidroxilvegyületek, főként a 2—8 hidroxil -csoportot tartalmazó főként 400—10 000, előnyösen 1000—6000 közötti molekulasúlyú vegyületek, például legalább két, általában azonban 2—8, előnyösen inkább 2-—4 hidroxilcsoportot tartalmazó poliészterek, poliéterek, politioéterek, poliacetálok, polikarbonátok, poliészteramidok, amelyek homogén és cellaszerkezetű poliuretánok előállításánál önmagában ismertek. Ezeket a vegyületeket a poliizocianát, alkáliszilikát és vízmegkötő adalékanyag keverékére számítva 1—30 súly% mennyiségben alkalmazzuk. A számításba jövő hidroxilcsoportot tartalmazó poliészterek például a többértékű, előnyösen kétértékű és adott esetben még pótlólag háromértékű alkoholok, többértékű, előnyösen kétértékű karbonsavakkal alkotott reakciótermékei. A szabad polikarbonsavak helyett alkalmazhatók a megfelelő polikarbonsavanhidridek vagy a rövidszénláncú alkoholok megfelelő polikarbonsavészterei vagy ezek keverékei a poliészterek előállításához. A polikarbonsavas alifás, cikloalifás, aromás és/vagy heterociklusos jellegűek, adott esetben például halogénatomokkal vannak helyettesítve és/vagy telítetlenek. Ilyen polikarbonsavakra példaképpen a következőket soroljuk fel: borostyánkősav, adipinsav, parafasav, azelainsav, szebacinsav, ftálsav, izoftálsav, trimellitsav, ftálsavanhidrid, tetrahidroftálsavanhidrid, hexahidroftálsavanhidrid, tetraklórftálsavanhidrid, endometilén-tetrahidroftálsavanhidrid, glu társa vanhidrid, maleinsav, maleinsavanhidrid, fumársav, dimér- és primer zsírsavak, mint ölajsav, adott esetben monomer zsírsavakkal elkeverve, tereftálsavdimetilészter, tereftálsav-bisz-glikolészter. Több értékű alkoholként például a következők jönnek számításba: etilénglikol, propilénglikol-(l,2) és propiléngIikoI-(l,3), butilénglikol-(l,4) és 5 butilénglikoI-(2,3), hexándioI-(l,6), oktándiol-(l,8), neopentilglikol, ciklohexándimetanol (1,4-bisz-hidroximetilciklohexán), 2-metil-l,3-propándiol, glicerin, trimetilolpropán, hexántriol-(l,2,6), butántriol-(l,2,4), trimetiloletán, pentaeritrit, ciklohexándiol, mannit és szorbit, 10 metilglikozid, továbbá dietilénglikol, trietilénglikol, tetraetilénglikol, polietilénglikolok, dipropilénglikol, polipropilénglikolok, dibutilénglikol, és polibutilénglikolok. A poliészterek részben véghelyzetű karboxilcsoportot tartalmazhatnak. A laktpnokból például s-kaprolak-15 tonból vagy hidroxikarbonsavakból, például w-hidroxikapronsavból készült poliészterek is alkalmazhatók. A találmány szerint alkalmazhatók a fentiekben felsorolt alacsony molekulasúlyú poliolok is. Számításba jönnek a kismolekulasúlyú aminők, mint az alkilén-20 diamin. A találmány szerint alkalmazhatók a legalább két, általában 2—8, előnyösen 2—3 hidroxilcsoportot tartalmazó önmagában ismert poliéterek, amelyek például epoxidok, mint etilénoxid, propilénoxid, butilénoxid, 25 tetrahidrofurán, sztiroloxid, vagy epiklórhidrin önmagában történő polimerizációjának, például bórtrifluorid jelenlétében vagy ilyen epoxidok addíciója útján, adott esetben a reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó kiindulási anyagokra történő egyidejű vagy egymást kö-30 vető addícióval képezhetők. Ilyen reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó alkoholok vagy aminők például a víz, etilénglikol, propiléng!ikol-(l,3) vagy propilénglikoI-(l,2), trimetilolpropán, 4,4'-dihidroxi-difenilpropán, anilin, ammónia, etanolamin, etiléndiamin. A szacha-35 rózpoiiéterek például az 1 176 358 és 1 064 938 számú NSZK közzétételi iratokból ismert vegyületek is a találmány szerint alkalmazhatók. Sokszor azokat a poliétereket részesítjük előnyben, amelyek túlnyomó részben (a poliéterben jelenlevő összes hidroxilcsoportra számít -40 va 90 súly%-ig terjedő mennyiségben) primer hidroxilcsoportot tartalmaznak. A vinilpolimerekkel módosított poliéterek például poliéterek jelenlétében sztirol vagy akrünitril polimerizációval előállított vegyületek (3 383 351, 3 304 273, 3 523 093, 3 110 695 számú USA, 45 1 152 536 számú NSZK szabadalmi leírás) valamint a hidroxilcsoportot tartalmazó polibutadiének is előnyösek. A poliétereken főként a tiodiglikolnak önmagával és/vagy más glikolokkal, dikarbonsavakkal, formalde-50 hiddel, aminokarbonsavakkal vagy aminoalkoholokkal alkotott kondenzációs termékeit értjük. A ko-komponens jellegétől függően az előállított termékek politiokeverékéterek, politio-éterészterek, vagy politio-éterészteramidok. 55 Poliacetálokként például a glikolokból, mint dietilénglikolból, trietilénglikolból, 4,4'-dioxetoxi-difenil-dimetilmetánból, hexándiolból és formaldehidből előállítható vegyületek jönnek számításba. Ciklusos acetálok polimerizációja útján is előállíthatók a találmány szerint 60 megfelelőnek bizonyult poliacetálok. Hidroxilcsoportot tartalmazó polikarbonátokként az e téren ismert vegyületek jönnek számításba, amelyek például diolok, mint propándiol-(l,3), butándioI-(l,4) és/vagy hexándioI-(l,6), dietilénglikol, trietilénglikol, 65 tetraetilénglikol, diarilkarbonátokkal, például difenil-4