168586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habbton előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1973. XII. 03. Bejelentés elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1973. III. 02. (P23 10 559.1) Közzététel napja: 1975. XII. 29. Megjelent: 1977. VI. 30. (BA—3003) 168586 Nemzetközi osztályozás: C 04 B 21/00 C 08 G 73/00 Feltalálók: Dr. DIETERICH Dieter vegyész, Leverkusen, Dr. MARKUSCH Peter vegyész, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás habbeton előállítására i Ismeretes az, hogy ásványi szemcsés anyagok és műanyagok alkalmazásával hangszigetelő anyagokat lehet előállítani. Az 1 239 229 számú NSZK közzétételi iratból ismeretessé vált eljárás szerinti műanyagbeton előállítására porózus ásványi anyagokat és habositható kéve- 5 rékeket alkalmaznak. A felsorolt esetekben az ásványi nyersanyagot mindig a műanyaggal kötik vagy ragasztják össze. Az így előállított műanyag-betonanyagoknak hátránya inhomogenitásukban van, amelynek következménye mechani- 10 kailag különböző mértékben igénybevehető részek kialakulása a szerkezeti anyagban. Számos esetben jelentős mennyiségű és költséges szerves műanyag felhasználása is szükséges, ez pedig az égési tulajdonságokat is többnyire negatív módon befolyásolja. 15 Az építési célokra szokásos módon alkalmazott betonanyagok felhígítása szerves, porózus műanyagokkal ugyanúgy az ismert eljárásokhoz tartozik, mint a betonkeverékekhez a hajtóanyagok hozzáadása vagy gázok in situ képzése és ezáltal csökkentett nyers térfogatsúlyú 20 porózus anyagok előállítása. A túlnyomó részben szervetlen komponensből álló szerkezeti anyagok hátránya a viszonylag nagymértékű ridegség, amely a szerves habositható anyagokkal összehasonlítva hőszigetelés, valamint a viszonylag hosszú 25 kötési idők miatt gyengébb minőségű terméket eredményez. Ismeretes továbbá építőelemek előállítása porózus szerves műanyagokból és szilárd tűznek ellenálló, többnyire szervetlen vagy fémes fedőrétegek kialakításával. 30 Az utóbbi anyagoknak szerves jellegük miatt az a hátrányuk van, hogy az építkezéseknél lángbiztos fedőrétegek felvitele nélkül nem használhatók fel. Az 1 924 468 számú NSZK közrebocsátási iratból ismeretes vizes cementből, kovasavas töltőanyagból és több izocianátcsoportot tartalmazó szerves vegyületből cementmasszák előállítása. Az ilyen típusú porózus cementmasszák főhátránya az 5—6 órát kitevő igen hoszszú kötési idő, valamint a nem nagyon kedvező hőszigetelő tulajdonság. Az ilyen anyagok fő alkalmazási területe az esztrich-bevonatok területén van. Az 1 770 384 számú NSZK közrebocsátási iratban izocianátokból és alkáliszilikátokból álló habanyagok előállítását javasolták. Ezzel az eljárásmóddal olyan habanyagokat lehet előállítani, amelyeknek hátránya az, hogy általában igen nagy víztartalmúak és nyers térfogatsúlyukhoz viszonyítva habbeton szempontjából túl alacsony mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. Az 1 494 955 számú NSZK közzétételi iratból ismeretes az, hogy hőálló habanyagokat habositható vagy már cellás szerkezetű hőre lágyuló műanyagokból vizes alkáliszilikát oldatok jelenlétében lehet előállítani. Ennek az eljárásnak a hátránya a szükséges hőmennyiség bevezetése abból a célból, hogy a hőre lágyuló műanyagok habosíthatók legyenek, továbbá problémát jelent az alkáliszilikát oldatok kikeményítése és a képződött társított anyag víztartalma. A jelen találmány célkitűzése az ismert habbetonok felsorolt hátrányainak kiküszöbölésével olyan habbeton előállítása, amely gyors kötési idővel, a nyers térfogat-168586 1
