168575. lajstromszámú szabadalom • Vonó- és lökőszerkezet vasúti járművek középütközős csatolóihoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VII. 15. (VE-607) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. VII. 18. (WP 20-e/141 318) Közzététel napja: 1972.1.12. Megjelent: 1977. III. 31. 168575 Nemzetközi osztályozás: B 61 G 9/12 Feltalálók: Beithel Werner mérnök, Berlin-Baumschulenweg, Moeschier Franz, Zeuthen, Schulze Friedrich mérnök, Berlin-Grünau, Zimmermann Günter mérnök, Berlin-Friedrichshagen, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Ministerium für Verkehrswesen, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Vonó- és lökőszerkezet vasúti járművek középütközős csatolóihoz 1 A találmány vonó- és lökőszerkezet vasúti járművek középütközős csatolóihoz, ahol csatolófejjel ellátott csatolókar valamilyen csukló, előnyösen stabilizáló csukló útján egy függőleges csuklós csaphoz elfordulóan kapcsolódik, a csuklós csap mind 5 a vonóerő, mind pedig a lökőerő irányában lépcsőzetes rugóhatású előfeszített rugózástovábbító rendszert tartalmazó rugóház útján a vasúti jármű alvázára támaszkodik. Ismeretesek vonó- és lökőszerkezetek, amelyek- 10 nek rugóházban elhelyezett rugózástovábbító rendszerei 2 db egymás mögött vagy egymással párhuzamosan kapcsolt, pl. elülső és hátsó rugóként kialakított, különböző keménységű rugóegységből állnak. Ezek a rugóegységek a rugóházban pl. rugó- 15 tányér segítségével a stabilizáló csukló vagy más hasonló elem csuklós csapja útján a csatolószervből bevezetett csatolókar erői ellenében oly módon vannak megtámasztva, hogy lökésszerű igénybevétel esetén mindkét rugó többnyire egyenletes módon 20 van megterhelve, húzóigénybevétel esetén pedig először a lágyabb rugóegységre működik az erő, majd csak a maximális elmozdulási útjának egy részén túl lép működésbe a rugózással fölfogandó tömeg egy részének fölvételére a keményebbik rugóegység, 25 különösen rövid ideig ható rántásszerű húzóerők esetén. Egy másik ismert vonó- és lökőszerkezet esetében a rugóházban egymás után kapcsolva elhelyezkedő rugóegységek a rugóházon keresztül rugó- 30 tányér vagy más hasonló segítségével a csatoló fejre oly módon támaszkodnak, hogy lökőigénybevétel esetén a lökőerőket mindkét rugóegység, húzóigénybevétel esetében a húzóerőket pedig csupán egyik rugóegység veszi föl. Ismeretesek továbbá vonó- és lökőszerkezetek,. amelyeknél a húzóerőknek a rugózástovábbító rendszer felé való továbbadása szokásos támasztó, illetve továbbító elemek közbeiktatásával vonórúd vagy különálló vonókengyel útján történik, mely utóbbi a rugóházat körülfogja. Ugyancsak ismertek vonó- és lökőszerkezetek, amelyek két részből álló átmenő vonó- és lökőrúddal vannak ellátva, és ahol a kétrészes vonó- és lökőrudat összetartó rudazatrugózás valamilyen szekrényrugózás belsejében helyezkedik el. Az ismert vonó- és lökőszerkezeteknek az a hátrányuk, hogy egyrészt a rugóegységeknek egymáshoz képest kedvezőtlen elrendezését, másfelől ezeknek a rugóegységeknek célszerűtlen megtámasztását kívánják meg. A lökőigénybevétel esetén föllépő túlságosan nagy erők — a középütközős csatolóból bevezetett csatolókar erői ellenében -elégséges módon rugózás útján nem foghatók föl, illetve ezek az erők elégséges módon nem tárolhatók. Rövid ideig tartó impulzus-jellegű húzóerők rántóigénybevétel esetén pedig az erők elégséges módon nem tompíthatok le, és az így föllépő ún. túlrántásokat közvetlenül a jármű keretszerkezetének kell fölvennie. 168575