168551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen nitrilek előállítására különböző fémekkel aktivált katalizátorok alkalmazásával

168551 akrilnitril esetén a következő képlettel jelö­niéi $ reakcióból távozó akrilnitril mól -beíapim-SIeFIn-Sol­x 100 A képletből láthatjuk, hogy a termék meny­nyisége közvetlen függvénye az áthaladási átala­kulásnak. A találmány szerinti eljárásnál lényeges szerepet játszik az alkalmazott katalizátor. Ka­talizátorként az előzőekben leirt képletben felsorolt elemeket tartalmazó bármely katalizá­tor alkalmas. Tágabb értelemben a bázis-katali­zátorok legalább vas, molibdén és bizmut féme­ket és nikkel, kobalt, magnézium, cink, kadmium vagy kalcium fémek közül legalább egyet tartal­maznak, A felsorolt alapelemeken kivül nagy számú adott esetben jelenlévő elem lehet még a katalizátorban. Ezek a találmány szerinti eljá­rás során alkalmazásra kerülő alapkatalizátorok ismertek mint az ammonoxidációs reakciók kata­lizátorai. Ennek megfelelően az alapkatalizáto­rok és azok előállítási eljárásai nem tartoznak ugyan a találmány körébe, de ezek az alapkata­lizátorok előnyös változatai. A találmány germániumnak, ónnak, réznek, ezüstnek, krómnak, ruténiumnak, titánnak, wolf­ramnak, berilliumnak, bornak, galliumnak, indi­umnak, mangánnak, antimonnak, tóriumnak, cirkó­niumnak, ittriumnak vagy ezek keverékeinek az alapkatalizátorba való beágyazására terjed ki annak érdekében, hogy nagy áthaladási átalaku­lásnál nagyobb termelési arányokat érjünk el. Az alapkatalizátorhoz adott elemek olyan mennyiségben keverhetők ezekhez, hogy segít­ségükkel a találmány értelmében megnövel hoza­mokat érjünk el. Jóllehet ez a tartomány vál­tozhat, az előnyös tartomány 0,01 és 4 között van, ahogy azt az általános képletben megadtuk. Egy sokkal előnyösebb tartomány 0,1 és 2 érték közé esik. Bár az alapkatalizátorhoz a találmány ér­telmében az elemek keveréke is hozzáadható, mégis előnyös, ha ezeket az elemeket külön-kü­lön adjuk az alapkatalizátorhoz, A katalizátor általános képletében az X helyébe ezek közül az elemek közül bármelyiket külön-külön behe­lyettesíthetjük. Az alapkatalizátorok, amelyekhez a promo­torként szolgáló elemeket adjuk, az előnyös változatoknak tekinthetők. Előnyben részesül­nek azok a katalizátorok, amelyekben nikkel, vagy kobalt vagy a kettő keveréke van jelen, például ahol C nikkel, kobalt vagy ezek keve­réke. Előnyösek azok a katalizátorok is, ame­lyek egy alkálifémet, igy káliumot tartalmaz­nak, A találmány szerinti katalizátorok egy­aránt alkalmazhatók hordozóra felvive vagy hordozó nélkül. Hordozóanyagok példáiként a sziliciumdioxidot, az aluminiumoxidot, cirkóni­umoxidot, a titándioxidot, a bórfoszfétot és hasonlókat emlithetjük, A reakcióban résztvevő anyagok, a reakció­körülmények és egyéb reakcióparaméterek ismer­tek a propilén— és izobutilén- ammonoxidációs eljárásból, A körülmények, a reaktorok és ha­sonlók lényegében nem térnek el az e területen szokásosan alkalmazottaktól, A hőmérséklettar­tomány 200 C°-tól 600 C°-ig terjedhet, az elő­nyös tartomány azonban 300 C -tói 500 C ~i-S terjed. A reakció fluidágyas vagy rögzitett ágyas reaktorban, légköri, légkörinél kisebb vagy légkörinél nagyobb nyomáson egyaránt kivi­telezhető, A találmány egy gazdaságos kivite­lezése fluidágyas reaktorban légkörinél kisebb nyomáson valósitható meg. Jóllehet a találmány szerinti eljárást el­sősorban olyan esetre irtuk le, amelynél több olefint adagolunk a katalizátor fölé egy adott időben, magától értetődik, hogy az adagolt há­nyadok és a betáplált anyag összetétele ettől eltérhet. A katalizátor fölé bevitt olefin be­táplálási sebessége WWH-értékben kifejezve 0,05 és 0,25 között mozog. A találmány szerinti eljárás utján nagy mennyiségű akrilnitrilt vagy metakrilnitrilt ál­lithatunk elő nagy olefin-betáplálási sebesség és nagy áthaladási átalakulás mellett. A találmány szerinti eljárást a következő példákon szemléletesen is bemutatjuk. A és B összehasonlító példák, valamint az 1-27. példák Találmány szerinti promotorokat tartalmazó ka­talizátor összehasonlítása alapkatalizátorral. Egy 5 ml térfogatú rögzitett ágyas reak-5 tort készítünk, amely egy 8 mm belső átmérőjű rozsdamentes acélcsővel rendelkezik. A reaktor­ba beviszünk egy a következőkben ismertetendő módon készített katalizátort és levegőáramban 420 C -ra melegitjük. Az összehasonlító B pél­da és az 1-27, példák reakcióhőmérsékletén pro­.. ^ pilén/ammónia/oxigén/nitrogén/gőz elegyet, amely 1,8/2,2/3,6/2,^/6 arányban tartalmazza az összetevőket, viszünk a katalizátor fölé 3 másodperces kontakt-idő mellett. A FWH ennél a reakciónál 0,10, Az összehasonlító A példa esetében, amely­nél l/l,1/2,1/7,9/4 arányú propilén/ammónia/ 15 oxigén/nitrogén/gőz elegyét vezetünk be, a hő­mérséklet 420 C . A kontakt-idő ebben az eset­ben 6 másodperc, A ¥¥H értéke 0,03, Ez a példa azt szemlélteti, hogy az alapkatalizátor szoká­sos üzemi körülmények között kis WWH mellett dolgozik, „„ Az egyes katalizátorok a következő módon ^ készülnek: A és B összehasonlító példák 80#Kn -JJi. „Co, „Fe„BiPn Jo,„0 +20$ SiO Ofí 2,5 ^,5 j 0,5 Ld 127,1 g /Hj/,Mo„0 r,te 0 képletü ammónium-25 heptamolibdát vizes oldatát elkészítjük, majd az oldathoz hozzáadunk 6,9 g 42,5 jí-os H -> p0 /, oldatot és 102,7 g Nalco néven ismert 40 $-os szilikaszolt és szuszpenziót létesítünk. Emel­lett olyan vizes oldatot készítünk, amely 72,7 s Fe/NO /„.9H2 0 képletü ferrinitrátot, 29,1 g Bi/N0^.5HgO képletü bizmutnirtátot, 78,6 g 30 Co/NO^/^.őHgO képletü kobaltnitrátot, 43,6 g Ni/NO;;/ . 6H„0 képletü nikkelnitrátot és 6,1 g 10 $-os nétriumnitrát-oldatot tartalmaz, A fém­nitrátok oldatát lassú ütemben hozzáadjuk a s szuszpenzióhoz, majd az egészet szárazra párol­juk, A keletkezett szilárd anyagot három óra Tg hosszat 290 C°-on, ugyancsak három óra hosszat 425 C -on és lő óra hosszat 550 C -on szárítjuk. 1. példa 80#GeQ 6 K Q x Ni 2 5 C OZ( Fe„BiP 0 Mo 12 Q_+20$ SiO 63,56 g ammóniumheptamolibdátot feloldtunk ,~ 60 ml meleg vizben és a kapott oldathoz hozzá­adunk 53,25 g Nalco nevű 40 $-os szilikaszolt. A keveréket lassan melegitjük állandó keverés közben körülbelül 5 percig. A képződött iszap­szerü anyaghoz hozzáadunk 3j46 g 42,5 /6-os fosz­forsavat és a keveréket 2 percig melegitjük. 45 Ezzel párhuzamosan 36,36 g ferrinitrátot összekeverünk 10 ml vizzel és állandó keverés közben meleg lapon megolvasztjuk. Ezután egy­mást követően 14,55 g bizmutnitrátot, 39,29 g kobaltnitrátot, 21,80 g nikkelnitrátot adunk az elegyhez, de a fémsók hozzáadásával várunk p-p, addig, amig az előző fémnitrát megolvad. Ez-U után 3,03 g káliumnitrátot adunk 10 $~os oldat­ként az olvadékhoz, majd 1,88 g GeO„-t is ada­golunk és megolvasztjuk. A fémnitrátokat tartalmazó oldatot lassú ütemben hozzáadjuk az iszapszerü szuszpenzió­hoz és növekvő hőmérsékleten melegitjük mind-55 addig, ameddig a keverék sűrűsödni nem kezd. A keveréket ezután kemencében 120 C -on időnkinti keverés közben szárítjuk. A száraz katalizátort 550 C°-on ló óra hosszat kalcináljuk. 2-27. példák A példák szerinti többi katalizátort az 1. 60 példában megadott módon keszitjük. Germaniumot, ónt, krómot, bort és titánt adunk oxidok alak­jában a katalizátorokhoz. Rezet és ezüstöt nit­rát alakjában adunk a katalizátorokhoz, Ruténiu­mot és berilliumot klorid formájában viszünk be a katalizátorokba, wolframot pedig ammónium­_ wolframátként ammóniumheptamolibdáttal együtt -b«3 adunk a katalizátorhoz. Jóllehet különböző anio­nokat használunk, a katalizátor komponens kü­lönböző anionja nem döntő jelentőségű. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom