168549. lajstromszámú szabadalom • Herbicid kompoziciók és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 *w,»-v lt) Herbicid hatás vizsgálata Amint már korábban említettük, az (I) általános képletű új vegyületek fitotoxikus hatással rendelkeznek, és különféle gyomnövények irtására alkal- 5 masak. Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatásának vizsgálatát, és a kísérletek eredményeit az alábbiakban ismertetjük. A) Kikelés előtti' herbicid hatás vizsgálata Pergamenpapírra analitikai mérlegen 20 mg vizsgálandó vegyületet mérünk, majd az anyagot a papinál együtt egy 30 ml-es széles szájú lombikba 15 helyezzük, és a terméket* 1% Tween 20 emulgeálószert (polioxietilén-szorbitán-monooleát) tartalmazó 3 ml acetonban oldjuk. Ha a vizsgálandó vegyület acetonban nem oldódik, aceton helyett egyéb alkalmas oldószert, például vizet, alkoholt vagy 20 dimetilformamidot használunk fel. Ha oldószerként dimetilformamidot alkalmazunk, a vizsgálandó vegyülethez legföljebb 0,5 ml dimetilformamidot adunk, majd az oldat térfogatát egy másik oldószerfel 3 ml-re egészítjük ki. Az így kapott 3 ml 25 térfogatú oldatot egy No. 152 DeVilbiss típusú permetezővel, sűrített levegő felhasználásával (nyomás: 0,35 kg/cm2 ) egyenletesen rápermetezzük a tálcára helyezett talajmintákra. A talajba a kezelés előtt egy nappal gyomnövény-magvakat vetünk. 30 1 m2 talajfelületre 0,88 g hatóanyagot juttatunk, ami 0,13 liter oldatnak felel meg. A 17,78 cm hosszú, 12,7 cm széles és 6,98 cm mély tálcát 5,08 cm mélységben agyagos homok- 35 talajjal töltjük meg, és a talajba a kezelés előtt egy nappal 1,25 cm mélységben gyomnövény-magvakat vetünk. Az azonos fajtába tartozó gyomnövények magvait külön sorokba vetjük, a tálca 12,7 cm-es élével párhuzamosan. Egy-egy sorba annyi magot 40 vetünk, hogy a talajban soronként -a növény méretétől függően - 20-50 növény keljen ki. A kísérletben a következő gyomnövények magvait használjuk fel: ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), sárga ecsetpázsit _ (Setaria glauca), kakaslábfű 45 (Echinochloa crusgalli), vörös vadzab (Avena sativa), disznóparéj (Amaranthus retroflexus), indiai mustár (Brassica juncea) és göndör sóska (Rumex crispus). 50 A kezelés után a tálcákat 21-29,5 C°-ra fűtött üvegházba helyezzük, és permetezéssel öntözzük. 2 héttel a kezelés után a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva meghatározzuk a gyomnövények károsodásának mértékét. Az eredményeket pusztulási 55 %-ban adjuk meg. A 0%-os érték azt jelenti, hogy egyetlen gyomnövény sem pusztult el, míg a 100%-os érték azt jelenti, hogy valamennyi gyomnövény elpusztult. B) Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata Az előző kísérletben ismertetett, tálcára helyezett homoktalajba ujjasmuhar-, kakaslábfű-, vörös 65 vadzab-, indiai mustár-, göndör sóska- és Pinto-báb(TPhaseolus vulgaris) magvakat vetünk. A tálcákat 21-29,5 C°-ra fűtött üvegházba helyezzük, és naponta öntözzük. A vetés után körülbelül 10-14 nappal, amikor a babnövények első levelei már majdnem teljesen kifejlődtek, és > az első hármas levélzet kifejlődése éppen megkezdődött, a növényeket bepermetezzük a vizsgálandó vegyület oldatával.' A permetlé készítése során 20 mg vizsgálandó vegyületet 1% Tween 20 emulgeálószert tartalmazó 5 ml acetonban oldunk, és az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az így kapott oldatot No. 152 De Vilbiss típusú permetezővel, sűrített levegő felhasználásával (nyomás: 0,35 kg/cm2) permetezzük a növények leveleire. 1 m2 talajfelületre számítva 0,88 g hatóanyagot használunk fel, ami 0,44 liter oldatnak felel meg. 14 nap elteltével meghatározzuk a pusztulási %-ot, a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva. Az eredményeket a 2. táblázatban közöljük. A 2. táblázatban megadott pusztulási %-értékek a vizsgált hat, illetve hét gyomnövény-fajnál észlelt pusztulási %-ok átlagértékei. 2. táblázat Vegyület Pusztulási % száma kikelés előtt, kikelés után \ 1 99,7 63 2 74 35 3 0 33 4 99 71 5 99 64 6 0 43 7, 0 30 8 95 50 9 98 47 10 0 49 11 99,9. 78 12, '99,7 75 13 100 85 14 88 62 15 39 23 16 0 30 17 81 57 s
