168547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dohány térfogatának növelésére
168547 4 A találmány szerinti eljárás során az impregnáló folyadékot szabályozott módon juttatjuk az impregnáló, szakaszba és így biztosítjuk az impregnálás egyenletes mértékét minden időben. Végül találmányunk célkitűzése olyan eljárás kialakítása is, 5 melynél minimális mennyiségű impregnáló folyadékra van szükség a kívánt impregnálás elvégzéséhez, mielőtt a dohányt hevítési műveletnek vetnénk alá. A találmány további célkitűzéseit a leírás során 10 kívánjuk részletesen ismertetni. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli változata esetében impregnáló zónát alkalmazunk, mely olyan szerves folyadékot tartalmaz, melynek forr- 15 pontja a vízénél alacsonyabb, és ezt a folyadékot túlnyomáson tartjuk, aminek segítségével az impregnáló szakaszban a szerves folyadékot a szakasz alsó részében folyékony állapotban tartjuk, míg az impregnáló szakasz felső részében a szerves folya- 20 déíc gőz -halmazállapotban van. Dohányt, előnyösen vízzel nedvesített dohányt juttatunk az impregnáló szakasz alsó részébe, ahol biztosítjuk a dohánynak a szerves folyadékkal való alapos nedvesítését, majd az ily módon nedvesített és nedvességet tartalmazó 25 dohányt az impregnáló szakasz felső részébe juttatjuk, ahol a szerves folyadék, amint már említettük gőz halmazállapotban van. A dohánynak a teljes impregnáló szakaszban való tartása (a szerves folyadék folyékony és gőz halmazállapotú részét 30 beleértve) elegendő ideig történik ahhoz, hogy a dohány tökéletesen átitatódjék a szerves folyadékkal. Az impregnálás megtörténte után az impregnált dohányt a szerves folyadék egy részével együtt elvezetjük a nyomás alá helyezett impregnáló sza- 35 kaszból egy alacsonyabb nyomású szakaszba, majd a dohányt ott hirtelen növelt hőmérsékletnek tesszük ki, aminek következtében a dohány kívánt kitágulása végbemegy. 40 A találmány szerinti eljárás során kezelendő dohány előnyösen pácoM dohány és csík, darab vagy levél alakú. Meg kell említenünk azonban, hogy az eljárás a legelőnyösebben dohányfoszlányok (darabok) esetében végezhető el a legjobban 45 és ilyen formában érhetők el a legjobb eredmények. Ez arra vezethető vissza, hogy viszonylag az ilyen dohánydarabok (foszlányok) kezelhetők a legkönnyebben folyamatos eljárás során és az eljárással kapott kész terméket már nem kell dara- 50 bolási műveletnek alávetni, amint az egyébként szükséges lenne cigaretták készítésénél. A kész termék darabolása esetén az anyag összepréselődne, ami meghiúsítaná a találmány szerinti célkitűzés megvalósítását, nevezetesen azt, hogy a dohány 55 térfogatát növeljük és kiküszöböljük abban az összepréselt részecskék jelenlétét, ami az eddig ismert kezelési eljárások során, beleértve a darabolási műveletet, megtörtént. Bármilyen dohánytípusú alkalmas a találmány szerinti eljárásban való alkal- 60 mázasra, elsősorban azonban hővel fermentált, keleti (például török) dohány vagy „burley" dohány jön számításba. Előnyös a találmány szerinti eljárás során, hogy a használt dohányt vízzel nedvesítjük. Amint azt 65 megállapítottuk a víz-nedvésség előnyös a dohányrészecskék lágyítására abból a célból, hogy a megfelelő térfogat tágítást biztosítsuk, amikor a szerves folyadékkal átitatott dohányt növelt hőmérséklet hatásának tesszük ki. Amennyiben a nedvességszint alacsony vagy a- dohánynak nincs nedvességtartalma, úgy a dohány az expanziós körülmények között történő hevítés esetén könnyen porlik és a poranyag nem kívánatos cigaretta vagy szivar gyártása esetén. Amennyiben ezzel ellentétben a nedvességszint túl magas, úgy a dohány nehezen kezelhető és a -nedvességfelesleg elpárolgása során a dohány nem kívánatos módon túlzott mértékben megduzzad, az expanziós művelet során. Előnyösen a találmány szerinti eljárás során alkalmazott dohány nedvességtartalma 100 súlyrész dohányra számolva 10-30 súlyrészt tesz ki. A nedvesség a szárított és kezelt dohányba bármely kívánt módon bejuttatható és a nedvességtartalom beállítása megtörténhet a szokványos töltési művelet során is. A nedvesség bejuttatása permetezéssel, gőzzel való kezeléssel, vagy egyéb módon történhet, amint az szakemberek előtt általánosan ismert. A dohány áthatására használt szerves folyadék forrpontja alacsonyabb, mint a víz forrpontja légköri nyomáson és az a kezelendő dohánnyal szemben vegyileg iners. Előnyösen az alkalmazott szerves folyadék forrpontja légköri nyomásnál alacsonyabb, mint 82 C° azonban ugyanakkor ez a forráspont kellően magas ahhoz, hogy a cseppfolyósodás az impregnáló szakaszban levő nyomásviszonyok között könnyen létrejöjjön. Alkalmas szerves folyadékok az aromás szénhidrogének, mint benzol, ketonok, mint aceton és metiletilketon, éterek, mint metiletiléter, dietiléter, diisopropiléter, metilbutiléter és tetrahidrafurán, alkoholok, mint metanol, etanol és izopropanol, alifás szénhidrogének, mint pentán, izopentán, 2,2-dimetilbután, 2,3-dimetilbután és hexán, cikloalifás szénhidrogének, mint ciklobután, és halogénnel helyettesített alifás szénhidrogének, mint etilklorid, propilklorid, izopropilklorid, butilklorid, szek-butilklorid, terc-butilbromid, metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, etiléndiklorid és etilidéndiklorid, és végül az általánosan „Freon" gyűjtőnéven ismert vegyületek, mint klormonofluormetán és triklortrifluormetán. Különböző oldószerek keverékei használhatók, ezek használata esetén a keverék előnyösen azeotrop. Az impregnálási célra használt szerves folyadék előnyösen vízzel nem keveredő és biztonsági okokból kívánatos, hogy az a használt szerves folyadék ne legyen gyúlékony. Freon-11 (triklormonofluormetán) használata különösképpen kielégítő. Amint már említettük, a dohány impregnálása előnyösen nyomásálló edényben történik, melyet túlnyomáson és egy olyan hőmérsékleten tartunk, hogy abban a szerves folyadék a forrpontja körüli hőmérsékleten van az impregnáló szakasz alsó részében, míg a felső szakaszban a folyadék telitett gőz-halmazállapotban van. A találmány egy előnyös kialakítása esetén az impregnálbberendezés hosszanti henger alakú, mely a vízszinteshez viszonyítva ferde elhelyezésű és abban szállítócsiga Z
