168531. lajstromszámú szabadalom • Ragasztott szalag, főleg kötözésre

168531 8 ragasztóanyaggal készült szalag lenne képes hordani. A fenti 2. példa szerinti heveder olyan kiviteli változatnak tekinthető tehát, amelynek tág alkalma­zási lehetősége nyílik csomagolóhevederként történő alkalmazására. Ilyen csomagolóhevedereket különö­sen széles körben alkalmaznak hajózással történő teherfuvarozásban, különösen azóta, mióta a konténe­res szállítás terjedni kezdett, ahol a csomagolandó egységek rakodólapos csomagolásánál a csomagoló­hevedereknek különösen nagy jelentőségük van. Munka- és időmegtakarítás céljából általában szo­kásos, hogy a heveder elkíséri a csomagot rendeltetési helyére, úgyhogy azok kirakodásra alkalmas helyzet­ben maradnak. Nyilvánvaló, hogy a hevederek vissza­juttatása az eredeti helyükre sok gondot és költséget okoz. Ezért nagyon fontos olyan hevederek készítése, amelyek a lehető legolcsóbbak, hogy csak egyszeri használatuk megtérüljön, nem okozva szükségtelen Költségeket a szállítónak. '•* A 2. példában leírtaknak megfelelő módon előállí­tott termék eleget tesz a fenti követelményeknek. A 2. példa szerinti fonal szívóssága 7 l/2-8g/denier, és tíz szálból álló heveder a fenti példának megfelelően előállítva 4540 kg teherbírású. Nagy denier-finomságú, például a 2. példában leírt termékek előállításánál általában nagyobb hőmennyi­ség szükséges a ragasztóanyag térhálósításához, mint abban az esetben, ha a hevedert vagy kötözőszalagot 3000 vagy 6000-ig terjedő tartományba eső denier-fi­nomságú szokásos szálakból állítjuk elő. A nagyobb hőmennyiséget kétféle módon lehet biztosítani: a) a hevítőelemek számát nyolcra növeljük, egyenként megközelítőleg 3000 kgcal-as hőforrást alkalmazva; b) a hőforrások előtt elhaladó heveder sebességét csökkentjük, a normál esetben 1,9 cm szélességű, kétrétegű, 1300 denier-finomságú szalaghoz alkalma­zott 32-46 m/perc-ről, közelítőleg 4,5 m/percre, mimellett 60 000 denier-fnimságú anyagot haszná­lunk. A rajzokon feltüntetett berendezés olyan vonat­kozásban is tovább módosítható, hogy a 10 dob bordáinak az alakját a következőképpen változtatjuk meg: a meglévő L-alakú bordák közé járulékosan magasabb bordákat iktatunk a görgő első része mentén, amelyek közelítőleg a görgő hosszának a felét teszik ki. 10 15 A találmány szerinti termékek bárrailyen erre alkalmas hagyományos módon hevederekké alakítha­tók, például megfelelő mértékben történő behajtásá­val, mimellett a szabad végek a hevedertesthez vannak különböző módokon kapcsolva, például tűzéssel, kö­téssel, hüvelyes csatlakoztatással, vagy ragasztóanyag­gal, mechanikai segédeszköz alkalmazásával, vagy anélkül. Ha erre szükség van, az így előállított kötözőelem nedvességgel, kopással, vagy más külső behatással szemben olymódon védhető meg, hogy a heveder körül extrudálással műanyagburkot hozunk létre, ahhoz hasonló eljárással, ahogyan szövetcsíkok mű­anyagréteggel való .burkolása hagyományos módon történik. Jóllehet a példákban olyan kötözőszalagot ismertet­tünk, amely például egyszeri felhasználásra alkalmas, olcsó hevederként vehető gyakorlatba magától érte­v tődő azonban, hogy a kötözőelem többször is felhasz­nálható, és valójában többször is kerül alkalmazásra 20 az iparban, különösen a hajózással történő teherszállí­tás területén. 25 30 35 40 45 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Ragasztott szalag, főleg kötözésre, egymás mellett párhuzamosan elrendezett és egymással érint­kező szálakból készült egyetlen rétegből, és e szálakat egymással összekötő ragasztóanyagból, azzal jellemez­ve, hogy polivinilacetátot tartalmazó kopolimerekből, például polivinilacetátot és polimetilmetakrilátot vagy polivinilacetátot és polivinilbutirátot tartalmazó ko­polimerekből álló ragasztóanyaggal összeerősített po­liészter, nylon, polietilén vagy polipropilén szálakból van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ragasztó szilárd anyag tartal­ma 53-56%. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szálakat poliészter­fonalak alkotják. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szálakat abroncskord­típusú közepesen sodrott poliészterfonalak alkotják. 5. A 3. igénypont szerinti szalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 200-60 000 denier finomságú szálakból van kialakítva. 2 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 760389, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom