168529. lajstromszámú szabadalom • Porózus keverék és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XI.3. (IE-539) Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1971.XI.4-(51292/71) Közzététel napja: 1975.XII.29 Megjelent: 1979.111.31. 168529 . Nemzetközi osztályozás: C 04 B 25/04 Feltalálói k): Lord Frank Whitley, vegyész, Blackley Manchester, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited, London, Nagy-Britannia Porózus keverék és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya porózus keverék és eljárás an­nak előállítására. Ismeretes, hogy a keverék anyagok oly módon ál­líthatók elő, hogy valamely töltőanyagot képlékeny vagy folyékony polimerbe vagy polimerképző kompo­nensekbe dolgoznak be, a keveréket a kívánt módon formázzák és megfelelelő kezeléssel szilárd vagy gumi­szerű polimerré alakítják. Az eljárás hátránya, hogy a szilárd polimer kialakítása közben térfogatváltozás lép fel, mely a formázásnál (például az öntőmintában) ne­hézségeket okoz. További hátrány, hogy amennyiben a töltőanyag és a polimer vagy polimerképző kompo­nensek sűrűsége nem egyforma, a töltőanyag kiválhat és inhomogén keverék anyag keletkezhet. A találmá­nyunk szerinti keverék anyagnál, valamint az előállí­tására alkalmas eljárásnál a fent említett nehézségeket kiküszöböljük. Találmányunk tárgya porózus keverék anyag, amely töltőanyagból és azt összekötő polimerből all és az összekötő polimer csak részlegesen tölti ki a töltőanyag részecskéi közötti teret, és az jellemzi, hogy jobb mechanikus tulajdonságok biztosítására a töltőanyag négy egymástól különböző méret szerint osztályozott tömör alakú részecskékből áll, amelyek­nek súlyaránya a növekvő méreteik sorrendjében: 40-25; 10-25; 10-25; 40-25 és a töltőanyag a tel­jes keverék térfogatának legalább 70%-át alkotja. Találmányunk tárgyát képezi a porózus keverék anyagok előállítására alkalmas eljárás is, amelynél töltőanyagrészecskéket polimer képző reagensek ke­verékét, vagy polimer vagy polimerképző részecskék oldatát tartalmazó folyékony kötőanyaggal vonjuk 10 15 be, majd az így kapott keveréket tömörítve, a részecskéket egymáshoz szorítjuk, és ebben az álla­potban tartjuk, amig a folyékony kötőanyag megszi­lárdul. Töltőanyagként szerves polimerek (például poli­amidok vagy poliészterek) alkalmazhatók, azonban előnyösen szervetlen, különösen ásványi eredetű anyagokat használhatunk. Szervetlen töltőanyagként például zúzott vagy őrölt sziklát vagy követ, kaolint, üveget, erőműveknél képződő szálló pernyét, szili­ciumdioxidot, habosított sziliciumdioxidot, agyag­kavicsot, csillámot, krétát, talkumot, azbesztet, bari­tot csillámos vasoxidot, diatomaföldet és más hason­ló anyagokat alkalmazhatunk, megfelelő nagyságú és alakú részecskék formájában. A töltőanyag részecskéinek alakjával kapcsolatban használt „tömör alakú" kifejezés azt jelenti, hogy a részecske nagyságát és felületének egyenetlenségeit figyelembe véve, a felület nagysága a részecske térfoga-20 tához képest csekély. A fenti definícióba tű- vagy lemezalakú részecskék nem tartoznak bele, a definíció azonban kocka alakú vagy olyan többlapú részecské­ket magában foglal, melyek a középponton átmenő valamennyi tengely irányában mérsékelt szimmetriát 25 mutatnak. A részecskék felülete előnyösen sima és nagyobb szabáytalanságot vagy egyenetlenséget nem mutat. Különösen előnyösek a gömbalakú vagy ettől nem nagyon eltérő alakú részecskék (például ellip­szoid, tojásalakú vagy körtealakú részecskék), me-30 tyekből kevésbé viszkózus és könnyebben formázható keverékek képződnek. Nem szükséges,hogy valameny­nyi részecske tömör alakú legyen, a nem-tömör 168529

Next

/
Oldalképek
Tartalom