168505. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszámszabályozó elrendezés célszerűen lemezjátszóba beépítve
168505 6 2. ábra a szabályozó feszültségnek a motor fordulatszámtól való függését diagrammban ábrázolja, a 3. ábra pedig a találmány szerinti megoldás egyik előnyös kiviteli alakjának elvi kapcsolási rajza. A találmány szerinti fordulatszám szabályozó elvi működése az 1. ábra alapján a következőképpen zajlik le: az 1 hajtómotor tengelyére ékelt fordulatszám érzékelő 5 tachométer által kiadott jelsorozat ismétlődési ideje TM az 1 motor fordulatszámával fordítottan arányos, azaz TM 60 NMotor /Perc z ahol Z a tachométer állandóját jelöli. Az így kapott jelsorozat a 6 jelformálón keresztül a 7 retriggerelhető monostabil multivibrátorra kerül, amely a TM ismétlődési időt a saját TR referencia idejével hasonlítja össze. Az összehasonlítás eredményeképpen egy aránylag keskeny impulzusokból álló impulzussor jön létre, amelynek jel/szünet aránya a motornak az NR referenciafordulatszámától való eltérése nagyságával arányos. A továbbiakban Njj-el azaz, az ismétlődési idő azonos a referencia idővel. Ez azt a fordulatszámot jelöljük, amelynél a Tv az impulzussorozat egy 10 impulzus detektor bemenetére kerül, amelynek kimenetén Usz szabályozó feszültség jön létre. Ebben az elrendezésűén tehát a 7 retriggerelhető monostabil multivibrator a 10 impulzus detektorral kiegészítve, nagy meredekségű, telítődő jellegű idődiszkriminátorként működik. A kimeneten megjelenő U„ szabályozófeszültség, a Tvj ismétlődési idő függvényében az alábbi összefüggés szerint változik; TM - TR US z = k lR illetve a motor fordulatszámával kifejezve; U, sz ÜL -] ahol k az impulzus detektor áramköri elemeivel beállítható paraméter, amely a szabályozási karakterisztika meredekségét változtatja. A függvény képét a 2. ábra szemlélteti. Az Usz szabályozófeszültség egy izolált egyenfeszültséggel vezérelhető 12 változó impedanciájú elemre jut, amely végső soron a vele sorbakapcsolt hajtómotor feszültségét úgy szabályozza, hogy annak fordulatszáma a hálózati feszültségtől, frekvenciától, a hőmérséklettől és a terhelő nyomatéktől közel függetlenül állandó értékű, stabil és egyenletes lesz. Mivel az aszinkronmotor egyenletes járású, zajtalan működésű szerkezet és különösen az a szabályozó által lényegesen csökkentett hálózati feszültségen, és a saját aszinkron fordulatszámánál lényegesen alacsonyabb fordulatszámon járatva, s minthogy ezen, valamint a lemeztányéron kívül a meghajtó szerkezetben semmilyen más mozgó mechanikus alkatrész nincs, igen nagy mértékben ki lehet iktatni a nem kívánatos dübörgéseket és zörejeket. A találmány szerinti fordulatszám szabályozó elrendezésben tehát az 1 motor fordulatszáma végső soron a 7 retriggerelhető monostabil multivibrator referencia-idejével változtatható, melyet dekadikusan egy 8 kondenzátor sor, ül. folyamatosan egy 9 ellenálláshálózatban levő potenciométer képes egymástól füg-5 getlen arányban hangolni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés egy kiviteli példájának áramköri elrendezését és működését a 3. ábra révén ismertetjük. Az elrendezés 5 tachométere optikai megoldású. A 10 J, izzólámpa a soros Rt ellenálláson keresztül kap a közel végtelen élettartamnak megfelelő csökkentett áramú gerjesztést. Az 1 hajtómotor tengelyére ékelt fogazott tárcsa által megszaggatott fényáram az Fi fényelemre esik, melynek kapcsain a motor fordulat-15 számával arányos frekvenciájú jelsorozat megjelenik. Ezt a jelsorozatot a 6 jeíformáló Ti tranzisztora felerősíti, és az IC—1 TTL integrált áramkör első két kapujából felépített Smitt-Trigger négyszögjel sorozattá formálja. A négyszögjelek lefutó éléből az IC—1 20 integrált áramkör második két kapuáramköre uniformizált „O" polaritású impulzus sorozatot állít elő, melynek TM ismétlődési ideje van. A TM ismétlődési idejű impulzusok a Di diódán keresztül rendre kisütik az időzítő 8 kondenzátort, amely a 9 ellen-2° álláshálózatban levő finomszabályozó potenciométeren, s az azzá sorbakapcsolt ellenálláson keresztül exponenciálisan töltődik a tápfeszültség felé. Az egyszer kisütött időzítő 8 kondenzátor hálózat TR referencia idő múlva elérheti az un. küszöbfeszültség 30 szintet, célszerűen Uj/2 + Ugg =s+ 3,1 V-ot, ahol is kinyitja a 7 retriggerelhető monostabil multivibrator T2 tranzisztorát, s annak kollektor ellenállásán az eddigi logikai „O" szintet „1" szintre emeli. Ez a feszültségemelkedés átbillenti az IC-2 integrált áram-35 kör első két kapuáramköréből felépített Smitt-triggert, s az azt követő inverter kimenetén az eddigi logikai „1" szintről „0" szintre való ugrást eredményez. Ez a logikai „0" szint kinyitja a 10 impulzus detektor T3 tranzisztorát, mely a kollektor körében 40 lévő C4 kondenzátort igen rövid idő alatt közel a tápfeszültségig feltölti, létrehozva ezáltal az U^ szabályozó feszültséget. Ha TM ^> TR, azaz az ismétlődési idő nagyobb mint a referencia idő, akkor egy kisütő impulzus után TR referencia idővel a 45 retriggerelhető monostabil multivibrator kimenete logikai „l"-ból „0"-ba billen és ebben az állapotban marad a következő kisütő impulzusig, tehát ismétlődési idő TM - TR (referencia) ideig. A következő „ kisütő impulzus ui. kisütve az időzítő 8 konden-50 zátort, lezárja a T2 tranzisztort, s így annak kollektorán ismét „0" szintet, illetve a retriggerelhető monostabil multivibrator kimenetén „1" szintet eredményez. A 10 impulzus detektor tehát szintén ismétcg lődési idő TM — TR (referencia) ideig fog vezetni. Ha az 1 meghajtó aszinkron motor áll, akkor az 5 rádiógenerátor kimenő frekvenciája 0, vagyis az ismétlődési idő TM = °°- így T3 tranzisztor állandóan vezet és az UjZ szabályozófeszültség közel táp-60 feszültség értékű. Ez a szabályozó feszültség a 11 Rrj-szűrőhálózaton keresztül az egyenfeszültséggel vezérelhető 12 változó impedanciájú elemre jut, amely célszerűen egy T4 tranzisztorral terhelt transzformátorból áll. Ha ugyanis U^ = 0, akkor a 65 tranzisztor „szakadással terheli" a transzformátor szekunder körét; így a primer körben csupán üresjárási áram folyhat, amely azonban nem elegendő a 3
