168496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénmetil-benzil-éterek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. V.15. (CI-1475) Közzététel napja: Megjelent: 1975. XII.29. 1979. IV.30. 168496 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 43/12 Feltalálói k): dr. Lajtavári Lászlóné, vegyészmérnök, 30%, dr. Kovács Gábor, vegyészmérnök, 30%, Vidra Lászlóné, vegyészmérnök, 20%, Institóris László, vegyész, 20%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyóyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás halogénmetil-benzil-éterek előállítására 1 Találmányunk halogénmetil-benzil-éterek ipari méretekben is előnyösen kivitelezhető előállítására vonatkozik. E vegyületek - különösen a klórmetil-benziléter - a szerves kémiában védőcsoportok kialakítására használatosak (pl. prosztaglandinok Corey szintézisénél). [J.Chem. Soc. 9\, 5675 (1969); 92., 397 (1970; 92. 2586 (1970; 93, 6 (1971);J3. 24"Tl97l); 93 17 "(1971); 93. 1489 T"l971)]. A klórmetil-benzil-éter előállítására az első irodalmi hivalkozást J.Am.Chem. Soc._48, 259 (1926) irodalmi helyen találjuk. A közlemény szerint benzüalkohol és formaldehid elegyébe sósavgázt vezetnek. A szerzők 77%-os kitermelésről számolnak be, azonban a Zsurnal Obscsej Himii 32,

3625, (1962) III. közleményben foglaltak szerint az előzőkben tárgyalt eljárást nem tudtuk reprodukálni. A szovjet folyóirat szerzői benzüalkoholból formaldehid-gáz. bevezetésével félacetált készítenek, melyből sósav-gázzal alakítják ki a klórmetü-benzil-étert. Az eljárás jelentős hátrányát a formaldehid-gáz bevezetése okozza: a gázalakú formaldehid nagyfokú polirnerizációs hajlama miatt az eljárás — különösen ipari méretekben — nehezen végezhető el, és speciális készüléltet igényel. A formaldehid-gáz mérgező és a nyálkahártyát nagy mértékben izgató anyag és ezért az eljárás üzemi alkalmazásakor biztonsági rendszabályok foganatosítására van szükség. Az eljárás további hátránya, hogy a sósavval előállított termék sósavat tart megkötve és ez bomlást idézhet elő; ismeretes ugyanis, hogy a klórmetil-benzil-éter sósav jelenlétében bomlik. 10 15 A Chem.Ber.93

.259 (1960) közleményben ismertetett eljárás szerint a klórmetil-benzü-étert 4 lépésben állítják elő. Az első lépésben formaldehidből sósavval di-klórmetil-étert állítanak elő (kitermelés 62%). Benzüalkoholból és nátriumhidroxidból a re akcióelegy szárazra párlása útján nátriumbenzüátot készítenek, melyet á di4clórmetü-éterre hoznak reak cióba. A benzfloximetfl-étert frakcionát desztüláció val izolálják (kitermelés: 42%) majd sósavval klórme tübenzü-éterré alakítják. Ez az eljárás számos hát rányt mutat. A sok lépés egyrészt idő- és munkaigé nyes, másrészt alacsony kitermelést eredményez (di klórmetil-éterre és benzilalkoholra számítva 30-35%). Az eljárás során többször válik szükségessé alacsony vákuumban végrehajtott frakcionát desztüláció, mely a méretnövelésnek határt szab. A közbenső termékként képződő di-klórmetÜ-éter mérgező anyag. A kapott klórmetíl -benzil-éter sósavtartalma a bomlást meggyorsítja. 20 A Houben-Weyl: Methoden der organischen Chemie (1962) c. könyve V/3, kötetében közölt eljárás szerint klórmetil-benzü-étert metü-benzü-éter széntetrakloridbanmegvüágítással történő klórozásával alítanak elő. A kitermelés 55%, azonban a termék a 25 metü-klórmetü-éter és klórmetü-benzü-éter 3:1 arányú keverékéből áll. E komponenseket frakcionáássá olyannyira nehéz szétválasztani, hogy az elválasztás mind ez ideig megoldhatatlan. A fentiekben tárgyát eljárások közös hátránya, 30 hogy a klórmetü-benzü-éter előállítása sósav jelenlétében történik. Irodalmi források szerint a termék sósav 168496