168491. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági gép talajlazításhoz

7 468491 ismert hasonló rendeltetésű készülékkel, valamint a 96 talajmásoló szerkezettel. A 9. ábrán feltüntetett 98 szerkezet különösen alkalmas a talaj megművelésére a kukorica vetéséhez pneumatikus műtrágyázás egyidejű végrehajtására a kapák előtt, mimellett a korábban már em- 5 lített 86 és 94 tartályokból van táplálva: a szerkezet el van látva egy, a talajra nyomódó 100 görgővel, a szemenként! vetésre alkalmas 102-104 elemekből álló készülékkel, a 106 készülékkel a műtrágyának az elvetett szemeket tartalmazó sorba JQ történő juttatására, valamint a 108 készülékkel her­bicidnek a talajba juttatására és/vagy lokalizált pneu­matikus műtrágyázásnak a végrehajtására. A 98a szerkezet, amely a talajnak a mag elvetésére alkalmas előkészítésére szolgál, a pneumatikus vetést 15 lehetővé tévő 104a fúvókát tartalmazhatja, valamint egy további 106a fúvókát a műtrágya talajba juttatá­sára pneumatikus, lokalizált módon, mimellett mind­ezen részek mögött a 108a szerkezet van elhelyezve herbicidek, inszekticidek és hasonlók szórással törté- 20 nő talajba juttatására. A 11. ábra szerinti kiviteli vakoltnál a gép 110 fő-keretének 124 elülső része a vezérlőművel ellátott 114 vontatóhoz van csatlakoztatva (amely itt az előbbi kiviteli példákban alkalmazott traktor sze- 25 repét tölti be, például a 112 kapcsolóelem útján egy függőleges tengely körül forgathatóan, mivel ez a vontató a 126 irányító- és mozgató vezérlő-egységgel van ellátva, valamint kormányozha­tó és előnyösen meghajtott 116 kerekekkel. 30 Ebben az esetben a működtetésre szolgáó energiát a 134 működtető motor szolgátathatja, amely a 130 kapasort egy transzmisszió útján működteti, amely el van különítve a kapákkal kapcsolatban álló 142 transzmissziótól és attól függetlenül van vezérelve, 35 előnyösen azonban a 114 vontató saját vezérlő motorral rendelkezik, amely a 116 kerekeket működ­teti, és előnyösen 128 kormányzott kereke van, az a motor olyan típusú, amely vontatási célok ellátására alkalmas, és amely lehetővé teszi a gép hosszabb 40 távon történő szállítását, illetve közlekedését a közu­takon bármikor, amikor erre szükség van, miáatt a 134 működtető motor nem dolgozik. A találmány szerinti gép statikai és dinamikai viselkedése nyilvánvalóan a súlyok és a fellépő erők 45 megoszlásától függ. Amint all. ábrán feltüntettük,, különös jelentő­sége van a Pi és P2 súlyoknak (az első Pj súly a működtető motorból, a fő-keretből és a kapcsolt részekből adódik, a második P2 súly pedig a kapasor- 50 ból, annak szerkezeti elemeiből, a transzmisszióból, stb.) amelyek a 16 vagy 116 kerekek talajon való feltámaszkodási pontján átmenő O függőleges sík előtt, illetve mögött hatnak: nagy jelentősége van továbbá a P3 és P4 erőknek, amelyek közvetlenül 55 hatnak a fő-keret 16 vagy 116 kerekeire, és a 28 vagy 128 kerekekre, és ezeknek az erőknek az az elsődleges feladatuk, hogybiztosítsák a szükséges keréktapadást a gépegység kormányzásához, amint ezt vázlatosan a G hivatkozási jel mutatja; emellett elősegítik a gépegység 60 haladó mozgását is. Amikor a 30 vagy 130 kapasor működésben van, a talaj ellenállása és a rögök inerciája következtében fellépő reakcióerő különbözőképpen eloszló lökése­ket idéz elő, amelyek egy függőleges VS emelő-lökés- 65 vektorrá, valamint egy SA vízszintes mozgatóerő-vek­torrá bonthatók fel. A függőleges lökés levonódik a P2 súlyból, és néha nagyobb, mint ez a súly, főként, ha a gép, és különösen a 0 függőleges sík mögött elhelyezkedő gépegység kicsi, illetve nagyon csekély súlyú. Ennek következtében amikor a gép működésben van, CG súlypontja (11. ábra) elméletileg előbbre kerül, következésképpen a gépegység elején ható eredő erő (mivel dinamikus igénybevételekből szár­mazó erők adódnak statikai erőkhöz) elméletileg megnövekszik. Másrészt a gép haladási irányában a nem jelentős SA előrelökő erőktől távol olyan erők lépnek fel, amelyek gyakran meghaladják a gép teljes ellenállását, beleértve a traktor vagy vontató ellenállását is, a terepen történő előrehaladáskor. Ilyen esetben a kerekek tapadása F fékező hatást gyakorol a T húzás helyett. A találmány szerinti géphez olyan új és meglepő műszaki többlethatások fűződnek, amelyek közül a legfontosabbakat a továbbiakban a 12. és 13. ábra szerinti diagrammok alapján ismertetjük. Ezeken a diagrammokon különleges jelentőséggel vettük figyelembe a rögök méretét, amikké a talaj szétdarabolódik annak a műveletnek a során, amikor a felszíni és felszín alatti rétegek egymással kicserélőd­nek, és amely rög-méreteket a gépnek a munkavégzési sebessége határozza meg, a forgatható talajlazító szerszámok által hordott kultivátorfogak sebességé­nek, méretének és számának a függvényében. A 13. ábra szerinti diagrammon a XVII és XVIII jelű görbéket tüntettük fel, amelyek átlagos 15 cm-es mélység mellett lényegében laza talajban és 20 cm-es mélység mellett lényegében tömörebb talajban a következő összefüggést fejezik ki: u 1 Rt ahol: *t a forgatható talajlazító szerkezetek ütközése által keltett tangenciális ellenállást jelenti, azaz, a mű­ködtető motor átal keltett ellenálló nyomatékot; H a kapák által elért mélységet jelenti; vt a kultivátorfogak tangenciális sebessége, amelyet konstansnak vettünk fel. Megjegyezzük, hogy a fent definiált összefüggés konstans törekszik maradni különböző a Z méret által meghatározott sebességeknél; a Z érték csökken, ha a H mélység növekszik. Ezek az előnyös jelenségek, amelyek eredménye­ként nagyon nagy termelékenység érhető el, a 14. ábra szerinti grafikon alapján magyarázhatók meg. A 14. ábrából látható, hogy bármilyen adott Z értékhez, és különböző Hí, H2 és H 3 máységekhez a keresztmetszet, és ebből következően a M!, M2 és M 3 talaj darab-, vagy talajrög-tömegek, amelyeket a forgó talajlazító szerszámok vágnak ki, nagyobb sebességgel növekednek, mint a kultivátorfogak e tömegeket, azaz ezeket a rögöket kivágó működésük során leírt körív kifejlődő hossza, és hogy az ellenállás nagysága arányosnak tekinthető, noha csupán hozzávetőlegesen közelítő módon, ennek az ívnek a hosszával. A 15. ábra szerinti grafikon alapján lehet meg­magyarázni a 11. ábrán feltüntetett VS és SA 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom