168486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás coronavírus-szerű borjú-hasmenés-virus legyengítésére, valamint a legyengített vírust tartalmazó készítmény, főként vakcina előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. X.30. (BO-1469) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1972. X.30. (302.179) Közzététel napja: 1975.XII.29. Megjelent: 1979. DC.28. 168486 Nemzetközi osztályozás: C 12 K 9/00 Feltalálói k): Mebus Charles Albert, patológos, Lincoln, Nebraska, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: The Regents of the University of Nebraska, Lincoln, Nebraska, Amerikai Egyesült Államok Eljárás coronavírus-szerű borjú-hasmenés-vírus legyengítésére, valamint a legyengített vírust tartalmazó készítmény, főként vakcina előállítására 1 A találmány tárgya eljárás oly vakcina előállítására, amely hatásos egy új coronavírus-szerű, az újszülött borjak hasmenéses megbetegedését okozó vírus ellen. Közelebbről megjelölve, a találmány oly eljárásra vonatkozik, amellyel az említett coronavírus-szerű 5 kórokozó legyengíthető, magzati borjúvese-sejtekben történő sorozatos átvitel útján. Ezt a vakcinát az ilyen sejtkultúrákon történő szaporítás után az említett coronavírus-szerű kórokozónak az inaktiválásával állítjuk elő. 10 Az újszülött borjak hasmenéses megbetegedésének etiológiai tényezői bonyolultak. Számos különféle kórokozószervezetről tételezték, fel, hogy e betegség létrehozatalában szerepük van; az ilyen szervezetek sorában baktériumok, gombák, mikoplazmák, klamidiumok és vírusok szerepelnek. Az ilyen szempontból tekintetbe jövő vírusok sorában a szarvasmarha vírusos hasmenés kórokozója, a fertőző szarvasmarha-rhinotracheitis kórokozója," adenovirus, enterovirus és Haden-vírus törzsek szerepeltek. Egyéb, az újszülött 20 borjak hasmenésének kórokozójaként említett víru- * sok a borjú-pneumonia-enteritis vírus és egy reovírusszerű vírus voltak. Történtek már kísérletek a borjak különféle hasmenéses megbetegedései elleni vakcinák készítésére [vö.: J.Am.Med.Assoc.,156. 68; VetMed. 25 63, 457; Diss. Abstr. Int. B. 32,(12), 7135 (1972.)], de ezek nem vezettek kielégítő gyakorlati eredmé• nyékre. A borjak újszülött-kori hasmenésének hatásos gyógykezelésére alkalmas vakcina előállítására eddig 30 az 1276 218 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás ismetetett egy eljárást, amely szerint az említett 15 reovírus-szerű kórokozóval szemben hatásos vakcina állítható elő. Az. ilyen reovírus-szerű kórokozóból gyártott vakcina m vivo kikísérletezése során megfigyeltük, hogy bizonyos Nebraska állambeli szarvasmarha-állományok esetében ez a vírus-ellenes vakcina nem bizonyult kellően hatásosnak, vö.: Vet. Med.,Small Anim. Cl*11-. J! (2). 17 3 (1972). E kísérletek során az újszülött, borjakat életük első 24 órájában kezeltük ezzel a vakcinával, mégis számos esetben a borjak 5—20 napos korában fellépett a hasmenés. Megvizsgáltuk az ilyen borjak székletét a reovírus-szerű kórokozó jelenlétére, az ismert fluoreszcens antitestmódszerrel, de e vizsgálatok eredménye negatív volt. Egy olyan állaományban, ahol a borjak 90%-a betegedett meg 7—12 napos korában, a hasmenéses borjak székletét duodenális injekció alakjában beoltottuk egy colostrumtól megfoszfott borjúnak; ez_ a borjú megkapta a hasmenéses! megbetegedést; ürülékéből baktériummentes szűrletet készítettünk és ezzel több gnotobiotikus borját oltottunk be orális úton. Ezekben a borjakban is fellépett a hasmenéses megbetegedés; ez a körülmény világosan mutatta, hogy a megbetegedés okozója ez esetben valamely más vírusszerű kórokozó volt. A hasmenéses ürüléket, amelyet ezekből a kísérleti borjakból vettünk, elektronmikroszkópikus vizsgálatnak vetettünk alá és megállapítottuk, hogy ezekben az ürülékekben egy coronavfrus-szerű vírus van jelen. Hasonló vírus-szerű részecskéket találtunk mind a fentebb említett vakcinázási kísérletekben résztvevő egyéb hasmenéses borjak székletében, mind pedig olyan állományokbeli borjakéban, 168486
