168483. lajstromszámú szabadalom • Aerosolos belégző (inhaláló) készülék

5 168483 6 legelején, s ilymódon a gyógyszer behatol a tüdő legkisebb légjárataiba is. A készülék kialakításának két további változatát mutatja be a 2. és 3. ábra, amelyeknél az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási jelekkel láttuk el. Mindkét készüléknél úgy van kialakítva a konstrukció, hogy a 22 szeleptag nem mozdul el a tömítési pozíciójába mindaddig, amíg a készülék nincs használatban. Hivatkozással mármost a 2. ábrára, a 14 adagoló 16 porlasztószára a 11 házhoz viszonyítottan rögzítve van és belenyúlik a 19 foglalatba. A szelepszerkezet 23 működtetőrúdja egy 35 emelőre van felszerelve, amely all házhoz képest elfordulhat és a szelepszerkezettől egy 36 rugó útján van eltérítve, amely rugó a maga részéről a 35 emelőhöz van kapcsolva. A 35 emelő másik végén 37 kioldókar található, amely a 38 nyúlvány útján működtethető, míg a 38 nyúlvány a 31 levegő-lapátszárnyhoz csatlakozik (ez ebben az esetben all házon elforgatható). A 11 házra egy további 39 emelő is van felszerelve, és ezt az óramutató járása irányában a 41 rugó téríti el. A 39 emelő egyik vége a 42 tolórúd útján kapcsolódik hozzá a 14 adagolóhoz, míg a másik vége a 37 kioldókarban kialakított lépcsőfokkal működik együtt. A készülék használata során a 31 levegő-lapátszárny kezdetben a rajzon látható helyzetében található, amikoris lezárja a 29 bevezetőnyílást. A 14 adagolót lenyomjuk annak érdekében, hogy kiadagoljunk egy dozisnyi gyógyszert és amint lenyomjuk, a 42 tolórúd elforgatja a 39 emelőt az óramutató járásával ellentétes irányban úgy, hogy ez emelő külső vége megemeli a 39 kioldókart és vele együtt a 35 emelőt is, így megemeli a tolórudat, elmozdítva ezáltal a szeleptagot felfelé, hogy lezárja, ül. tömítse a 16 porlasztószárat, mielőtt az adag ténylegesen kiadagolásra kerül. így a 14 adagoló lenyomása a dózist -előnyösen nyomás alatt — a 16 porlasztószárban felhasználhatóvá teszi. Amikor azután a készüléket használó személy a 12 kivezetőnyüásnál szívást gyakorol a készülékre, a 28 levegő vezetékben uralkodó parciális vákuum azt eredményezi, hogy a 31 lapátszámy az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, úgy, hogy a 38 nyúlvány működteti, ül. kapcsolatba jut a 37 kioldókar tétjével és azt elmozdítja a 39 emelőtől. Ezt követően a 35 emelő lecsapódik a 36 rugó hatására, amit még a gyógyszernek a 22 szeleptagra gyakorolt nyomása is megnövel, s a gyógyszer ezután a 16 porlasztószárból beadagolódik a légáramba. Amikor a 14 adagolót elengedik, miután a lélegzetvétel megtörtént, a 43 helyrevivő kar, amely mereven csatlakozik a 39 emelőhöz, visszamozdítja a 31 lapátszárnyat kiinduási helyzetébe. Áttérve a 3. ábrára, ennél a kiviteli alaknál a 44 emelőt alkalmaztuk, a 14 adagoló működtetéséhez. A 44 emelő végén egy függőlegesen mozgó 45 szán van alkalmazva, amely a 37 kioldókaron lévő 46 nyúlvánnyal hozható érintkezésbe. A 31 lapátszárny és a 37 kioldókar közötti 47 összeköttetés lehetővé teszi a kar és a lapátszárny relatív függőleges mozgását, de ugyanakkor biztosítja azt, hogy a lapátszárnynak az óramutató járásává ellentétes elfordulása a kioldókart balra elmozdítsa, azaz a 45 szántól elhúzza. A 23 működtetőrúd, a 35 emelő, a 36 rugó és a kioldókar a 2. ábrán látotthoz hasonló módon van elrendezve, azzal a különbséggel, hogy a forgáspont a 37 kioldókar és a 23 működtetőrúd között van elhelyezve, nem pedig a 35 emelő egyik végénél. A 35. ábrán látható készülék használatakor a 44 emelőkartlenyomjuk, ezáltal a 14 adagoló islenyomóg dik és kibocsájt egy dozisnyi gyógyszert. Ezzel egyidejűleg lenyomja a 37 kioldókart, a 45 szánon és a 46 nyúlványon át. Ez előidézi a 35 emelőnek az óramutatóval egyező irányú elfordulását, ami a 23 működtetőrudat és ezáltal a 22 szeleptagot felfelé JQ tolja, így eltömíti a 16 porlasztószárbá beadagolt gyógyszerdózist, amint ezt már a másik kiviteli alak esetébenis leírtuk. Ha a készüléket használó személy a 12 kivezetőnyüáson át vesz lélegzetet, akkor a 31 lapátszárny az óramutató járásával ellentétes irányban 15 fordul el és a 46 nyúlványt elhúzza a 45 szártól, s mikor már megszűnik azok együttműködése, a 36 rugó hatására megtörténik a kívánatos gyógyszeradag beadagolása a 16 porlasztószárba, a szelepszerkezet révén, amikoris a 23 működtetőrúd lefelé mozog. Ez 20 a kialakítás bizonyos előnyökkel jár mechanikai szempontból, mivel a benne lévő mozgó alkatrészek közötti távolságok megnövekedtek, s ez a körülmény nagyobb - lazább - gyártási tűréseket enged meg. Ezen túlmenően, a készülék működtetéséhez szüksé-25 ges erő lecsökkent, a 44 emelő alkalmazása révén. Általánosságban tehát a találmány révén létrehozható egy olyan készülék, amelynek segítségével a készülék használója megkaphatja a gyógyszer-adagját, éspedig éppen a lélegzetvétel megfelelő időpontjában, 30 es ez egy olyan kialakítással valósítható meg, amelynél a működtetéshez szükséges erők igen alacsonyak, az alkatrészek pedig a használat igen rövid időszakát kivéve, nincsenek feszültség alatt. Az előző készülékek olyan konstrukciójúak voltak, amelynél egy 35 levegőlapátszárny van az adagolóhoz kötve, mivel a pácines részéről szükség volt a küépőnyüás szívása, éspedig az adagoló lenyomása előtt és az alatt. A levegő-lapátszárnyat mindaddig az ideig zárt helyzetben kell tartani, amíg az adagoló működik, úgyhogy a 40 páciens egyáltalán nem kap levegőt addig, amíg működteti az adagolót, s ez kifejezetten nem kívánatos azoknál, akik asztmában szenvednek, s akik mindenesetre kifogynak a lélegzetből. Más készülékeknél a páciens lélegzetvétele kiold egy szerkezetet, 45 amely közvetlenül működteti a mérőszelepet, felhasználva egy rugóban tárolt energiát ahhoz, hogy legyőzze a mérőkészülék tekintélyes (kb. 2,5 kg) ellenállását. Ezzel szemben a jelen találmánynál kétfokozatú 50 munkamenetet alkalmazunk, amelynél a folyadékot az adagolóra gyakorolt kézi nyomássá adagoljuk és tároljuk, majd a lélegzetvétel hatására kiengedjük egy levegő-lapátszárny útján, amely kiengedés igen kis nyomást igényel. 55 A táámány magában fogiája a jelen készülék miniatűr változatát, amelyet telepről működtetünk. Ennél a változatnál a levegőáram útban nincs akadály, hanem az áramlás megkezdését egy „Pirani" típusú készülék érzékeli hídkapcsolásban (például egy meleg-60 huzáos anemometer) és egy apró szolenoid kapcsolódik be, a dózis kibocsájátása céljából. A készüléknek fentiekben leírt kiviteli példái az előzőekben említett aerosolokhoz váltakozva alkámazhatóak, azonban mégis ajánlatos, ül. kívánatos 65 olyan eszközről gondoskodni, amelyik megakadályozza a 22 szeleptag működtetését, miután az adagolót már lenyomtuk mindaddig, amíg az adagolót elenged-