168453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsavszármazékok előállítására

Q 168453 10 lyos anyagot szűréssel elkülönítjük és ily módon 1,3 g 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß-amino-cef-3-em-4-karboxilat­-p-toluolszulfonátot kapunk fehér kristályok alakjában. Op. 192—194 C° (bomlik) IR: vmax (nujol) 1775, 1725 cm-1 . 2. példa 10 g polifoszforsavban feloldunk 2,0 g 2,2,2-triklór­etil-3-metil-7ß-dimetilfoszforamido-cef-3-em-4-karboxi­látot és a kapott oldatot keverés közben 12 óra hosszat 35—40 C°-on tartjuk. A reakció lejátszódása után 50 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, amelyet ezután az 1. pél­dában leírt módon kezeljük. Ily módon 1,5 g 2,2,2-tri­klóretil-3-metil-7p-amino-cef-3-em-4-karboxilátot ka­punk. Ez a termék az 1. példa szerint előállított vegyü­lettel azonos IR és NMR színképet mutat. 3. példa 10 g polifoszforsavban feloldunk 2,5 g p-nitrobenzil­-3-metil-7ß-dimetilfoszforamido-cef-3-em-4-karboxilatot és a kapott oldatot keverés közben 2 óra hosszat 50—55 C°-on tartjuk. A reakcióelegyhez ezután 80 ml vizet adunk, majd nátriumhidrogénkarbonáttal semlegesítjük és diklórme­tánnal extraháljuk. Az elkülönített diklórmetános réte­get vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson betöményítjük. Ily módon 1,9 g p-nitrobenzil-3-metil-7ß-amino-cef-3-em-4--karboxilátot kapunk enyhén sárga kristályok alakjá­ban. A terméket diklórmetán-etilacetát-elegyből átkris­tályosítjuk és így 1,6 g fehér kristályos terméket kapunk. Ez a termék teljesen megegyezik TLC vizsgálat szerint egy megbízható mintával. Op. 175—177 C° Elemzés C H N S C15 H 15 N 3 0 5 S képletre számított (%) 51,57 4,33 12,03 9,18 talált (%) 51,50 4,40 11,95 0,06 IR: vmax (nujol) 1773, 1702 cm" 1 NMR (CDC13): 82,16 ppm (3-CH 3 ) 4. példa 10 g 85%-os ortofoszforsavban feloldunk 2,0 g 2,2,2--trikloretil-3-metil-7ß-dimetilfoszforamido-cef-3-em-4--karboxilátot és a kapott oldatot keverés közben 48 óra hosszat szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután 60 ml vizet, ezt követően pedig 20 ml 10%-os vizes ß-naftalinszulfon­sav-oldatot adunk a reakcióelegyhez és az egészet jéggel való hűtés közben 5 óra hosszat keverjük. A kicsapódott kristályos anyagot szűréssel elkülönítjük, vízzel és dietil­éterrel mossuk, majd csökkentett nyomáson szárítjuk. Ily módon 2,2 g 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß-amino-cef-3--em-4-karboxilat-ß-naftalinszulfonatot kapunk fehér kristályok alakjában. Op. 190—192 C° (bomlik) Elemzés C H N S Cl C20 H i9 N 3O6 S 2 C l3 képletre számított (%) 43,37 3,46 5,06 11,58 19,21 talált (%) 43,10 3,53 5,22 11,60 19,50 IR: vmax (nujol) 1775, 1725 cm-1 5. példa 4,5 g 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß-dimetilfoszforamido­-cef-3-em-4-karboxiláthoz hozzáadunk 20 g 70%-os vi­zes foszforossav-oldatot és az elegyet keverés közben 50 óra hosszat szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután a reak­cióelegyet telített, vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldat­tal semlegesítjük és etilacetáttal extraháljuk. Az elkülö­nített etilacetátos réteget vízzel mossuk, vízmentes mag­néziumszulfát felett szárítjuk és utána p-toluolszulfonsav etilacetáttal készített oldatát adjuk hozzá. A kivált kris­tályos csapadékot szűréssel elkülönítjük és ily módon 4,4 g 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß-amino-cef-3-em-4-kar­boxilát-p-toluolszulfoxilátot kapunk fehér kristályos termék alakjában. Op. 193—195 C° (bomlik). A kapott termék IR színképe megegyezik az 1. példa szerinti termék színképével. 6. példa 1 g p-nitrobenzil-3-metil-7ß-dietilfoszforamido-cef-3--em-4-karboxiláthoz hozzáadunk 10 ml diklórmetánt és 1 g 85%-os vizes ortofoszforsav-oldatot, majd az elegyet keverés közben 50 óra hosszat szobahőmérsékleten tart­juk. A reakció lejátszódása után 5 ml vizet adunk a re­akcióelegyhez és utána az 3. példában leírt módon ke­zeljük, ily módon 0,5 g p-nitrobenzil-3-metil-7ß-amino­-cef-3-em-4-karboxilátot kapunk. Az így előállított ter­mék IR és NMR színképe megegyezik a 3. példa szerinti termék hasonló színképeivel. Op. 175—176 C°. 7. példa 1 g 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß-dietilfoszforamido-cef­-3-em-4-karboxilátot feloldunk 7 g 1: 1 súlyarányú mo­nometilfoszfát-dimetilfoszfát elegyben, a kapott-oldatot 40—50 C°-on folyamatosan keverjük mindaddig, amíg a fenti foszforamidocefalosporin-származék nyomai ki­mutathatók szilikagélen TLC-vel, oldószerként etilace­tátot használunk. Ezután a reakcióelegyet az 1. példában leírt módon kezeljük és így 2,2,2-trikloretil-3-metil-7ß­-amino-cef-3-em-4-karboxilátot kapunk enyhén sárga szilárd anyag alakjában. Az így kapott termék IR és NMR színképe megegyezik az 1. példa szerinti termék hasonló színképeivel. 8. példa 10 g polifoszforsavban feloldunk 2,5 g p-nitrobenzil­-3-metil-7ß-dimetilfoszforamido-cef-3-em-4-karboxilatot és a kapott oldatot keverés közben 4 óra hosszat 40—45 C°-on tartjuk. Ezután 50 ml vizet adunk a reakcióelegy-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom