168437. lajstromszámú szabadalom • Szisztemikus hatású gombaölőszerek

5 168437 6 hatóanyaggal történő kezelések után tapasztalható. Az így kezelt növények magnézium-ellátottsága kielégítő volt, ennélfogva nem mutatkozott az a) parcellán észlelt magnézium-hiánybetegség levélsárgulást eredményező tünete. A b) parcellán a növények ugyancsak magnéziumhiány betegségére visszavezethető ún. fürtkocsánybénulás fiziológiás megbetegedése is lényegesen kisebb mérvű volt, mint az a) parcellán. A b) parcella szőlőtőkéin ősszel a szüret előtt a levélzet tovább maradt zöld és kevesebb volt a nekrózis, s így huzamosabb fotoszintézis eredményeként nagyobb volt a termés cukortartalma, mint az a) parcellán. 3. példa A kísérleti szőlőterületen Kadarka szőlőfajtát kezeltünk peronoszpóra ellen. Hat alkalommal végeztünk kezelést hektáronként 800 liter 0,4%-os vizes gombaölő szer szuszpenziókkal, a) Az ellenőrző parcellákon olyan szuszpenziót alkalmaztunk, amelyben a hatóanyag 37,5% rezet tartalmazott rézoxi-klorid alakjában, 15% zineb mellett. • b) A kísérleti parcellákon egyébként azonos 5 körülmények között olyan gombaölő szerrel végeztünk permetezéseket, amelynek hatóanyaga 5% rezet tartalmazott glicin-N,N-bisz-2-hidroxi-5-szulfobenzü)-rézkelát magnéziumsó alakjában 48% zineb mellett és 2% ferri-ferrocianidot tartal-10 mázott. A szerek gombaölő hatásának értékelése során azt tapasztaltuk, hogy a b) parcellán a kezelt növények gombafertőzöttsége a viszonylag kis réztartalom ellenére kisebb volt, mint az a) ellenőrző parcellán észlelt 15 fertőzés, ami részben a vízoldható és felszívódó réztartalmú hatóanyagnak, részben a magnéziumhatásnak az eredménye, amely a levélzet szövetállományának erősítésével növelte a gombaölő szer hatékonyságát. 2. táblázat Permetezések VII. 10 A kezelt parcellák fertőzöttsége %-ban 1972-ben VII. 20. VII. 27. VIII. 7. VIII. 16. VIII. 27. 3. példa a) szerrel 2,0 3. példa b) szerrel 1,8 csak vízzel 2,5 3,8 4,0 10,0 4,0 3,5 18,0 3,2 3,0 20,0 6,0 5,0 65,0 2,5 1,0 70,0 A találmány szerinti gombaölő szer hatóanyagának szisztémikus voltát is megvizsgáltuk oly módon, hogy a kezelt növények leveleiből mintát szedve meghatároztuk azok magnézium-réz- és glicintartalmát különböző időpontokban. Azt találtuk, hogy a rézkelátos kezelésű levélminták réztartalma, a kis részarányú permetezés ellenére alig volt kisebb a nagy, de oldhatatlan réztartalmú szerrel kezelt levélminták 35 réztartalmánál. E tény csak azzal magyarázható, hogy a növények levelébe a rézkelát felszívódott. A magnéziumtartalom-különbség is azt igazolja, hogy a szerves molekulához kötött magnéziumot is fel tudták a levelek szívni. A fenti megállapítást 40 támasztja alá a levelek glicintartalom különbsége is. A 3. táblázatban a fémmenyiségek ppm.-ben, a glicin mg/g-ban száraz levélminta anyagra számítva értendők. 3.táblázat Permetezések Kísérleti levélminták fémtartalma, glicintartalma VII. 10. VIII. 7. VIII. 27. Mg Cu Mg Cu Mg Cu VIII. 27. 3. példa b) szer 3. példa a) szer csak vízzel 3650 12 7200 40 13000 92 3540 15 3500 43 6500 100 3700 14 3800 22 7000 19 32 14 12 4. példa Az összetett hatóanyagú gombaölő szer elkészíthető ún. porozószerként is, amelyben viszonylag kis 60 hatóanyag-tartalom mellett nagymennyiségű szilárd hígítószer, például talkum van. 0,5 súlyrész az 1. példa a) és/vagy b) pontjai szerinti összetételű gombaölő szert hozzá elegyítjük 99,5 súlyrész talkumhoz, majd homogén eleggyé keverjük össze. 65 Szabadalmi igénypontok 1. Szisztémikus hatású gombaölő szer kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-99,8 súly% mennyiségben cink- és/vagy mangán-etilén-bis-ditiokarbamátot, glicin-N,N-bisz- (2-hidroxi-5-szulfobenzil)-rézkelát alkáli és/vagy alkáliföldfém-sóját és ferri-