168430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyag, például víz, zagy és hasonló szállítására folyadékoszlop helyzeti energiájának kihasználásával
168430 10 ütemben a 47 kamrába szívott szekunder folyékony anyagot, az 50 test pedig a 4 ürító'vezetékbe kényszeríti az előző szívóütem során a 46 b térbe szívott primer működtető folyadékot. A szívóütem során az 50 test jobbról balra fog mozogni, és szekunder folyékony anyagot szív a vele azonos irányban mozgó. 48 membrán a 47 kamrába. A szívóütem úgy indul meg, hogy zárjuk a 26, 53 és 31 zárószerveket, megnyitjuk viszont a 27, a 30 és az 52 zárószerveket. A leírt nyitási-zárási műveletek folyamatos ismétlésével szakaszos üzemű szekunder folyékony anyagszállítás biztosítható. Nyilvánvaló, hogy az 5. ábrán látható berendezés 50 dugattyúja f7 lapjához csatlakoztatva a 46b kamrától balra is üzemeltethetünk egyidejűleg egy másik,"nem ábrázolt egyik oldalán membránnal határolt szekunder kamrát is, amelynek szekunder nyomóvezetékét az 53 zárószerv után all felszállóvezetékhez csatlakoztatjuk. Ily módon folyamatos zagyszállításra alkalmas, kettős működésű berendezés állítható elő, mely azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy a zaggyal érintkező membránok meghibásodása közvetlenül észlelhető és a membrán könnyen kicserélhető. A 6. ábrán látható berendezés segítségével két bázisból, jelen esetben medencéből egyidejűleg két különböző fajta szekunder folyékony anyagot tudunk szállítani. A zárt edényrendszert — amelyet egészében 108 hivatkozási számmal jelöltünk — itt az 54, 55 és 56 kamrák alkotják. Az 54 kamra 54a és 54b terei megfelelő ágvezetékek útján az 57, 58 zárószervek beiktatásával egyrészt az 1 leszálló vezetékhez, másrészt az 59, 60 zárószervek beiktatásával a 61 ürítővezetékre vannak kapcsolva. Az egészében 62 hivatkozási számmal jelölt szerkezet az 54 kamrában mozgó dugattyúszerű 63 testből, az ahhoz a 64 rúddal kapcsolt és az 56 kamrában levő, ugyancsak dugattyúszerű 65 testből, valamint az 55 kamrába épített és a 63 testhez a 66 rúddal kapcsolt 67 membránból áll. A primer folyadék nyomásával váltakozva igénybe vehető és a 62 működtetőszerkezet ide-oda mozgását biztosító felületeket f9 és f 10 hivatkozási jelekkel tüntettük fel. Az 55 és 56 kamrák az előbbi kiviteli példák esetében már leírt módon a 68a, 68b szívóvezetékről leágazó vezetékekbe épített 69 és 70, illetve 71 és 72 zárószervek útján vannak a szállítandó szekunder folyadékot tartalmazó 9, 9a medencékhez csatlakoztatva. Ennél a megoldásnál a szekunder folyékony anyagok szállítására két IIa, 11b felszálló vezeték szolgál; előbbi az 55 kamrához csatlakozik a 73 és 74, az utóbbi az 56 kamrához a 75 és 76 zárószervek beiktatásával. A 6. ábra szerinti berendezés oly módon működik, hogy a 62 működtetőszerkezet balról jobbra haladásakor az 55b és 56b térből kinyomja, az 55a és 56a tér beszívja a megfelelő szekunder folyadékot, jobbról balra haladva pedig megfordítja a kamrában a nyomási és szívási ütem sorrendjét. A 62 működtető I szerkezet balról jobbra haladását az f9 felületre ható p.f9 erő idézi elő, ahol p a primer folyadékoszlop nyomása. Ekkor az 57 és 60, valamint a 73,69 és 76, 71 zárószervek nyitott, az 59 és 58, valamint a 70, 74 és a 72, 75 zárószerv zárt állapotban vannak. A 62 működtetőszerkezet ellenkező irányú mozgatásához zárjuk az 57 és 60, a 69 és 73, valamint a 76 és 71 zárószerveket, nyitjuk viszont az 58 és 59, a 74 és 70, valamint a 75 és 72 zárószerveket. E műveletek folyamatos ismétlésével egy szekunder folyadékforrásból egyidejűleg két felhasználási helyre tudunk 5 anyagot szállítani. Megjegyezzük, hogy a membrános 55 kamrába az 54b tér térfogatánál lényegesen nagyobb térfogatú anyagot, előnyösen zagyot tudunk beszívni, majd onnan kisebb emelési magassággal továbbszállítani, az 56 kamrából pedig nagyobb 10 emelőmagassággal az 54a tér térfogatánál kisebb térfogatú anyag, pl. víz szállítható. A 7. ábra a találmány alkalmazásán alapuló zagyszállító rendszert mutat vázlatos oldalnézetben. A primer folyadékbázist — amely például valamilyen 15 élővíz- lehet - V hivatkozási jellel tüntettük fel. Ebből indul ki az 1 leszálló vezeték, amely például a 4. ábra szerinti, egészében B hivatkozási jellel feltüntetett zagyszállító berendezésbe torkollik. Ez — mint szekunder folyadékbázissal — egy ke verőtoron JÍ. 20 K tartályával áll kapcsolatban a 77 előremenő és a szaggatott vonallal jelölt 78 visszamenő vezeték útján. Mint ismeretes, a nagynyomású vízszivattyúval működő zagyszállító rendszerek energiaigényét az 25 F= Qz.Tz.^ i?« + H„ képlettel lehet kifejezni, ahol Qz a zagy hozama, yz a zagy fajsúlya, Hg a geodetikus emelési magasság, H cs a csősúrlódási veszteség, T?SZ pedig a szivattyú hatás-30 foka. Ha különválasztjuk a szállító víz és szállított zagy energiaigényét, az E = Vr,-H g + g^" 8+H 35 V sz V sz cs összefüggés adódik, ahol az „a" index az anyagot, „v" index a vizet jelzi. Ebből az összefüggésből látható, hogy az ismert zagyszállító rendszerek energiaigényét a szállító víz tömege jelentős mértékben terheli: minél 40 hígabb a zagy, annál több a víz. Ha viszont sűrű a zagy, igen nagy a csősúrlódás értéke. A 7. ábra szerinti elrendezéssel igen jelentős energiamegtakarítás érhető el, amint az alábbiakból kitűnik. A rendszer a következőképpen működik: 45 a külfejtésből származó anyagot zagy formájában, hidromechanizációs úton szállítjuk felfelé. Ehhez a V bázis vizét az 1 leszálló vezetéken át a B berendezésbe juttatjuk, amelyet a találmány szerinti berendezés alkot. A 77 vezetéken át vizet továbbítunk a K 50 tartályba, ott a kitermelt szállítandó anyag és e víz összekeverésével zagyot készítünk, a megkevert zagyot az 1 vezetékben uralkodó primer vízoszlop nyomásával a 78 vezetékben át visszajuttatjuk a B berendezésbe, onnan pedig a 11 csővezetéken át 55 rendeltetési helyére nyomatjuk. Ennél a rendszernél az energiamérleg — kiindulva a Qz = Q a + Q v összefüggésből — a következőképpen alakul: cr, Q • 7 H„ Q+-Y-H Q • 7 • H_ 60 „ ^v 'v g v a 'a g *** 'v ll g t — 1 m„ + cs i? v T) 65 Q * 7 ' H„ ^a ' a g + H = - + H +H v 77 CS V 5
