168430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyag, például víz, zagy és hasonló szállítására folyadékoszlop helyzeti energiájának kihasználásával

3 168430 4 nél pedig az energiatárolás lehetőségének korlátozott mértéke szab határt a racionális, illetve többrétű alkalmazhatóságnak. A találmány feladata, hogy a korábbi, hasonló célú megoldások hátrányait kiküszöbölő olyan megoldást 5 szolgáltasson, amelynél a berendezés működéséhez szivornyahatásra nincs szükség, s amelynél energia­tárolási szerveket — például rugókat, súlyokat és hasonlókat — nem kell a zárt edényrendszerbe be­építeni. A találmány feladata továbbá, hogy számos 10 lehetséges kiviteli alakjának felhasználásával a leg­különfélébb alkalmazási területeken — mélybányák hűtővízellátásában, zagyszállításnál, magasponti erő­művekben, ipartelepeken, kis vízlépcsők energiájának hasznosításánál — optimális energiahasznosítással 15 tegye lehetővé folyékony anyagok vertikális és horizontális szállítását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a primer folyadék nyomási (helyzeti) energiájának kihasználásával nemcsak a szekunder folyadéknak a i20 zárt edényrendszerből való kinyomása — azaz, a nyomóütem — hajtható végre, hanem egy szekun­der folyadék-kv ntumnak a zárt edényrendszerbe szívása, azaz, a s ivóütem szükséges mértékű energia­igénye is biztosítható, amely szükség esetén változtat- 25 ható is. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan, a bevezetőben említett eljá­rás segítségével oldottuk meg, amelynek lényege, hogy szívóütemben a primer folyadékoszlop vagy 30 más, legalább részben a primer folyadék helyzeti energiájával nyomás alá helyezett hyomóközeg, például sűrített levegő, a szekunder folyékony anyag vagy hasonló nyomásának kihasználásával szekunder folyékony anyag-kvantumot szívunk az atmoszférától 35 zárt edényrendszerbe, nyomóütemben pedig abba a primer folyadékoszlopból nyomás alatt álló folyadék­kvantumot bocsátunk, amellyel az atmoszférától zárt edényrendszerbe szívott szekunder folyékony anyag­kvantumot onnan kinyomjuk; a munkavégzésre fel- 40 használt primer folyadék-kvantumokat az atmoszfé­rától zárt edényrendszerből a primer folyadékoszlop helyzeti energiájának (nyomásának) kihasználásával távolítjuk el, mimellett az egymást követő nyomó- és szívóütemek során a primer folyadék- és a szekunder 45 folyékony anyag-kvantumok egymással való keveredé­sét célszerűen meggátoljuk. Megjegyezzük, hogy primer folyadékon a helyzeti energiával rendelkező működtető folyadékot értjük, amely általában víz, szekunder folyékony anyagon 5« pedig a szállítandó anyagot, amely ugyancsak víz, zagy vagy hasonló lehet. Bizonyos esetekben a primer és szekunder folyadék azonos: amikor például vala­milyen természetes vízből elosztandó öntözővizet emelünk magasabb szintre, a víznyerőhelyen uralkodó 55 vízoszlop szolgáltatja a primer folyadékoszlop — nyomást, és az emelendő szekunder folyadékot is ugyanez a víznyerőhely szolgáltatja. Megjegyezzük, hogy a primer és szekunder folyadék-, illetve folyékony anyag-bázis fogalmat is a lehető leg- 60 tágabban kell értelmezni: ezek lehetnek nyitott vagy zárt mesterséges medencék, tartályok vagy hasonlók, de lehetnek természetes folyadéktároló helyek, víz­folyások vagy hasonlók is. Még olyan eset is előfordulhat, amikor a primer 65 folyadék hideg állapotban jut a berendezésből egy csővezetékbe, majd hűtésre való felhasználása után felmelegedve kerül vissza a berendezés szekunder oldali szívótartályába, és ily módon a szekunder bázist alkotja, mégpedig úgy, hogy közben a folyadék egy zárt rendszerből ki sem lép. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek primer folyadék-bázissal kapcsolatban álló, a primer folyadék vezetésére szolgáló leszálló vezetéke, szekunder folyékony anyag szállítására szolgáló vezeté­ke, valamint az atmoszférától zárt edényrendszere van, amely zárószervek közbeiktatásával egyrészt a leszálló vezetékhez, másrészt a szekunder folyékony anyag-bázishoz és a szekunder anyag szállítására szolgáló vezetékhez van kapcsolva, és amely a primer folyadék kibocsátására szólaló nyitható-zárható ürítőszerwel van ellátva, és ennek a berendezésnek az a lényege, hogy az atmoszférától zárt edény­rendszerben két véghelyzet között ide-oda mozgat­ható, az edényrendszer legalább egy kamráját a szívó-nyomó ütemek során változó térfogatú terekre osztó szerkezete van, amely legalább egy-egy, egymás­sal ellentétes irányokból ható működtető nyomásnak kitehető felülettel rendelkezik, amelyek közül leg­alább az egyik felület közvetlenül a primer folyadék nyomásával igénybevehetően helyezkedik el; és hogy az ide-oda mozgatható szerkezetnek legalább egy, e felületekkel kényszerkapcsolatban álló, a szekunder folyékony anyag-kvantumnak az atmoszférától zárt edényrendszerből kinyomására szolgáló felülete van. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. A találmány szerinti berendezésnél az energia­hasznosítás foka igen magas: a gyakorlati esetekben gazdaságosan realizálható kb. 75—90%-os energia­hasznosítás, melynek felső értéke a nagy primer vízoszlopnyomások esetén közelíthető meg. Magas hatásfoka a hozamváltozástól gyakorlatilag független, közel konstans, tehát bizonyos határokon belül változó primer folyadékhozamok esetén is állandó magas fokú energiahasznosítás van biztosítva. A be­rendezés bármilyen folyékony anyag szállítására alkal­mas, üzeme igen egyszerű módon automatizálható és teljesen önműködővé is tehető. Automatikus üzeme, nagy üzembiztonsága, hosszú élettartama, meg­hibásodásra való nagyfokú érzéketlensége kimagas­lóan előnyös tényezők. Egyszerű szerkezete miatt gyártása is egyszerű, különleges anyagokat általá­ban nem igényel. Előnyei különösen szembetűnőek mélybányák hűtőrendszerében való alkalmazása esetén, ahol ezideig mintegy 700 m mélységig Pelton-turbinás rekuperációt, nagyobb mélységekben pedig nagy­nyomású hőcserélőt vagy földalatti hűtőtornyos rend­szert alkalmaztak. E módszerekkel szemben a talál­mány szerinti megoldás az energiahasznosítás magas foka és a mélybe lebocsátott hűtővíz közvetlen, kis nyomás, mellett való felhasználhatósága révén jelen­tős mértékben csökkenti az egész hűtőrendszer ener­giaigényét, és ugyanekkor beruházási költségeit is. Alkalmazása feleslegessé teszi az agresszív hűtőfolya­dékok használatát. Minden mélybányászati rend­szerbe rugalmasan beilleszthető. Amint a későbbiekben még részletesen ismertetni 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom