168429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajfelszin alatti üregek megszüntetésére

3 lOOfi? 4 hasonlóképpen kiüregelődéseket és a talaj stabilitását veszélyeztető belső eróziót okozhatnak. A nem kívánt pincék és üregek megszüntetésére irányuló tevékenységgel nagyjából azonos műszaki feladatot jelentenek — bár az esetek tekintélyes részében kevésbé kényes adottságok között - a talajfelszín alatti bányajáratok kitöltése és a kitöltött üregnek teherbíróvá tétele. Ez utóbbi azért fontos, hogy a bányakitermelés szempontjából fölhagyott munkahelyek üregei a kőzetkörnyezet felől ráható igénybevételek hatására be ne omoljanak, mert ez nagymértékű felszíni mozgásokat és ennek kövekeztében az építmények károsodását idézheti elő. Az üregek megszüntetésének ezt a módját tömedékelésnek nevezik, és végrehajtására számos módszer ismeretes. Egy régóta ismeretes megoldást ismertet a 115 457 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, melynek tárgya „Eljárás vízveszélyt jelentő üregek eltömedékelésére fúrólyukon keresztül". E módszer szerint a vízbetörés megelőzhető azáltal, ha a fúrólyukon keresztül fát és/vagy más könnyű anyagot, pl. textilféleséget, továbbá cement-homok keveréket juttatnak be az üregbe. ízzel a módszerrel víztől védett területet, illetve .yomás alatt álló áramló víztömegek eltorlaszolását is el lehet érni. Amennyiben a bányatérség, illetve a tömedékelendő üreg felső részén van a fúrólyuk becsatlakozása, akkor a homokos-cementes keverék „úszó" testek (pl. fa) bejuttatásával kombinálható, míg ha a fúrólyuk torkolata a megszüntetendő üreg alsó terébe torkollik, akkor a cement és homok keverékéhez valamilyen nehéz anyagot, pl. fémforgácsot célszerű adagolni. Az eljárás azonban csak nagyon speciális feladatok megoldására alkalmas, és még a neki megfelelő sajátságos körülmények között is csak bizonytalan eredménnyel valósítható meg. Ujabb megoldást ír le a 153 069 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, melynek tárgya „Eljárás iszaptömedékelésre". Ez a módszer bányaüregek tömedékelésére alkalmas, melyet idegen anyaggal, nevezetesen iszappal hajtanak végre. A tömedékelést szolgáló anyagot csővezetéken keresztül zagy formájában juttatják a megszüntetendő üregbe. A tömedékelő zagy szilárd komponense pl. vegyi anyagokkal kevert erőművi filterpernye is lehet, amely a vegyi anyag hatására koagulál, és ezáltal gyorsan ülepszik. Hátránya, hogy a fölhagyott bányaüregbe igen nagymennyiségű szállító vizet kell bejuttatni, és ez további kiüregelődéseket okozhat, illetve a környező talajt föllazítja, és annak teherbíró képességét csökkenti. Hasonló elven alapul a 155 802 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás. E találmány tárgya „Eljárás homogén szerkezetű és nagy teherbírású iszaptömedék folyamatos előállítására. „Ennél az eljárásnál a bányaüregek tömedékeléséhez használt homokhoz vagy földhöz vizet adagolva, ugyancsak zagyot képeznek, majd a zagyba ülepítő vegyszert kevernek. Az iszapszuszpenzióban csapadékkiválás, illetve pelyhesedés jön létre, melynek következtében a finom adalékanyagok ülepedése a homok ülepedési sebességével azonossá tehető, és ezáltal egyenletes és rétegeződéstől mentes tömedéket lehet előállítani. Az utóbbi módszer legfőbb hátránya, hogy rendkívül költséges. Az anyagot ugyanis először derítőbe kell juttatni, ott ülepíteni kell, majd a fölötte levő víz elszivattyúzása után lehet csak a visszamaradt keveréket szállító szalagon keresztül a kívánt helyre eljuttatni. Az üregbe való bejuttatás után még vibrálásos 5 utótömörítésre is szükség van. E módszer gazdaságtalanságát a sok beruházási költség és a drága üzemeltetés okozza. Aránylag legfejlettebb az a módszer, amelyet a 157 536 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban 10 találhatunk. E szabadalom tárgya „Eljárás bányatérségek fúvott tömedékelésére és erre való berendezés". E megoldás lényege, hogy salakot vagy meddőt használnak — esetleg egyéb adalékanyagokkal keverve — száraz tömedékanyagként, és e keveréket sűrített leve-15 gő segítségével juttatják be a megszüntetendő üregbe. A száraz tömedékanyagot, illetve annak keverékén kívül a pneumatikus berendezés egyidejűleg kötőanyagot is befúj az üregbe. Az így befúvott anyag az üregben megszilárdul, és a környezeti kó'zetnyomási20 nak ellenálló nagy teherbírású tömedék jön létre. A módszer korszerűsége és nagy teljesítőképessége ellenére is ritkán gazdaságos, mert speciális gépi berendezések beszerzését és üzemeltetését kívánja, nagy az energiaigénye és a berendezések kezelése magasan 25 képzett személyzetet kíván. A tapasztalatok szerint a pneumatikus üzem balesetveszélyt is rejt. Műszaki hátránya ezenkívül, hogy vízzel részben vagy egészben telt üregeket ily módon tömedékelni nem lehet, a bejuttatott anyag pedig 30 zsugorodik, és így nem tudja az üregkitöltés feladatát maradéktalanul ellátni. Kedvezőtlen az is, hogy a tömedékelő anyag — szilárd halmazállapota miatt — a szűk résekbe, repedésekbe, fészkekbe többnyire nem tud bejutni. 35 A fentiekben ismertetett eljárásokat jórészt sikertelenül próbálták alkalmazni a városi pincék, illetve üregek utólagos megszüntetésére. A kedvezőtlen tápasztalatok miatt azonban gyakran folyamodtak egyéb módszerekhez is. így pl. több helyütt alkal-40 mázták a szinte csakis emberi erővel elvégezhető homokos tömedékelést, valamint a fölülről megnyitott aknákon keresztül az üregbe kőrakat bejuttatását és a kövek közötti hézagok cementinjektálással való kitöltését. A tapasztalatok a rossz hatékonyság, első-45 sorban a nagy időráfordítás miatt egyértelműen kedvezőtlenek voltak, és csak kivételes esetekben nagyon sürgős beavatkozást igénylő helyeken alkalmazták. Az utóbbi módszer kedvezőtlen volta abban is megnyilvánul, hogy épületek és/vagy közutak alatt 50 kell aknákat mélyíteni. Ez a beavatkozás a környezet földtani és hidrológiai egyensúlyát megbontja és végső soron a talaj teherbíró képességének csökkenését idézi elő. Az ismert és a fentiekben részletezett eljárások mindegyike olyan számottevő hátránnyal jár, hogy 55 városi pincék és üregek megszüntetésére ésszerűen alig alkalmazhatók. A legtöbb ismert módszernél a munkahely berendezése nagy területet igényel, sok a fizikai munka, hosszadalmas a munka elvégzése, gyakran kell a 60 közutakat részben vagy egészben a forgalom elől lezárni, sokszor nem lehet betartani a balesetvédelmi előírásokat és általában a munkák végrehajtása rendkívül költséges. Külön nehézséget okoz, ha valamely üreg kitöltése-65 kor már korábban szakszerűtlenül elhelyezett töme-2