168383. lajstromszámú szabadalom • Közömbös gázzal üzemelő abszorpciós hűtőberendezés

168383 5 6 akkor a csőnek nagyobb dőlésszögben kell elrendezve lennie, s ezáltal lehetővé kell tennie a folyadék folyamatos áramlását. A berendezés legjobb hatásfokú és legmegbízhatóbb üzemelését akkor érjük el, ha ez a szögkülönbség 3—4,5° között van, ami a berendezés rendeltetésszerű használata mellett optimálisnak bizonyult. Ha olyan berendezésről van szó, amelynek stacioner üzemmódja van, a szögkülönbség kisebb lehet, ha azonban az egész berendezés időnként helyét változtatja, akkor az említett szögkülönbségnek nagyobbnak kell lennie. A 4. ábrán bemutatott 33 csővezeték felső részén találjuk a 34 bemélyítéseket, melyek a 35 csepegtetőket alkotják. Igen fontos, hogy a a szög akkora legyen, hogy a folyadék a csepegtető elhagyása után ne tudja követni a csőfalat, hanem 36 csepp formájában hagyja el azt. A cső alsó szakaszában van kialakítva a 37 bemélyítés, amely a 38 gyűjtőt képezi, itt a cseppek további turbulenciát idéznek elő és ezzel a gáz-örvénylését is elősegítik. A fentiekben leírt berendezésben, a folyadék belépési szakaszától számítva, adott hosszúságú csővezetéket rendeztünk el, ami arra alkalmas, hogy biztosítsuk a folyadéknak a csővezeték felső, belső szakaszán, a hornyok segítségével történő szállítását, mivel ezen a csőszakaszon a segítségével történő szállítását, mivel ezen a csőszakaszon a folyadék teljes szétterjedése nem megy teljes mértékben végbe. Ennek a hátránynak a kiküszöblésére helyeztük el a folyadékot szállító csővezetéket, — amint ez a 6. ábrából is kitűnik — a csővezetéknek egy adott belső szakaszán kialakított nyílással. Amikor a folyadékmennyiség növekszik és elérte a bevezető 18 cső nyílását, akkor a folyadékrészek között levő belső feszültség hatása következtében a csőnyílás körül perem alakul ki. A folyadékperem érintkezik a 21 abszorpciós-csőszakasz felső szakaszán levő, belső, hornyos felülettel és így a felső 22 hornyok közé is folyadék jut. Az így bekerült folyadékmennyiség akkora, hogy egy horony nem képes longitudinális irányban továbbszállítani a teljes folyadékmennyiséget, s ezért a folyadék egy része keresztülbukik a 25 bordán és a szomszédos, üres horonyba kerül. Ez az egyik horonyból a másikba történő átfolyás folytatódik úgy, hogy a folyadék a csőnek viszonylag rövid szakaszán a csőfal mentén teljesen szétterül. A befolyónyíláson való túlfolyás eredménye pedig az, hogy a folyadék az alsó hornyokban is szétfolyik és ennek következtében a folyadék-eloszlás tökéletes lesz a csővezetékben levő bevezető-cső nyílásánál. A 7. ábrán bemutatott példán a folyadékot szállító 39 csővezeték bele van vezetve a 21 abszorpciós csőbe, az egyik oldalon. Ebben az esetben a 39 csővezeték egyik vége félbe van vágva, és ez a félbevágott rész illeszkedik az abszorpciós csőszakaszba, annak belső, felső felületéhez közeli részén, úgy, hogy a folyadék a belső felületen szóródik szét. Ha pedig a 8. ábrán bemutatott kiviteli példát nézzük, a folyadék a 40 evaporáto-csőszakaszba egy belső 41 bevezetőcsövön kerül bele, melynek a vége felfelé van meghajlítva, úgyhogy a folyadék érintkezésbe kerül az evaporator belső, felső csőszakaszával és utána ezen a felületen árad szét. A 6. ábrán levő kiviteli példa leírásával kapcsolatban már említettük, hogy a találmány alkalmazása j lehetővé teszi azt, hogy az abszorpciós csőszakasz hosszát lényegesen csökkenteni tudjuk a hűtőberendezésben, így az abszorpciós csőszakasz, ugyanazon vertikális elrendezésű rendszeren belül a vízszinteshez 5 képest jobban be lehet döntve, mint a korábbi kiviteli példák esetében. Ennek következtében a berendezés üzeme alatt mentes a dőlés közben előállható meghibásodástól, vagy ki nem elégítő működéstől, —ami akkor következhet például be, ha a hűtőberendezést 10 hajón vagy repülőn helyezzük el. Az eddigi berendezésekben megengedhetők voltak a kisebb dőlések, mert egyébként az üzemmenetben megszakítások álltak volna elő. Ha azonban a berendezés nagyobb mértékben dől meg, üzemmenetében 15 negatív hatások jelentkeznek, mivel a folyadék túlságosan gyorsan áramlik keresztül az abszorpciós csőszakaszon. A jelen találmánynak megfelelően ezt úgy lehet elkerülni, ha a 15 abszorpciós csővezetéket a 9. ábrán bemutatott módon alakítjuk ki. Ennek a 20 csőszakasznak legalább kettő darab, általában 15a, 15b egyenes része van, melyek közül az egyik, például a 15a egyenes rész az egyik irányból a másik irányba van behajtva, s ugyanakkor a 15b egyenes csőszakasz ezzel ellentétesen van behajlítva, célszerűen ugyan-25 abban a függőleges síkban. Ezzel az elrendezéssel válik lehetővé az, hogy az egyes részeinek tervezése révén a hűtőberendezés kapacitásának figyelembevételével egy olyan hűtőberendezés alakítható ki, amely a legkedvezőtlenebb körülmények között is üzembiz-30 tos, például a teljes berendezés bármelyik abszorpciós cső dőlésszégének irányát követheti. Ha ezután a dőlés-szög ismét nulla lesz, a folyadék ennek ellenére a helyes ir ányban áramlani fog anélkül, hogy a gázáramot „leblokkolná". Az említett csőszakaszok-35 ban az abszorpciós folyamat természetesen csökkenni fog, de a másik csőszakaszban a funkció kifogástalanul zajlik le. Szabadalmi igénypontok 40 1. Közömbös gázzal üzemelő abszorpciós hűtőberendezés, amelyben a hőcserélő közeg folyadékáram és pára, mely közegek a vízszinteshez képest megfelelő lejtéssel elhelyezett csőben áramlanak, s e 45 csővezetékek belseje a folyadékáramlást elősegítő módon van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a folyadék áramlását elősegítő hornyok (22) a cső alkotójával szöget zárnak be, és a cső belsejében áramló folyadék áramlási irányából nézve a hornyok 50 mentén növekvő távolságban bemélyedések (37) vannak kialakítva. 1970. III. 10. (3152/1970) 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadékáramlást vezető belső csőfelület hornyokkal (22) van kialakít-55 va, és a hornyoknak a cső alkotójával bezárt szöge kisebb, mint a csőnek a vízszintessel bezárt hajlásszöge. 1970. III. 10. (3152/1970) 3. Az 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső hajlásszöge és a 60 horonynak a csőalkotóval bezárt szöge közötti különbség 2 és 5°, célszerűen azonban 3 és 4,5° között van. 1970. III. 10. (3152/1970) 4. Az 1—2. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, 65 hogy a horonyprofil csak az áramló folyadék egy 3