168383. lajstromszámú szabadalom • Közömbös gázzal üzemelő abszorpciós hűtőberendezés

MAGYAR NÉPKŐZTÁRSAS SZABADALMI ÁG mm LEIRAS 168383 Nemzetközi osztályozás: ^, Bejelentés napja: 1971. III. 8. (EE-1898) f Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 10. 3152/1970 f 1970. V. 28. 7373/1970. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1977. III. 31. F 25 B 41/06 Bejelentés napja: 1971. III. 8. (EE-1898) f Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 10. 3152/1970 f 1970. V. 28. 7373/1970. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1977. III. 31. F 25 B 41/06 Bejelentés napja: 1971. III. 8. (EE-1898) f Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 10. 3152/1970 f 1970. V. 28. 7373/1970. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1977. III. 31. *M&i Bejelentés napja: 1971. III. 8. (EE-1898) f Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 10. 3152/1970 f 1970. V. 28. 7373/1970. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1977. III. 31. 0 TA l RSZÁGOS LÁLMÁNYI HVATAL Bejelentés napja: 1971. III. 8. (EE-1898) f Svédországi elsőbbsége: 1970. III. 10. 3152/1970 f 1970. V. 28. 7373/1970. Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1977. III. 31. • Feltalálók: Peter Erik BLOMBERG mérnök, Stockholm, Lars Sivert ENGER mérnök, Bandhagen, Svédország Tulajdonos: Aktiebolaget Electrolux, Stockholm, Svédország Közömbös gázzal üzemelő abszorpciós hűtőberendezés 1 A találmány tárgya abszorpciós hűtőberendezés, amely közömbös semleges gázzal üzemel és amelyben a hőcserélő közeg folyadék és pára és ezek a közegek a vízszinteshez képest enyhe lejtésű csövekben áram­lanak, a csővezetékek belseje pedig a folyadékáram­lást elősegítő módon van kialakítva. Abszorpciós hűtőberendezések hőcserélő rendsze­rében a folyadék az elpárologtatóban és az abszorp­ciós szakaszban a lehető legnagyobb felületen igyek­szik szétszóródni. Ennek elősegítésére szokás a csőve­zeték belsejében hosszanti irányban kapilláris hor­nyokat kialakítani, s ezáltal a cső fala alkotja a hőt szállító és a hőt átadó közeg áramlásának útját. Ezek a hornyok lehetnek párhuzamosak, derékszögű profil­ban kiképezve, de lehetnek a csővezeték alkotójával bezárt bármilyen más szögben kialakítva, így például a cső hosszirányú alkotója mentén csigavonalat is képezhetnek. A hornyoknak amellett természetesen igen pontosan kell kialakítva lenni, ami azért szükséges, hogy a megfelelő kapilláris hatást biztosít­sák, a folyadék a cső belső felületének teljes terjedel­mében áramolják és ennek következtében a cső belső felületén folyadékfilm alakuljon ki. Az elpárologta­tóban a hűtőfolyadék-kondenzátum elpárologtatósa csak egy viszonylag rövid csőszakaszon zajlik le és az abszorpciós szakaszban a berendezés melegítő-rend­szeréből könnyen elszívott oldat a semleges gázzal nagy felületen érintkezik, ennek a gáznak azonban nagy hűtőhatású, az evaporátorból érkező párája van, és ez az abszorpciós szakaszon keresztül áramlik. Az ismertetett szerkezetnek legfőbb hátránya abban van, hogy a csővezeték legyártása költséges, mivel a cső belső falán kialakítandó hornyokat nagyon pontosan kell megmunkálni, ha a hajszál-5 csöves-hatást biztosítani akarjuk. Ismeretesek az olyan csövek, amelyekben a csiga­vonalban futó horony emelkedési szöge olyan kicsi, hogy a megkívánt funkció ellátása teljesen a hajszál­csövességi nyomásától függ. Ha párhuzamosan alakít-10 juk ki a hornyokat, akkor a csővégnél a folyadék­elosztás érdekében speciális szerelvény elhelyezésére van szükség. A hornyok bármilyen kis mértékű deformálódása azonban már befolyással van a cső­rendszer üzemére, akadályozza a folyadékáramlást, és 15 ennek követkeménye az, hogy a folyadékfilm felülete kisebbé válik. A találmány segítségével azt a célt tűztük ki, hogy a fentebb említett hátrányokat kiküszöböljük és ezt oly módon tudjuk elérni, hogy a folyadékáramlást 20 előidéző hornyokat olyan szögben alakítjuk ki — a csővezeték hosszirányú tengelyéhez viszonyítva — hogy egy-egy horony mentén, a folyadékáramlás irányában nézve, a vízszinteshez képest bizonyos szögben, növekvő távolságú szakaszokon olyan 25 mélyített pontokat alakítunk ki, amelyek révén a folyadékot a hornyokban lényegében hidrosztatikus nyomás segítségével hozzuk mozgásba. A horony mentén kialakított mélyítések alacsonyabban fek­szenek, mint a horony bemeneti része, s így az 30 áramlás gravitációval is elérhető. 168383 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom