168355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium-klorid előállítására

168355 19 20 ban azért, hogy a kihordott szilárd és cseppfolyós anyagnak, valamint kondenzálódott illékony kom­ponenseknek módjukban legyen legalább részben kiülepedni, mielőtt a szűrőközeget elérnék. Ezzel elkerülhető a szűrőközeg pórusainak eltömődése. A 41 szűrőközeg hőmérsékletét célszerű az előre meghatározott, első hűtési lépés hőmérsékletéhez közeli értéken tartam abból a célból, hogy az elvá­lasztott anyagot jól szóródó állapotban tartsuk és így a kondenzált cseppfolyós és szilárd anyagoknak az elválasztóedény 37c kónikusan kiképzett aljába történő folyamatos leszóródását biztosítsuk. A 37 első szeparátorból távozó maradék gáz hőmérsékletét ezután tovább csökkentjük oly módon, hogy azt 43, második hőcserélőn vezetjük át és egy olyan, előre megszabott hőmérsékletre hűtjük, me­lyen a még benne maradt kondenzálható, illékony és az alumínium-klorid környezeti viszonyok közötti kondenzációs hőmérsékleténél (180 °C) magasabb hőmérsékleten kondenzáló szennyező anyagok jelen­tős mennyiségű alumínium-klorid nélkül lekonden­zálnak. Ennek a második, 150—250 C°-os, előre megszabott hőmérsékletű hűtésnek hatására további, kondenzálható szennyezések válnak ki, pl. NaAlCLt -AICI3 permet vagy köd formájában. Ezt a tovább hűtött gázt azután egy második, 40 szeparátorba vezetjük, melyben a további, konden­zálódott nátrium-alumínium-klorid-alumínium-klorid komplexet, a maradék kihordott vagy oldott szilárd anyagokat, mint kokszozott (szénnel impregnált) timföldet és szénport, folyékony anyagokat, mint alumíniumoxi-kloridot és/vagy alumínium-hidroxi­kloridot folyamatosan elválasztjuk a maradék, alumí­nium-kloridot tartalmazó kilépő gáztól. A 40 második elválasztóedényben a gázkeverék hőmérséklete - pl. 150-250 °C - elég alacsony ahhoz, hogy a.benne levő kondenzálható kompo­nensek, különösen nátrium-alumínium-klorid-alumí­nium-klorid komplex keverék maradéktalanul kon­denzáljon, ugyanakkor pedig áumínium-klorid ne kondenzálódhasson, minthogy ez a hőmérséklet az alumínium-klorid kondenzációs hőmérsékleténél még mindig magasabb. A második elválasztási lépés után távozó gáz lényegében nagy tisztaságú, gáz alakú alumínium-kloridot tartalmaz, mely gyakorlatilag szennyezőanyag — így nátrium-alumínium-klorid, alu­míniumoxi-klorid, alumínium-hidroxi-klorid, timföld és szén — mentes. A 40 második szeparátor célszerűen egy áteresztő szűrőközeget, mint 45 nemezt vagy textiliát tartal­maz, mely a 37 első szeparátor szűrőközegéhez hasonlóan az üzemi hőmérsékleten ellenálló. Az első és második hűtési lépést és az ezeket követő elválasztási lépéseket célszerűen lényegében nedvesség kizárása mellett hajtjuk végre úgy, hogy a nyert alumínium-klorid 0,3 s%-nál kevesebb, előnyö­sen 0,1 s%-nál kevesebb kötött oxigént tartalmazzon. Noha ez ma még tökéletesen meg nem magyaráz­ható, úgy véljük, hogy a klórozó reaktorból elvezetett forró gázból az abban elpárologtatott alakban jelen­levő nátrium-alumínium-klorid főként az első, szelek­tív hűtési művelet eredményeként kondenzál, azért, mert a kondenzált - többé-kevésbé alumínium-klorid­komplex alakjában jelenlevő nátrium-alumínium­klorid, valamint a folyékony alumíniumoxi-kloridP és/vagy alumínium-hidroxi-klorid könnyen leválik a kihordott szilárd részecskékre. Következésképpen az áteresztő szűrőközegen való lerakódás helyett az Üyen illékony kondenzált folyékony alkotórészeket és ki­hordott folyékony részecskéket a kihordott szilárd részecskékkel együtt a szűrőközeg választja le a gáz­áramból. A lehűtött gázban még jelenlevő nátrium-alumí­nium-kloridot, alumínium-oxi-kloridot és/vagy alumí­nium-hidroxi-kloridot további hűtéssel választjuk le és többé-kevésbé köddé vagy permetté alakítjuk. Ugyanezek az anyagok egyszerűsített módon, hatá­sosan és folyamatosan a második elválasztóedényben (szeparátorban) is eltávolíthatók, ha azt páramentesí­tőként, pl. finomabb pórusú szűrővel működtetjük. Ezeknek a szennyezéseknek az eltávolítása a 41 szűrőközeg minimális eltömődési veszélyével megy végbe. Az előzőkben leírt módon elérjük, hogy mindkét elválasztási műveletnél kondenzálódó nátrium-alumí­nium-klorid minimális jelenlevő mennyiségű alumíni­um-kloriddal alkotott komplex keverék alakjában kondenzál és ez a keverék asszociált vagy oldott alakban nemcsak az egyidejűleg eltávolított alumí­nium-oxi-kloridot és alumínium-hidroxi-kloridot, de klór, foszgén stb. nyomokat, valamint a reaktorból kihordott timföldport, meg az alumínium-klorid és esetleg jelenlevő víz reakciójából származó sósavat is tartalmazza. Ezen a timföldön kívül kihordott, kok­szolt (szénnel impregnált) timföld és szénpor is jelen lehet. Mindezek az alkotórészek együttesen képezik az első szeparátorban folyamatosan összegyűjtött anyagtömeget. Noha a 37 első és 40 második elválasztó edényt (szeparátort) áteresztő szűrőként írtuk le, nyüván­' való, hogy a kívánt célra egyéb szeparáló berendezé­sek is használhatók. Az 1 reaktor alternatív módon egy olyan sztatikus ágy, égető-csőkemence, pl. forgó csőkemence, egy mozgó ágy és egyéb hasonló is lehet, melyben a kívánt klórozási művelet végrehajtható és a forró gáz alakú reakciótermék kinyerhető. Mint már előbb említettük, a fentiekben leírt tisztítási módszer olyan gáz alakú reakciótermék szolgáltatásával jár, mely lényegileg szennyeződés­mentes, gázhalmazállapotú hordozóanyagban jelen­levő alumínium-kloridból áll. Ebből nagyipari módon szilárd, nagytisztaságú alumínium-klorid nyerhető ki gazdaságosan, pl. kondenzáció útján. Az így kinyert alumínium-klorid tisztasági foka legalább 99,5 s%, de 99,8 s%-nál jobb tisztasági fokok is könnyen elér­hetők nagyipari termelésnél. Közelebbről, a találmány szerinti eljárás lényegében nátriumtól, vastól, szilí­ciumtól és titántól mentes, összesen mintegy 0,3 s%-nál kevesebb, célszerűen 0,1 s%-nál kevesebb, és előnyösen 0,03 s%-nál kevesebb nem illó szennyező anyagot (ezen belül kötött oxigént) tartalmazó alumí­nium-klorid gazdaságos nagyipari termelését teszi lehetővé. A 0,1 s%-nál kevesebb kötött oxigént és egyéb nem illó szennyező anyagot tartalmazó alumí­nium-klorid különösen előnyös alumíniumfém elektrolitikus úton történő előállítására, és így egy. régen fennálló probléma megoldását teszi lehetővé. Az eljárással nyert alumínium-klorid nagytisztaságú, könnyen szóródó szilárd anyag, mely előnyösen 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom