168346. lajstromszámú szabadalom • Többpólusú csatlakozó

5 168346 6 érintkezőcsap átmérőjének 1,5-szöröse, az érintkező­elemek szélessége az érintkezés helyén közelítőleg a csatlakoztatott érintkezőcsap átmérőjének 0,5-szörö­se, míg az érintkezőelemeknek a befogás helyétől az érintkezés helyéig mért hossza közelítőleg a csatlakoz- -tátott érintkezőcsap átmérőjének négyszerese. Az érintkezőelemek felülete az érintkezés helyén — előnyösen a felület 8%-án — nemesfém bevonattal lehet ellátva A szabadalom tárgyát képező érintkezőrendszer az IQ eddig használt, illetve ismert érintkezőkkel szemben lényegesen rugalmasabb, ezt szemlélteti az 1. sz. diagram d rugókarakterisztikája. Az általában elterjedt és igen kedvezőtlen csöves kontaktus elemek helyett a hajlítás irányában kis 15 inercianyomatékkal rendelkező rugózó érintkezőele­mek biztosítják az érintkezést. A három darab rugózó érintkezőelem egyenlő osztásban egymáshoz képest 120°-ban van elhelyezve, egy elméleti központi kört érintve. Az érintkezőelemek 120°-os elhelyezésének 20 eredménye, hogy az érintkezőhüvely ellendarabjául szolgáló érintkezőcsapra ható ossz rugóerő állandó, azaz koncentrikus csatlakozás esetén jelentkező erő nagysága nem változik, ha a szerkezeti, illesztési stb. okok miatt a csatlakozásnál az érintkezőcsap excent- 25 rikusan vezetődik be az érintkezőhüvelybe. Mechanikai károsodás nélkül az excentricitás mértékéül az érintkezőcsap átmérőjének mintegy 25%-a is megengedhető. Hasonlóképpen nagy eltérés engedhető meg ferde hatásvonalú csatlakoztatás ese- 39 tén is, itt a két tengelyvonal által bezárt szög az 5°-ot is elérheti. Tekintettel arra, hogy a leírt érintkező­rendszernél az érintkezőcsapra ható erő állandó, tehát nem függ a csatlakoztatás külpontosságától és csak elhanyagolható mértékben függ az érintkezőhüvely és 35 az érintkezőcsap szimmetriatengelyei által bezárt szögtől, ezért a csatlakozóba való beépítés után a csatlakozón mért csatlakozási és bontási erő értékei közel azonosak, azaz ha a kettő hányadosát vesszük, akkor ennek értéke 1—1,2-között van. 40 Köztudott tény, hogy az érintkezőnyomás össze­függésben van a csatlakozók elektromos paraméterei­vel, mert közel állandó érintkezőnyomás esetén az elektromos paraméterek is közel állandóak maradnak. Mivel az optimálisan megválasztott érintkezőnyomás 45 még károsan nem veszi igénybe az érintkezőfelüle­teket így a lapos rugókarakterisztikával rendelkező érintkezőrendszernél a méretszórásból, illesztésből stb.-ből adódó excentricitás még nem jelent káros erőhatás növekedést, ami az érintkező berágódását, 50 kopását eredményezné, s ezért az elektromos jellem­zők nem változtatják számottevően nagyságukat. ._... A szabadalom tárgyát képező több pólusú csatla­kozót jó mechanikai jellemzők mellett gazdaságosan, nagy tömegben, sajtolásos technológiával lehet gyár- 55 tani. A célszerűen kidolgozott érintkezőelem biztosít­ja, hogy az érintkezőt galvanizálás előtt nem kell koptatásnak alávetni, mivel a hárompont érintkezés­nél az érintkezőelem kontaktusfelülete az ellendarab­jául szolgáló érintkezőcsap palástjának érintője, és 60 felülete megegyezik a felhasznált anyag finomhenge­relt felületével. Ezen új érintkezőhűvely — összehasonlítva az ismert megoldásokkal - galvanizálás technológiailag lényegesen előnyösebb alakkal rendelkezik, mivel a 65 kontaktust adó felület az érintkező egyéb részeitől nincs árnyékolva, és így a galvanizálás folyamata alatt homogén felület keletkezik. Az érintkezőnek galva­nizálástechnológiailag kedvező alakja teszi lehetővé azt is, hogy az érintkezőt csak a kontaktust adó felületen lehessen nemesfémmel bevonni, szelektíven galvanizálni. Ebben az esetben az érintkező összterüle­tének max. 8%-a kerül bevonásra. Ebben az esetben a nemesfém felhasználás igen minimális, amellett,, hogy az érintkezés minősége nem romlik. Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az 1. ábra különböző érintkezőhüvelyek rugókarakterisz­tikái, a 2. ábra erőhatások az érintkezés helyén 3. ábra érintkezőhüvely 4. ábra excentrikus csatlakoztatás 5. ábra az érintkezőhüvellyel nem párhuzamos érint­kezőcsap csatlakoztatása. A találmány tárgya több pólusú csatlakozó, szige­telő 2 testben rögzített rugalmas érintkezőhüvelyek­kel (4. ábra). Az 1 érintkezőhüvelyek lemezből kivágva és sajtolva, 3 érintkezőelemből, 4 kivezetésből (forrfülből), valamint az éritnkezőelemeket és a kive­zetést tartó, merev 5 gerinclemezből állnak. Az 1 érintkezőhüvelyeknek három sík lapú, trapéz alakú, széles végén megfogott 3 érintkezőeleme van, ame­lyek egymáshoz képest 120°-kai vannak elrendezve egy elméleti központi kör körül (2, 3, 4, ábrák). Az érintkezőelemek trapéz alakú sík lapja az érintkező­hüvely hossztengelyével legalább 4°-os szöget -előnyö­sen 5°-os szöget — zár be, a hossztengely felé hajlik. Az érintkezőelem érintkezőfelülete az érintkezőelem hajlításával van kialakítva, amely megkönnyíti a csat­lakoztatott 6 érintkezőcsap (4. ábra) bevezetését. Az 1 érintkezőelemek felülete az érintkezés helyén — előnyösen a felület 8%-án - nemesfém bevonattal például aranybevonattal van ellátva. A trapéz alakú érintkezőelemek (3b ábra) 5 gerinclemezben megfogott végének szélessége közelí­tőleg a megengedett legnagyobb csatlakoztatott 6 érintkezőcsap (4. ábra) átmérőjének 1,5-szöröse, az érintkezőelemek szélessége az érintkezés helyén köze­lítőleg a csatlakoztatott érintkezőcsap átmérőjének a 0,5-szöröse, míg az érintkezőelemeknek a befogás helyétől az érintkezés helyéig mért hossza közelítőleg csatlakoztatott érintkezőcsap átmérőjének a négysze­rese. Az 1 csatlakozóhüvely jól tűri a 6 érintkezőcsap excentrikus vagy ferdén történő becsatlakoztatását (4. ábra). Az érintkezőcsapra ható eredő szorítóerő excentrikus csatlakoztatás esetén közelítőleg ugyan­annyi, mint a koncentrikus csatlakoztatásnál, tehát az érintkező jóságát a sok pólusú csatlakozóknál elkerül­hetetlen méretpontatlanságok nagy tűréshatáron belül nem rontják számottevően. Szabadalmi igénypontok 1. Több pólusú csatlakozó szigetelő testben rögzített rugalmas érintkezőhüvelyekkel, amelyek le­mezből sajtok érintkezőelemekből, kivezetésből vala-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom