168323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek folyamatos öntésére

5 168323 6 fúvóka kiömlő végét réz-anyagú 16 gallér veszi körül, amely a 18 csavarok segítségével a beömlőtölcsérhez van erősítve. A gallér a hűtőközeg pl. víz cirkulációjának biztosítására 20 csatornával van ellátva. A 16 gallér egy része és a 14 fúvóka kiömlő vége között van 5 elhelyezve a 22 hüvely, amely hőálló anyagból, pl. bórnitridből van készítve, és amely a 3. ábrán metszetben feltüntetett alakban lehet kiképezve. A 22 hüvely tengelyirányban a 16 gallérral rögzítettt kapcsolatban van, amit megfelelő 24 ékek és az ábrán 10 feltüntetett módon a 16 gallérhoz ütköztetést biztosít. A 22 hüvely fúvóka folytatását alkotva a fémolvadék kivezetésére szolgál. A fentiekben ismertetett, a rajzokon feltüntetett kialakítású fúvóka együttműködik a nyitott végű 26 15 öntőformával, amelynek falában a hűtőközeg, például víz cirkulációjának biztosítására 28 csatorna van kialakítva, és amely öntőforma tengelyirányban a fúvókához képest vibráló mozgásba hozható. A feltüntetett kiviteli alaknál az öntőforma a 30 állványon 20 csúszómozgást megengedő módon van megtartva. A beömlőtölcsér megtámasztása nem ábrázolt, ismert módon oldható meg. A 26 öntőforma ürege az előállítandó öntvény kívánt keresztmetszeti alakjának felel meg. A csúszómozgással mozgatható 26 öntő- 25 forma és a 16 gallér között megfelelő 32 csapágyak vannak beiktatva. A fúvóka 22 hüvelyének elülső végrésze, amely a galléron túl előrefelé kinyúlik, kerülete mentén külső 34 bütyökfelülettel rendelkezik, amely az ábrán 30 feltüntetett módon ferdén van kiképezve és ezáltal a 22 hüvely és a 26 öntőforma között elhelyezett, a 16 gallértól előrefelé távközzel elválasztott, rugóterheléses 36 tömítőszegmensek vezetésére szolgál. A 36 tömítőszegmensek, amelyek hőálló anyagból, például 35 bórnitridből vagy grafitból készülnek, együttműködnek belül az öntőformával és az öntőforma belvilága körül egymással, és a szegmensek mindegyike a 34 bütyökfelületet kiegészítő alakú felülettel van kiképezve, ezáltal a bütyökfelülettel csúszóérintkezésben 40 vannak, úgyhogy a tömítés elmozdulhat lényegében befelé az öntőforma középvonala felé, vagy kifelé, a középvonaltól eltávolodva. A 36 tömítőszegmenseket több nyomórugó szorítja kifelé az öntőformához, amely nyomórugók 38 hivatkozási számmal vannak 45 jelölve. Mindegyik 38 nyomórugó egyik vége a 16 gallérhoz lehet rögzítve, a másik vége pedig a megfelelő 36 tömítőszegmensbe beágyazva. A 36 tömítőszegmensekkel ily módon összekapcsolt öntőforma vibrálásának kívánt és kiválasztott maximális távol- 50 sága a 3. ábrán folytonos vonallal és szaggatott vonallal feltüntetett helyzetekkel van szemléltetve. Amint a 3. ábrán látható, a 36 tömitőszegmensek a fúvóka-szerkezet elülső végében vannak elhelyezve, és az ábrán feltüntetett helyzetükben a 22 hüvely 40 55 felületének folytatását alkotják. A 36 tömítőszegmensek szerkezetének és elrendezésének következtében a rugóterhelés tömítések jelentős előrefelé és hátrafelé irányuló mozgáslehetőséggel rendelkeznek a 22 hüvely 34 bütyökfelületén. A tömítések meggátol- 60 ják, hogy a fémolvadék hátrafelé mögéjük jusson, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a fémolvadékból a forró gázok áthaladjanak, és az utóbb említett irányban eltávozzanak. Amint a 3. ábrán feltüntettük, a 10 beömlőtölcsér- 65 bői érkező 42 fémolvadék a beömlőtölcsérből kilépve a 26 öntőformába jut a már ismertetett fúvóka-szerkezeten keresztül, oly módon, hogy a fémolvadék érintkezik az öntőforma hűtött belső tengelyirányú felületével, és ott megszilárdul 44 kérget alkotva, amelynek vastagsága az öntési folyamat előrehaladtával az öntés irányában vagyis a 3. ábrát tekintve jobboldal felé haladva nő. Az öntvényt általánosságban 46 hivatkozási számmal jelöltük. Az öntési művelet kezdetekor a szokásos húzórudat, amely az öntőformába annak nyitott, a 10 beömlő tölcsértől távolabbi végébe van bevezetve, és amelyen a fémolvadék megszilárdul, az öntőformából az öntvény megindulásának biztosításához a szokásos szorítógörgők segítségével kihúzzuk. Természetesen a szokásos, ismert módon az öntvényre az öntőforma elhagyása után hosszának egy szakaszán vízpermetet irányítunk, hogy ezzel tovább szilárdítsuk az öntvényt. A húzórúd, a szorítógörgők és a vízsugarak az ábrán nincsenek feltüntetve. Az öntőforma hengeres falának belső felülete tengelyirányban, az öntés irányában szűkülő kúpos nyílással van kialakítva legalább a belső felület azon szakaszán belül, amely az öntvény még viszonylag vékony és csekély relatív húzószilárdságú 44 kérge közelében van vagy azzal érintkezik, azaz abban a tartományban, ahol a kéreg még viszonylag frissen alakult ki. A 2. ábrán példaképpen szemléltetett kiviteli változatnál az utóbb említett kúpos rész, amelyet a 48 hivatkozási számmal jelöltünk, az öntőformának attól a végétől nyúlik ki, amely — amikor az öntőforma az ismertetett fúvókaszerkezetre van szerelve — a 10 beömlőtölcsérhez közelebb esik. Amikor az öntőforma az utóbb említett módon össze van szerelve, a 48 kúpos rész az öntés irányában a fúvókaszerkezeten túlnyúlik, és az előbb említett 36 tömítőszegmensek a 48 felületrésszel együttműködnek. Célszerű ha a 48 kúpos rész az öntés irányában az öntőforma kiömlő vége előtt kis távolságra végződik, ezáltal az öntőforma belső tengelyirányú felületének elől a 48 kúpos részhez a csatlakozó olyan tengelyirányú felületrésze lehet, amely nem kúpos vagy amelynek az öntés irányában konvergáló kúpos része van, vagy olyan felületkombináció, amelynél a nem ábrázolt konvergáló kúpos rész az 50 hivatkozási számmal jelölt, nem kúpos felületrész után van kialakítva és az öntés irányában haladva megközelíti az öntvény keresztmetszeti zsugorodását, ezáltal az öntvény jobb hőátadását biztosítja az öntvénynek ebbben a tartományában, ahol az öntvény kérge viszonylag vastag és erős, a 44 kéreg előbb említett vékony részéhez képest. A találmány, és az öntőforma belső tengelyirányú felületrészének említett kialakítása alkalmazható fémek öntéséhez olyan típusú öntőforma esetében is, amelynek zárt vége, vagy a 3 517 725 sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetett módon lezárt végű öntőürege van, ahol az öntés iránya az öntőformától a beömlőtölcsér felé mutat. Az ott leírtaknak megfelelően az öntőforma és a beömlőtölcsér külön van választva az öntés egy művelete alatt, amikor már kialakult a szilárd kéreggel körülvett folyékony maggal rendelkező öntvény, és az öntőformát és az öntvényt egymáshoz képest vibrálják, k. fémolvadék