168299. lajstromszámú szabadalom • Tiokarbamát-szulfoxid- és szulfon-származékot tartalmazó herbicid kompoziciók, valamint eljárás a hatóanyag előállítására

11 168299 12 I. táblázat folytatása R aj l, R2 n Fizikai állandó *-l [Törésmutató (N?,0 ) vagy olvadáspont C°-ban] n-propil­szek-pentil­­] 1,5335 n-propil 3-(2-metil-butiI)­­] 1,5342 metil­ciklohexil-metil-97,5-103 n-propil­izo-propil-1,5436 metil­benzil-114-123 etil­benzil-1,5970 etil­ciklohexil-metil-1,5595 n-propil­ciklohexil-metil-1,5550 etil­ciklohexil-metil­l 1,5530 81 benzil-82 benzil- . 83 benzil-84 benzil-85 4-klór-benzil-86 4-klór-benzil-87 4-klór-benzil-88 4-klór-benzil-89 benzil-Herbicid hatás vizsgálata Mint korábban említettük, az új I általános képletű vegyületek fítotoxikus vegyületek és kü- 35 lönböző növényfajták irtására hasznosíthatók. Az I általános képletű vegyületek herbicidszerű hatását az alábbiakban ismertetett módon vizsgáljuk. Kikelés eló'tti herbicidszerű hatás vizsgálata 40 Analitikai mérleg segítségével a vizsgálni kívánt I általános képletű vegyületből éspedig az I. táblá­zatban említett valamelyik vegyületből, 20 mg mennyiséget kimérünk vékony pergamenszerű pa- 45 pírdarabon, majd a papírt a kimért vegyülettel együtt 30 ml térfogatú, szélesszájú lombikba he­lyezzük és 3 ml, 1% Tween 20 márkanevű felület­aktív anyagot [polioxietilén-szorbitán-monolaurát, gyártja az ICI nagybritanníai cég] tartalmazó 5" acetont adunk a lombikba a vizsgálni kívánt vegyület feloldására. Ha a vegyület acetonban nem oldódik, az aceton helyett más oldószert, így például vizet, valamilyen alkanolt vagy dimetil­-formamidot használunk. Amennyiben dimetü-for- 5 5 mamidot használunk oldószerként, úgy a dimetil­-formamidból 0,5 ml-t vagy még ennél is kisebb mennyiséget használunk a vizsgálni kívánt vegyület feloldására, majd az oldatot 3 ml térfogatra vala­milyen más oldószerrel töltjük fel. Styrofoam 60 márkanevű anyagból készült, kisméretű tálakba termőtalajt töltünk, a vizsgálni kívánt növényfajták magvait a talajban elültetjük, majd egy nappal a magvak elültetése után a vizsgálni kívánt vegyület fenti módon elkészített, 3 ml térfogatú oldatát 65 egyenletesen a talajra permetezzük. A permete­zéshez 0,35 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működő, 152 DeVilbiss típusú porlasztóberendezést használunk. Az alkalmazási arány tehát 8,9 kg/hektár és a permetezési térfogat 1505 li­ter/hektár. A fenti kezelést megelőző napon — mint emlí­tettük - a 177,8 mm hosszú, 127 mm széles és 69,9 mm mély, Styrofoam márkanevű anyagból [polisztirolhab, gyártja a Dow Chemical Amerikai Egyesült Államok-beli cég] készült tálba 50,8 mm vastag rétegben agyagos homokföldet töltünk. Hét különböző gyomfajta magvait vetjük el különálló sorokban, és egy sorban a tál szélességén belül egyfajta magvakat vetünk. Az elvetett magvakat ezt követően 12,7 mm vastag talajréteggel fedjük be. A kísérleti gyomok az ujjasmuhar (Digitaria sanguina­lis), ecsetpázsit (Setaria glauca), disznóparéj (Amaranthus retroflexus), szareptai mustár (Bras­sica juncea) és a lósóska (Rumex crispus). A magvakat olyan mennyiségben vetjük el, hogy a kikelés után az adott növény méretétől függően soronként 20-50 kikelt növény legyen. A vizsgálandó vegyület oldatával végzett kezelés után a tálakat 21-30 C° hőmérsékletű üvegházban helyezzük el, és vízzel öntözzük. Két héttel a kezelés után megállapítjuk a kezelés hatását keze­letlen, azonos korú kontrollnövényekkel össze­hasonlításban. A kontrollnövénnyel összehasonlí­tásban minden egyes fajtára megállapítjuk a szá­zalékos károsodást, 0%-nak véve a károsodásmentes állapotot és 100%-nak véve a teljes kipusztulást. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom