168295. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó készítmény és eljárás a piridil-karbamid hatóanyagok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 07. (RO-772) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1973.111.19.(342,334) Közzététel napja: 1975. X. 28, Megjelent: 1977. II. 28. 168295 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/00, C 07 d 213/04 ***««.. Feltalálók: Ware James Edgar kutató, Quakertown, Kilbouin Edward Essex vegyész, Peardon David Lee vegyész, Chalfont, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Rohm and Haas Company, Philadelphia, Amerikai Egyesült Államok Rágcsálóirtó készítmény és eljárás a piridil-karbamid hatóanyagok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új l-(3-piridil-metil)­-3-(4'-helyettesített-fenil- vagy naftil/-karbamidok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készít­mények előállítására. E vegyületek kedvező bio­lógiai hatásúak, így baktériumölő, gombaölő, gyom­irtó, rovarirtó és rágcsálóirtó tulajdonságokkal ren­delkeznek. A találmány az előnyben részesített 3-piridil­-metil-fenil- vagy naftil-karbamidokat tartalmazó, kivételesen erős rágcsálóirtó hatású készítmények előállítására és azok kártékony rágcsálók pusztítá­sára való felhasználására is vonatkozik. A vándorpatkány, Rattus norvegicus, ártalmas állat és állandóan fenyegető veszedelmet jelent az ember egészségére és jólétére. A patkány és egér kártékony állatok, melyek évente milliós kárt okoznak az otthonokban, gazdaságokban, mező­gazdasági termékekben, élelmiszerek alapját képező növényekben és sok más dologban. A patkányok legalább 14 000 (de lehet, hogy 60 000) embert harapnak meg évente az Egyesült Államokban az Egyesült Államok-beli Közegészségügyi Szolgálat szerint, és ismert hordozói több, mirit 35 fertőző betegségnek, beleértve a pestist, fonálféreg-kórt, tífuszt, patkányharapás okozta lázat, amőbás vor­hast, tuberkulózist, fertőző sárgaságot és veszett­séget. 1898-1923 között csaknem 11 millió halál­esetet okozott a patkányok által terjesztett pestis. Patkányirtószerek, füstölő szerek, permetező­szerek és csapdák a kártékony rágcsálók elleni védekezés főformái. „Kártékony rágcsálók" alatt nemcsak a Rodentia, hanem a Lagomorpha rend-5 szer tagjait is értjük, melyek -kellő védekezés hiányában - veszélyeztetik az egészséget és gazda­sági kárt okoznak. A rágcsálóirtószerek patkány­hintőpor vagy mérgező csalétek formájában hasz­nálhatók, vagy permetként alkalmazhatók a rág-10 csaló természetes élelmiszerein. A rágcsálóirtók csalétekként használva két osztályba, az egy- és többdózisú készítmények közé sorolhatók. A több­dózisú rágcsálóirtószereket általában előnyben ré­szesítik az egydózisúakkal szemben, mivel több-15 nyire biztonságosabbak az eddig ismert egydózisú szereknél. A többdózisú rágcsálóirtók, mint a 4-hidroxi-kumarin- és 1,3-indándion-vegyületek, ál­talában véralvadásgátlók. E többdózisú rágcsálóirtók kis napi adagokban fogyasztva halált okoznak 20 (általában belső vérzés következtében) patkánynál és egérnél, miután a máj K-vitamin készletei kiürültek. A véralvadásgátló-típusú rágcsálóirtók ke­vésbbé hatásosak egérnél, mint patkánynál, mivel az egér inkább „majszol" és általában nem fo-25 gyasztja el a kezelt csalétek halálos dózist jelentő mennyiségét. Ezért kívánatos lenne olyan egydózisú rágcsálóirtót találni, amely viszonylag biztonságos az anyagot kezelő személyre és a pusztításra nem kiszemelt állatfajokra nézve, de hatásos a kárté-30 kony rágcsálók széles körére. 168295 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom