168291. lajstromszámú szabadalom • Elektrofényképészeti lemez

5 168291 6 A fényérzékeny felső réteg bármilyen megfelelő fényvezető anyagot tartalmazhat. A szelén aránylag nagy érzékenysége, műanyag alaphoz való jó tapadása és nagyon vékony rétegekben való lényeges átlátszósága következtében nagyon előnyös anyag. A tipikus fényérzékeny anyagokban szelén (üvegszerű és kristályos), kén, antracén, horganyoxid, horganyszulfid, kadmiumszulfid, kadmiumszelénid, ólomjodid, ólomkromát és ezek keveréke van. A tipikus szerves fényvezető anyagban ftálcián, 1,2,5,6-di(C,C'-difenil)-tiazol-antrokinoh,l-(4'-metil-5'-klórazobenzol-2'-szulfonsav)-2-hidroxi-3-naftoesav, kinakridonok stb. vannak. A fényvezető réteg lehet homogén vagy tartalmazhat valamilyen szigetelő kötőanyagban diszpergált fényvezetőt, ahol az kívánatos. A tipikus kötőanyagok olyan szigetelő anyagokat tartalmazhatnak, amilyeneket az előzőkben felsoroltunk. Nagy képfeloldás érdekében előnyös, ha a fényvezető anyagot közvetlenül visszük fel a közbenső réteg felületére, vagy ez diszpergálható valamely kötőanyagban és ezzel vonhatjuk be a közbenső réteget. Figyelemreméltó jelenség, hogy olyan anyagok, amelyekről általában az a vélemény, hogy egyetlen komponensben használva túlságosan vezető, fotovezető rétegként használhatók a találmányunk szerinti vékony fotovezető rétegben, ahol ennek alkalmazása előnyös. A találmányunk szerinti új elektrofényképészeti lemezt részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmányunk szerinti lemez egy példaképpeni kiviteli alakjának metszete. A 2 (a) - 2 (d) ábrák a találmányunk szerinti elektrofényképészeti lemezt alkalmazó, visszaverésen alapuló sokszorosító eljárást szemléltető vázlatok. A 3. ábra az eddig ismert lemezek és a találmányunk szerinti lemezek érzékenységi görbéit összehasonlító vázlat. Az 1. ábrán látható 1 alap e példaképpeni kivitelnél üvegből készül. A tartó alap felületén vezető anyagból való 2 réteg van, amelynek anyaga e példaképpeni kivitelnél ónoxid. Az ilyen ónoxiddal borított üveg, úgynevezett nesaüveg áttetsző burkolata elektromosan vezető tulajdonságú. Azonban az 1 tartó alap és 2 vezető réteg homogén vezető anyag, így alumínium alakjában is egyesíthető. A 2 vezető réteg felületén aránylag vastag, szerves szigetelő anyagból levő 3 szigetelő réteg van. A 3 szigetelő réteg felületén egy aránylag vékony 4 fényvezető réteg van kialakítva. A 2 vezető alapon a 3 szigetelő réteg bármilyen szokásos módon kialakítható. Ilyen tipikus bevonóeljárás lehet a szórás, mártásos bevonás, Mayer rudas lehúzás, görgős bevonás, elektrosztatikus lerakás és ezek bármilyen kívánt kombinációja. A 4 fényvezető réteg a 3 szigetelő rétegre bármilyen megfelelő módon rávihető. Vákuumban való párologtatás különösen kívánatos eljárás olyan fedő anyagokhoz, mint a szelén. A 3 szigetelő rétegre poralakú fényvezető úgy vihető fel, hogy először vékony olajréteget hordunk fel rá, majd a port rászórjuk az olajos felületre. Ha a fényvezető oldatban van, a szuszpenzió a felületre bármilyen megfelelő eljárással felvihető. A 2. ábra visszaverődéses sokszorosító eljárás S elvi vázlata, amely eljárás különösen alkalmas az 1. ábrán látható lemez felhasználására. Mint a 2(a). ábra mutatja, a lemeznek először egyenletes elektrosztatikus töltést adunk. Az 5 koronakisütő készüléket a lemez felületén végigvezetve a lemez 10 felületén egyenletes pozitív töltést hozunk létre. Ilyen tipikus koronakisütési eljárást ismertet Carlson 2 588 699 számú USA szabadalmában. A lemez töltéssel látható el Carlson 2 297 691 számú USA szabadalmában ismertetett módon dörzs-15 villamos úton, Gregay 2 980 834 számú USA szabadalmában ismertetett módon nagy feszültségen tartott görgő révén vagy Walkup 2 987 600 számú USA szabadalmában ismertetett módon nagy feszültségű vezető folyadék révén. Bármilyen meg-20 felelő töltő eszköz felhasználható. A töltött lemezt azután visszaverődéses eljárással a 2(b). ábrán látható módon világítjuk meg. A másolni kívánt 6 eredetit felületével lefelé a lemez 25 töltött felületére helyezzük. A sötét, fényt elnyelő eredeti 7 képfelületek a lemezzel érintkezésben vannak. Ezután az 1 alapon keresztül egyenletes fényt bocsátunk a 6 eredetihez. A fény által ért 7 képfelületek a rájuk esett fényt elnyelik. Az 30 eredeti 6 lap képfelületei közötti részekről a fény visszaverődik a fényvezető rétegbe. A fény mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy a 4 fényvezető rétegen áthaladó, eredeti 6 lapról visszaverődő fény nem elegendő a fényvezető kisütéséhez. Ha a 35 háttér felületekben a visszavert fényt hozzáadjuk az eredeti visszaverődő fényhez, a 4 fényvezető réteg kisül. A kisülés a 4 fényvezető rétegtől 3 szigetelő rétegbe jutó és ezen keresztülhaladó töltés révén megy végbe. így - noha a felületek nem 40 sülnek ki az alapig — a töltés elég messze van a 4 fényvezető felülete alatt, úgyhogy a 4 réteg felülete fölött a levegőben nem jön létre nagyon erős térerősség. Ennek eredményeként a fényvezető 4 réteg felületén az eredetinek megfelelő elektro-45 sztatikus lappangó kép jön létre. A felületi töltés csak az átlátszatlan 7 felületrészeknek megfelelő felületekben marad. A lappangó elektrosztatikus képet azután vala-50 milyen megfelelő módon lehet előhívni. Tipikus előhívási eljárás a Walkup 2 618 551 számú USA szabadalmában ismertetett szórásos előhívás, a Mott 3 008 826 számú USA szabadalmában ismertetett folyadékágyas előhívás, a Mayer 2 897 133 számú 55 USA szabadalmában ismertetett folyadékos előhívás, a Giamo 2 930 351 számú USA szabadalmában ismertetett mágneskefés előhívás, a Carlson 2 221776 számú USA szabadalmában ismertetett porfelhős előhívás és ezek bármilyen kívánatos 60 kombinációja. A 2(c). ábrán látható vázlat azt mutatja, hogy 9 tartályból elektroszkópos 8 jelző részecskéket port szórunk a 4 fényvezető rétegre. Azok a részecskék, amelyek érintkezésbe kerülnek a fényvezető réteg töltött felületrészeivel, az ere-65 deti 7 képfelületeknek megfelelően a felülethez 3