168285. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére

3 .168285 4 egyenáramú erősítő kimenetéhez vannak kötve, és amelyeknek az LC-rezgó'kör jellemzőit meghatározó kimenő jelei vannak. Az egyenáramú erősítő párhuzamos visszacsatoló áramkörében soros LC körök mérésekor etalon elemként ellenállást, kondenzátort vagy induktív tekercset alkalmazunk. Párhuzamos LC körök mérésénél a referencia feszültségforrás kimenete és a párhuzamosan vissza­csatolt egyenáramú erősítő bemenete között to­vábbá etalonként célszerűen ellenállást, konden­zátort vagy induktív tekercset alkalmazhatunk. A találmány szerinti elrendezés a bevezetésben vázolt ismert megoldáshoz képest - egyébként azonos viszonyok feltételezésével — a keresett in­formációt lényegesen gyorsabban képes megsze­rezni, és a mérési eredmény kiértékeléséhez bo­nyolult matematikai műveletek végzésére nincs szükség, ezért elektronikus számítóegységet sem tartalmaz. Ez a különbség a találmányt az ismert berendezésektől minőségileg is elhatárolja. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány egy példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére alkalmas találmány szerinti elrendezés egy kiviteli alakjának kapcsolási rajza, a 2. ábra az elrendezés egy másik kiviteli alak­jának a kapcsolási rajza, a • 3. ábra egy harmadik kiviteli alak kapcsolási rajza, a 4. ábra egy negyedik kiviteli alak kapcsolási rajza, az 5. ábra egy ötödik kiviteli alak kapcsolási rajza, a 6. ábra egy hatodik kiviteli alak kapcsolási rajza. , Az LC rezgőkörök jellemzőinek mérésére alkal­mas találmány szerinti elrendezésben referencia 1 feszültségforrás van, amelyet külső jellel vezérlünk ' (1. ábra) és a külső jel áramforrását a rajzon nem tüntettük fel. Az 1 feszültségforrást ismert módon félvezetőelemekből építettük fel. A referencia 1 feszültségforrás kimenetét az LC-rezgőkör sorosan kapcsolt induktív 2 tekercsén és 3 kondenzátorán át egyenáramú 4 erősítő bemenetéhez kapcsoljuk, és a párhuzamosan visszacsatolt 4 erősítő áram­körébe a példakénti kiviteli alaknál etalon elem van kapcsolva, amelyet jelen esetben 5 ellenállás képez. Az egyenáramú 4 erősítőt integrált mikro­áramkörökből készítettük. Az egyenáramú 4 erősítő kimenetét 6 ampli­túdómérő egység bemenetéhez kapcsoljuk, amely ennél a kiviteli alaknál digitális csúcsfeszültségmérő, és célszerűen félvezető elemekből van kialakítva. Az egyenáramú 4 erősítő kimenete egy frekvencia­mérő egység bemenetéhez is kapcsolva van, ame­lyet a példakénti kiviteli alaknál szintén ismert módon félvezető elemekből kialakított digitális frekvenciamérő képezi. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére a fen­tiekhez hasonló további elrendezést is kialakít­hatunk. Ennek az elrendezésnek az a jellegzetessége az, 5 hogy az egyenáramú 4 erősítő párhuzamos vissza­csatoló áramkörében (2. ábra) etalonként 8 kon­denzátor van alkalmazva. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére alkal-10 mas harmadik lehetséges kiviteli alakot a 3. ábrán tüntettük fel. Ezen kiviteli alak jellegzetessége az, hogy az egyenáramú 4 erősítő párhuzamos visszacsatoló áramkörben etalonként 9 induktív tekercset alkal-15 mázunk. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére al­kalmas elrendezés egy fentiekkel analóg negyedik kiviteli alakját a 4. ábrán tüntettük fel. Ezt a kiviteli alakot az jellemzi, hogy a 20 referencia 1 feszültségforrás kimenetét (4. ábra) 10 ellenálláson át az egyenáramú 4 erősítő beme­netéhez kapcsoljuk, és az egyenáramú 4 erősítő párhuzamos visszacsatoló ágába az LC-rezgőkör egymással párhuzamosan kapcsolt 11 induktív te-25 kereset és 12 kondenzátorát helyezzük. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére al­kalmas elrendezés egy fentiekhez hasonló ötödik kiviteli alakját az 5. ábrán tüntettük fel. 30 Ezen kiviteli alak jellegzetessége, hogy a refe­rencia 1 feszültségforrás kimenetét (5. ábra) 13 kondenzátoron át az egyenáramú 4 erősítő beme­netéhez kapcsoljuk, és az LC-rezgőkör egymással párhuzamosan kapcsolt 11 induktív tekercsét és 12 35 kondenzátorát az egyenáramú 4 erősítő párhu­zamos visszacsatoló áramkörébe iktatjuk. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére al­kalmas elrendezés egy fentiekhez hasonló hatodik kiviteli alakját a 6. ábrán tüntettük fel. 40 Ezt a kiviteli alakot az jellemzi, hogy a referencia 1 feszültségforrás kimenetét (6. ábra) 14 induktív tekercsen át az egyenáramú 4 erősítő bemenetéhez kapcsoljuk, és az LC rezgőkör egy­mással párhuzamosan kapcsolt 11 induktív te-45 kereset és 12 kondenzátorát az egyenáramú 4 erősítő párhuzamos visszacsatoló áramkörébe iktat­juk. Az LC-rezgőkörök jellemzőinek mérésére al­kalmas találmány szerinti elrendezés működése a 50 következő: A referencia 1 feszültségforrást egy külső indító­jellel vezéreljük. A vezérlés pillanatában az 1 feszültségforrás kimenetén a feszültség ugrásszerűen 55 az eredeti nulla értékről az E0 egyenfeszültség­értékig megemelkedik. A kimeneti feszültség ezt követően az E0 egyenfeszültséget megtartja. A feszültségugrás hatására a párhuzamosan vissza­csatolt egyenáramú 4 erősítő kimenetén szinuszos 60 villamos rezgések keletkeznek, amelyeknek ampli­túdóját a 6 amplitúdómérő egységgel, frekvenciáját pedig a 7 frekvenciamérő egységgel mérjük. Az egyenáramú 4 erősítő kimenőfeszültsége A amplitúdójának és F frekvenciájának mért értéké-65 bői egyértelműen meghatározhatjuk az LC rezgőkör 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom