168245. lajstromszámú szabadalom • Hőkapcsolási elrendezés atomerőművek csökkentett teljesítményű üzemmódra történő átállítására

168245 , 3 4 át. E szerint a fűtőreaktor az alacsony hőmérsék­letű körbe van bekapcsolva, s a fűtőreaktor be- és kimenetén a hőmérséklet olyan szintre van beál­lítva, mely mellett az atomerőmű üzemét egy előre meghatározott, csökkentett teljesítményszinten le- 5 het biztosítani. Ugyanakkor a fűtőreaktor teljesít­ménye növekszik, míg a termelt, felesleges hő­mennyiség egyéb célokra hasznosítható Atomerő­műnek csökkentett teljesítményű üzemmódra tör­ténő átállítására alkalmas, találmányunk szerinti 10 berendezésnél a nagyobb hőmérsékleten üzemelő magreaktor kimenetéről a hűtőközeget részben elvezetjük és ezt a részben felmelegedett hűtő­közeget a fűtőreaktor kimenetén levő hűtőközeg felmelegítésére használjuk fel. Eközben a hűtő- 15 közeg ezen utóbbi részétől annyi meleget vonunk el, hogy hőmérséklete a nagyobb hőmérsékletű hőkor az üzemelő magreaktor bemenetéhez jut­tatott hűtőközeg hőfokának mértékére csökkenik, majd ezen hú'tőközegrész a nagyobb hőmérsékletű 20 hőkörrel üzemelő magreaktor bemenetéhez jutta­tott hűtőközeggel keveredik össze. Célszerű az is, hogy a nagyobb hőmérsékletű hőkörfolyamba kapcsolt magreaktor kimenetétől a hűtőközeget csak részben vezetjük el, és ennek 25 hőtartalmát a hőreaktor kimenetén levő hűtőközeg felmelegítésére használjuk fel. Eközben a hűtő­közeg ezen részéből jelentős mennyiségű hőt vonunk el, majd ezt követően a hűtőközegnek ugyanezen részét a turbina hajtására használt 30 közeg, — például gőz -, további felhevítésére for­dítjuk, ezáltal pedig a hűtőközegtől olyan mennyi­ségű meleget vonunk el, hogy annak hőfoka a nagyobb hőmérsékletű hőkörrel üzemelő mag­reaktor bemenetén levő hőmérsékletre csökken, s 35 végül ezt a hűtőközeg-mennyiséget a nagyobb hőmérsékletű hőkörrel üzemelő magreaktor be­menetén levő hűtőközeggel összekeverjük. Ezen túlmenően még az is kívánatos, ha a nagyobb hőmérsékletű hőkörrel rendelkező mag- 40 reaktor kimenetéről a hűtőközeg csak részben távozik el, majd ez a hűtőközeg-mennyiség a hőreaktor kimenetén nyert hűtőközeggel keveredik össze, majd pedig a teljes, áramló hűtőközeg­mennyiséget a turbina meghajtására szolgáló hajtó- 45 közeget, például gőzt termelő kazán hevítésére használjuk fel. Ilyenkor természetesen a teljes, áramló hűtőközegből annyi hőt kell elvonni, hogy az áramló hűtőközeg hőmérsékletét a nagyobb hőmérsékletű hőkörben üzemelő magreaktor be- 50 menetén levő hűtőközeg hőfokára vigyük le, az­után pedig az áramló hűtőközeg teljes mennyi­ségéből az előzőleg hozzáadott hűtőközeg mennyi­ségét elvezetjük és ugyanezen hűtőközeg mennyi­séget a nagyobb hőmérsékleten üzemelő mag- 55 reaktor bemenetéhez juttatott hűtőközeggel össze­keverjük. Az is lehetséges, hogy a találmány szerinti megoldással a nagyobb hőmérsékleten üzemelő magreaktor kimenetén kilépő hűtőközeget részben 60 vezetjük el és a vele együtt szállított meleg­mennyiséget a turbina hajtására alkalmas haj tó­közeg — például gőz — termelésére alkalmas kazán­ban hasznosítjuk. Eközben a hűtőközeg ezen részétől annyi meleget vonunk el, hogy a hűtő- 65 közeg hőmérséklete a nagyobb hőmérsékletű hő­körrel üzemelő megreaktor bemenetén levő hűtő­közeg hőmérsékletére esik le, ezután ezt a hűtőkö­zeg-mennyiséget a nagyobb hőmérsékletű hőkörben üzemelő magreaktor bemenetén levő hűtőközeggel összekeverjük. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő hőkapcsolás kialakításának előnye abban van, hogy az atomerőmű üzemközben még a teljesítmény alsó határát jelentő üzemmód esetén is — a szekunder hasadó anyagok nagyobb ki­hozatali százalékát érjük el. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő hőkapcsolást a mellékelt, konkrét kiviteli példákat bemutató rajzok segítségével részletesen is ismer­tetjük. A rajzokon az 1. ábrán a találmány szerinti atomerőmű hő­kapcsolásának leegyszerűsített vázlatát látjuk, a 2. ábrán az 1. ábrához hasonlóan, egy további kiviteli példán mutatjuk be a hőkapcsolás vázlatát, a 3. ábrán egy további kiviteli példának megfelelő, hőkapcsolás vázlatát látjuk, a 4. ábrán egy további hőkapcsolást bemutató vázlatrajzot látunk, az 5. ábrán szintén egy kiviteli példát látunk a találmány szerinti hőkapcsolás kialakítására, 6. ábrán a hűtőközeg által a hajtóközegnek átadott melegmennyiségnek (Q) a hűtő- és meg­hajtó közegtől való hőmérsékletfüggőségét (T) lát­juk ábrázolva (TQ-diagramm) a 2. ábrán bemu­tatott kiviteli példával kapcsolatban. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, az 1. ábra szerinti kiviteli példában bemutatott atom­erőmű hőkapcsolási sémájában látjuk a nagy hő­mérsékletű fűtőkörbe iktatott 1 hűtőkört, mely a nagy hőmérsékletű tartományok hűtésére szolgál, a 2 hűtőkört, amely az alacsony hőmérsékletű tar­tományok hűtésére alkalmas, s az atomerőmű hőkapcsolásához tartozik még a 3 hajtóközegkör és a 4 hőhasznosítási kör. Az 1 hűtőkörben van elrendezve, a nagy hőmérséklet előállítására alkalmas 5 magreaktor, a 6 szabályozóberendezés, és a 7 túlhevítő, melyek egymással sorba vannak kapcsolva. Az alacsony hőmérsékletű tartományba kapcsolt 2 hűtőkörben van az alacsony hőmérséklet elő­állítására alkalmas 8 fűtőreaktor, a 9 gőzfejlesztő­berendezés, a 10, 11, 12, 13 és 14 szabályozó­berendezések, valamint a 15 hőkicserélő, melyek egymással szintén sorba vannak kapcsolva. A 3 hajtóközegkörben van a 9 gőzfejlesztő­berendezés a 7 túlhevítő, a turbina 16 hőszabá­lyozó berendezése, a 17 gőzturbina, a 18 kon­denzátor, a 19 tápszivattyúk; és a 20 hőszabá­lyozóberendezés, melyek sorba vannak kapcsolva. A 4 hőhasznosítási körben van a 15 hőkicserélő a 21 hőhasznosító berendezés, valamint a 22 hőszabályozó. Ezek a berendezések is sorba vannak kapcsolva. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom