168202. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási hidraulikailag független fűtőhálózatok kalorikus összekapcsolására

168202 — adott hőigényre — a legkisebb hőcserélő felület, azaz a legkisebb hőcserélő méret adódik. Ugyanis a fent felsorolt feltételek biztosítják a teljes hőcserélőre vonatkozóan a legnagyobb elérhető logaritmikus hőmérsékletkülönbséget. Megjegyezzük, hogy 5 az ellenáramú hőcserélő primer oldali vízmennyisége jelen kapcsolásban tetszőleges lehet, azonban nagyságát optimumszámítással célszerű meghatározni. A 15 hőcserélő armatúrák útján bevagy kiiktatható. 10 Ez az ellenáramú hőcserélő — a találmány szerinti kapcsolásban — kétféle feladatra alkalmas. Egyik feladatként előfűthet a 2 fűtőhálózat 8 forróvízkazánja előtt akkor is, ha mindkét 7, 8 forróvízkazán üzemel. Ebben az esetben a két 15 azonos teljesítőképességű 7, 8 forróvízkazán akkor is leadhatja a maximális teljesítőképességét, ha a két fűtőhálózat hőigénye nem egyforma. Az ellenáramú hőcserélő első feladatából származó előnyök: egy forróvízkazán megtakarítható a 20 nagyobb 2 fűtőhálózatnál, továbbá, ha a fűtőhálózatok fejlődésben vannak, később építhető be az újabb forróvízkazán, ugyanis az újabb forróvízkazán nem akkor szükséges, amikor a nagyobb fűtőhálózat hőigénye eléri egy forróvízkazán telje- 25 sítőképességét, hanem akkor, amikor mind a két fűtőhálózat együttes igénye ezt szükségessé teszi. Az ellenáramú hőcserélő másik feladata — a találmány szerinti kapcsolásban - a tartalék-képzés. Ekkor a 15 ellenáramú hőcserélő egyedül fűti a 2 30 fűtőhálózatot, a 8 forróvízkazán üzemen kívül van, csak a 7 forróvízkazán üzemel. Tartaléküzem esetén sohasem követelmény a csúcshőigény kielégítése, hanem általában elfogadható a csúcshőigény 50-60%-os produkálása. Erre a feladatra a 15 35 ellenáramú hőcserélő minden további nélkül alkalmas, tekintettel arra, hogy a fűtőközpontból 50—60%-os terhelés esetén mindig alacsonyabb hőmérsékletű előremenő fűtővíz szükséges a 3, 4 vezetéken, mint a forróvízkazán utáni vízhőmér- 40 séklet. Ez az alacsonyabb hőfokszint az ellenáramú hőcserélő szekunder oldalán mindenkor előállítható, mivel az ellenáramú hőcserélő primer oldalába mindig a forróvízkazán utáni állandó magashőmérsékletű víz jut. 45 így tehát az ellenáramú hőcserélő másik feladatából származó előny, hogy tartaléküzem esetén a - forróvízkazánnál lényegesen olcsóbb — ellenáramú hőcserélő forróvízkazánt helyettesít. A tartalék-képzést segíti elő, ül. teszi lehetővé a találmánynak az ábrán is feltüntetett előnyös kiviteli alakja, miszerint a 2 fűtőhálózathoz tartozó 8 forróvízkazán mind az egyik, mind a másik fűtővízhálózatra átkapcsolható. így bármelyik forróvízkazánnal adódik elő váratlan kiesés, az üzemképes kazán mindig az 1 futőhálózaton üzemelhet, és így az 1 fűtőhálózat közvetlenül az üzemelő forróvízkazánról kapja a hőt (hőmérsékletét a 11 bekeverő armatúra állítja be) a 2 fűtőhálózat pedig a 15 ellenáramú hőcserélő közvetítésével kapja a hőt. Tartalék-képzés nélküli üzemben .a 16, 17 armatúrák (tolózárak) nyitva vannak és a 18 tolózárak vannak zárva. Tartalék-képzés esetén két eset lehetséges, ha a 7 forróvízkazán esett ki, akkor a 16, 17 tolózárak zárva vannak és a 18 tolózár van nyitva, ha pedig a 8 forróvízkazán esett ki, akkor a 16, 18 tolózárak vannak zárva és a 17 tolózárak vannak nyitva. Az ábrán bemutatott kapcsolás csak egy példakénti kivitele a találmánynak. A találmány keretein belül természetesen a kapcsolás más kiviteli alakjai is lehetségesek. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolás forróvízkazánokkal, vagy forróvízkazánokkal is fűtött hidraulikailag független fűtőhálózatok ellenáramú vagy részben ellenáramú hőcserélővel való kalorikus összekapcsolására, azzal jellemezve, hogy az ellenáramú vagy részben ellenáramú hőcserélő vagy hőcserélők primer oldalának beömlővezetéke — a forróvízkazánban levő áramlási irányt tekintve - közvetlenül vagy közvetve az egyik fűtőhálózat forróvízkazánja után csatlakozik le, kiömlő vezetéke pedig ugyanezen fűtőhálózat forróvízkazánja előtt van közvetlenül vagy közvetve bekötve, a hőcserélő vagy hőcserélők szekunder oldala pedig a másik fűtőhálózathoz csatlakoztatható, vagy csatlakoztatott forróvízkazánnal sorosan, az elé van bekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a másik fűtőhálózathoz tartozó legalább egyik forróvízkazán ki- és beömlő csatlakozása, mind az egyik, mind a másik rutőhálózathoz csatlakoztatva van armatúrák közbeiktatásával. 1 rajzlap, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 764160 - Zrínyi Nyomda 3