168191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kokilla folyamatos acélöntéshez

7 168191 - 8 az alsó részénél már a tuskó zsugorodni kezd és elválik a kokilla falától. Ennek következtében az egyenletes hűtés itt már lehetetlenné válik. így az egyenetlen hűtés következtében a kéreg vastagsága is egyenetlen lesz, különösen az élek környékén. Ennek hatására jön létre általában az úgynevezett rombuszosodás. Az egyenetlen hűtés ezen hatásának kiküszöbölésére történik a 4 hűtőrendszer segítségével egy intenzív közbülső hűtőzóna kialakítása. Ebben a 10 porlasztófúvókák a teljes keresztmetszet mentén egyenletes hűtést biztosítanak, a kívánt intenzitással. A közbülső zóna hossza a tuskó 13 haladási irányában mérve általában úgy van megválasztva, hogy a tuskónak ezen a nyitott zónán történő áthaladása egy másodpercnél ne vegyen hosszabb időt igénybe. 120 x120 mm keresztmetszetű tuskók öntésénél például, 4 m/perc öntési sebesség mellett a közbülső zóna hossza 12 mm lehet. Az áthaladási idő ez esetben 0,18 sec. Ilyen rövid idő alatt az esetleg meginduló kéregátszakadásoknak nincs idejük annyira kifejlődni, hogy a további szakaszokban ne tudjanak behegedni. Másrészről a tuskónak rövid idő alatt történő intenzív hűtése alatt a nyitott térben nem képződhet olyan mértékű gőznyomás, amely lehetővé tenné a gőznek az első 3 hűtőrendszerbe történő beáramlását. Még a 6 hűtőrendszerben esetleg képződő gőz-víz keverék is kilép ezen a nyitott szakaszon és nem áramlik az első 3 hűtőrendszerbe. A következő zónába, illetve 5 hűtőrendszerbe történő belépés előtt a 12 leválasztóél eltávolítja a tuskó felületéről a hűtővizet, a revét és a salakot, öntőporsalakkal történő öntés esetén különösen előnyös ezeket a következő hűtőzóna elérése előtt a kokillából eltávolítani. A megfelelően kialakított 15 lapok megbízhatóan vezetik el a tuskóról leválasztott nemfémes anyagokat a hűtővízzel együtt. Ezáltal a közbülső zónának a reve vagy salak lerakódása által történő eltömődése ki van zárva. Az ezután következő 5 hűtőrendszerben a tuskó felületén kialakuló kéreg közvetlen hűtést kap. Az utolsó zónában, illetve 6 hűtőrendszerben a tuskó vékony kérgének mintegy 50-60%-nyi felületét megtámasztjuk. A 6 hűtőrendszer hossza általában az első 3 hűtőrendszer hosszának mintegy 30-50%-a. A kéreg meg nem támasztott felületét tetszőlegesen beállítható mennyiségű vízzel közvetlenül hűtjük. A hűtővíznek a nyitott 18 csatornákban történő nagy sebességű áramlása következtében a 18 csatornákban gyakorlatilag nem jön létre nyomásnövekedés, így az esetleg sérüli kérgen át nem hatolhat be víz, illetve gőz a tuskó belsejébe. A tuskónak az utolsó zónán történő áthaladása során célszerű a kéreg megtámasztásának helyét legalább egyszer változtatni, azaz a támasztás és a hűtés helyét megcserélni. A tuskó éleinek további intenzív hűtése érdekében a 6' szakaszban a közvetlen vízhűtés az élek mentén történik. A 3. és 4. ábrán többrészes, ívelt kokillát mutatunk be. Ennél a 6 hűtőrendszer a tuskó haladási irányával párhuzamos sávként kialakított 17' támasztófelületekből és közöttük ívelt keresztmetszetű 18' csatornákból áll. Ezek a 18' csatornák a tuskó 13 haladási irányában széttartóan vannak kialakítva, mind 40 szélességükben, mind 41 mélységükben. Maguk a kúpos 18' 5 csatornák a tuskó 13 haladási irányával párhuzamos 42 tengelyükre nézve célszerűen szimmetrikus kialakításúak. Kúposságuk célszerűen körülbelül 1%. Az utolsó 6 hűtőrendszer ilyen kialakítása esetén a széttartó 18' csatornák segítségével (a 18' 10 csatornák adott esetben már az 5 hűtőrendszerben kezdődhetnek) az előző zónákban meginduló kéregátszakadások megállíthatók és a tuskó felületének sérülése nélkül a kokillából kihúzhatók. A kokilla két részének, az első 3 hűtőrendszert 15 alkotó egyik és az 5 és 6 hűtőrendszert alkotó másik résznek összekapcsolása a 43 pántokkal történik. Az alsó rész az egymással szemben fekvőjvelt 44 falakból és a sík 45 falakból van kialakítva. A 18' csatornák oldalsó és alsó határoló 20 falai természetesen a kokilla ívének megfelelő sugárral vannak kialakítva. A 18' csatornák 40 szélessége és a 17' támasztófelületek szélessége, a tuskó formájától és méreteitől függően általában 5-50 mm. 25 100 x 100 mm keresztmetszetű hengertuskók gyártása során 10 mm széles 18' csatornák és 17' támasztófelületek jól beváltak. A találmány szerinti eljárás alkalmas kerek, poligon és egyéb keresztmetszetű tuskók előállítására is. Szabadalmi igénypontok: 35 1. Eljárás folyamatos acélöntés során rezgőkokillában megdermedő tuskó hűtésére, ahol a tuskót a kokillán történő áthaladás során először indirekt hűtési zónába vezetjük, majd a tuskó tengelyével párhuzamos sávokban közvetlenül vízzel hűtjük 40 úgy, hogy a közvetett hűtési zónában teljes kerülete mentén, a közvetlen hűtési zónában pedig tengelyével párhuzamos sávokban kialakított vezetőfelületekkel támasztjuk meg, azzal jellemezve, hogy a tuskót a közvetett hűtési zóna után és a 45 közvetlen hűtési zóna előtt közbülső zónában, porlasztott víz segítségével közvetlenül hűtjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tuskót a porlasztott víz segítségével történő közvetlen hűtés 50 után és a sávokban történő közvetlen vízhűtés előtt teljes kerülete mentén megtámasztjuk és ezzel egyidejűleg közvetett hűtéssel hűtjük. 3. Az l.vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 55 tuskó felületére tapadt revét és/vagy salakot a közbülső zóna után, a következő zónába történő belépés előtt leválasztjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 60 a tuskó felületét az utolsó zónán történő áthaladás során úgy hűtjük és vezetjük sávok mentén, hogy a hűtősávok és a vezetősávok helyét legalább egyszer felcseréljük. 5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti 65 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 4