168185. lajstromszámú szabadalom • Porkohászati eljárás

9 168185 10 3. példa Inert gázban porlasztott, kobalt-bázisú 6 sz. ötvözet poranyagát a 2. példában leírtak szerint őröljük azzal a különbséggel, hogy az őrlést 5 36 órán át végezzük és az átlagos szemcseméret 11,5 mikron. Ezt a port az előzőkben leírtak szerint megmunkáljuk, az eltérés csupán annyi, hogy a 3% polivinilalkohol és 1% Acrowax C jelű viasz alkotja a tapadó anyagba adagolt kötő- 10 anyagot. Az anyagot szinterelő kemencébe helyezzük és 1170-1180 C° közötti hőmérsékleten szintereljük. A kész termék sűrűsége az öntött sűrűség 96-98%-ának felel meg. 4. példa A táblázat szerinti, vas-alapú 8 sz. ötvözetet 20 inert gázban porlasztunk és 44 mikron szemcseméretre szitálunk. A szitán áthaladó részecskéket az 1. sz. példában leírt kötőanyaggal keverjük össze, azzal az eltéréssel, hogy kötőanyagként 3% polivinilalkoholt használunk, majd a már ismer- 25 tetett módon állítjuk elő a zöld tömböket. Ezek a tömbök alaktartóak a tömböket terelő kemencébe helyezzük és 1175-1185 C° közötti hőmérsékleten szintereljuk. A kapott termék sűrűsége az öntési sűrűség 97%-a. 30 5. példa Inert gázban történt porlasztással előállított a 35 táblázat szerint 8. sz. ötvözetből készült 550 mikron szemcseméretű poranyagot golyósmalomban 24 órán át őröltük mindaddig, míg a szemcsék átlagos mérete kb. 9 mikron lett. Ezeket a részecskéket 3 s% polivinilalkohoUal és 1 s% Acrowax C 40 viasszal, mint kötőanyaggal keverjük, majd az 1. példában leírt módon nyers tömböket alítunk elő. A tömböket 1170-1185 C° közötti hőmérsékleten szintereljuk. A kapott termék sűrűsége az öntés sűrűség 97%-a. 45 A golyósmalomban alkalmazott őrlési közeg megválasztása némiképp befolyásolja a szinterelési eljárást. Bár előnyösen vizet alkalmaznánk erre a célra, azt találtuk, hogy ebben az esetben mérhető 50 módon nőtt a szintereit termék oxigén tartalma és szűkült a szinterelés hőmérsékleti tartománya. Amennyiben az ötvözet oxigén tartalma kritikus, vagy ha a szinterelés hőmérsékleti tartománya korlátozott, a víztől eltérő közeget választunk az 55 őrléshez. A 7 sz. ötvözet esetében például, ha 18 mikron körül átlagos szemcseméretű port használunk, az ötvözet oxigén tartalma mintegy 0,43%-ig nőtt a víznek őrlőközegként való alkalmazása folytán. Ezért előnyösen metanolt hasz- 60 nálunk ó'rlőközegként, amikor is az oxigén tartalom csak mintegy 0,12%-kal növekszik. Egyéb oldószerek is alkalmazhatók őrlési közegként, mint ketonok, aromás szénhidrogének és a metán sorozat vegyületei. 65 Másrészről viszont, a szerves kötőanyagok bomlás» a szintereit termék karbon tartalmát mintegy 0,1.-0,2% mértékben növeli. A 3 sz. ötvözet és más kis széntartalmú ismert nagyhatékonyságú ötvözetek esetében ez a növekedés jelentős lehet és ilyen esetekben a porhoz kismennyiségű fémoxidot adagolunk, amelyet a szinterelés hőmérsékletén szénnel redukálunk. A 3 sz. ötvözet esetében előnyös a kobaltoxid alkalmazása és előnyösen mi is ezt alkalmazzuk. Egyéb ötvözetekhez nikkeloxid vagy más, az ötvözettel összeférő fémoxidok alkalmazhatók. Eljárásunk alkalmazható diszpergált fázist tartalmazó ötvözetporok esetében is. így a 2. sz. összetételű ötvözeteket állíthattunk elő, melyek mintegy 25-60 s% diszpergált wolframkarbid részecskéket tartalmaznak. A wolframkarbid port az ötvözet porhoz adagoljuk, és ezzel mechanikusan összekeverjük. A porkeveréket ezután alkalmas kötőanyaggal keverjük és ezt követően az előző példák szerint járunk el. Az előzőekben a találmány előnyös foganatosítási módját írtuk le, anélkül, hogy az igényelt oltalmi kört kizárólag ezekre a példaképpeni megoldásokra kívánnánk korlátozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagyhatékonyságú fémötvözet poranyagából nagy tömörségű tárgyak előállítására, melyek tulajdonságai egyezőek vagy jobbak mint az öntött termékeké, azzal jellemezve, hogy a fémötvözet porát a fémötvözet-porra számítva maximálisan 5 súly%-nyi mennyiségben finom eloszlású szerves kötőanyaggal keverjük és egyenletes eloszlású keveréket állítunk elő, a kötőanyagot oldó oldószer hozzáadásával a fémötvözetporból és kötőanyagból képlékeny masszát állítunk elő, a masszát a poranyag és az öntött termék közötti sűrűségű anyaggá szilárdítjuk, a megszilárdított keverékből az oldószert eltávolítjuk, a megszilárdított tömeget aprítjuk, az aprított anyaggal a kívánt alakú sajtoló szerszámot megtöltjük, majd a tömeget az alakítószerszámban az ötvözet öntési sűrűségének legalább 50%-os sűrűségére tömörítve koherens nyers tömböket állítunk elő, ezt követően a tömböket eltávolítjuk a sajtolószerszámból és végül a nyers tömböt az ötvözet szilárd és a folyékony hőmérséklete közötti hőmérsékletén szintereljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözetpor oxidációját gátló oldószert használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözetport szerves kötőanyaggal és a szinterelés hőmérsékletén szénnel redukálható porított fémoxiddal keverjük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözetet olyan anyag porával keverjük, mely a szintereit termékben diszperz fázisban van jelen. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözetport a fémötvözet folyékony olvadékának porlasztásával 5