168177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a háztartási szemét feldolgozására és berendezés az eljárás foganatosítására
7 168177 8 az erjedés további fejlődését. A tömböket vékony műanyagréteggel vonhatjuk be, vagy aszfaltba burkolhatjuk. A szondák révén kinyert iszap a bennelevő baktériummok által rendkívül gyorsan felemészt- 5 hető. Az erjedéssel gyorsan és rendkívül gazdag műtrágyát állítunk elő, ellentétben a komposztfölddel, melyben a baktériumoknak kell megsemmisíteni a szárazanyagot. Más eljárásnál a présből eltávozó szárazanyag 10 tömböt szétbontjuk és a porszerü terméket egy légáramlat felhasználásával egy égetőkemence tüzelőterébe fúvatjuk be, ahol az mint a szénpor elég. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli 15 módja szerint az iszap- és száraz anyagból különleges kezeléssel értékes termékeket vonhatunk ki. A következőkben példaként leírjuk a különleges kezelések egyikének megvalósítását laboratóriumi szinten, a mutatóként megadott számok a kezelt 20 szemét jellege szerint változók. Egy homogenizált szeméttömegből, az ócskavas és a túl nagy darabok előzetes eltávolítása után kiemeltünk kb. 100 kg súlyú, 0,6 m3 szemetet, azt megnedvesítettük, felaprítottuk és a fent leírt 25 módon, a présnek egy kicsinyített modelljével préseltük. Kb. 60 liter, 65 kg súlyú folyékony iszapot nyertünk, és 0,04 m3 száraz anyagot, melynek súlya összesen kb. 44 kg. 30 Az iszapból 5 kg-ot öntöttünk vékony rétegként egy kísérleti erjesztő kádjaiba, mely erjesztő egy zárt teret képez, a kádak tartalmát lapátos mozgató szerkezettel kevertük. A zárt teret 65 C° 35 hőmérsékleten tartottuk, óránként 1,92 ms meleg levegő odavezetésével, az erjesztő légkörének folyamatos kivonásával. A kádak 5 órán át maradtak az erjesztőben. A kezelés folyamán az erjesztő súlya fokozatosan csökkent, majd 4 óra elteltével 40 (stabilizálódott) állandósult, ami az erjedési folyamat megállását mutatta. A kivont kimosott gázok kb. 0,5 liter vizet hagytak hátra, ami megfelel a préselés előtti megnedvesítéskor a nyers szeméthez adott víznek, mely által 5 kg iszapot nyertünk. Az 45 eltávozott gáz égethető és gyúlékony volt. A kádakban visszamaradt anyag szemcsés és kb. 1 kg súlyú volt, és igen értékes termékenyítő szerves komposztot képezett. 50 A 44 kg száraz anyagot egy 200 liter vizet tartalmazó kádba öntöttük, a víz szódatartalma 15%-os áztatás után az anyagot kiemeltük és préseltük, ugyanabban a présben, melyet a szemét préselésére használtunk. A préselésre kerülő massza 55 súlya kb. 53 kg volt. A préselés utáni kb. 22 kg súlyú száraz maradékot a fent leírt módon összezúztuk és tömörítettük, hogy ásványi elemeket, műanyagot, és az alapanyagot képező szemétből a válogatás során el nem távolított fémes elemeket 60 tartalmazó tömböket nyerjünk. A szuszpenzió formájában kivont 31 kg-ot átszűrtük, hogy a szódás nedvek egy részét eltávolítsuk és az áztató kádba visszajuttassuk. A szűrés után fennmaradt pépes anyag karton gyártásában hasznosítható papír-gép. 65 Megállapítható, hogy az ilyen eljárással kezelt szemét kb. 20-25%-ban építkezésnél használható tömböket, 20-25%-ban papír-pépet, 10-15%-ban szerves komposztot, nagy mennyiségű égethető gázt, és olyan vizet ad, melyet visszavezetünk a berendezésbe,* a szemét préselés előtti megnedvesítésére. Az erjesztőben keletkező gyúlékony gázt a meleg levegőt fejlesztő készülék ellátására használhatjuk. A példaként felhozott fent leírt kiviteli módhoz számos változat járulhat, anélkül, hogy ezzel a találmány oltalmi körét túllépnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás háztartási szemét feldolgozására, azzal jellemezve, hogy az önmagában ismert módon zúzott és homogenizált szemetet benedvesítve 30-500 kilopond (bar) nagyságrendű nyomásnak vetjük alá, miközben a szemét tömegét a benne levő folyadékokat elvezető szondákkal járatjuk át, és ezáltal egyrészt a szondák által kivont iszapot elvezetjük, másrészt préselt száraz anyagot képezünk. (1971. szeptember 27.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a száraz anyagot 10—20 súly%-ban szódát tartalmazó vizes fürdőbe szórjuk, majd áztatás után a masszát kiemeljük és nyomásnak vetjük alá, azzal a masszával együtt, melyet a préselés folyamán a folyadék elvezetésére a szondák útján nyerünk, majd a folyékony részt besűrítjük, miáltal papírpépet nyerünk, végül a préselés utáni maradékból újabb száraz anyagot képezünk. (1971. október 11.) 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a préselés befejezésekor kapott szárazanyagot kötőanyaggal keverjük el, majd 20 kilopondos (bar) nyomás alatt formáljuk. (1971. szeptember 27.) 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként nátronvízüveget adagolunk, majd azt C02 atmoszférában szilárdítjuk meg. (1971. szeptember 27.) 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a szilikátot a szárazanyag és a szilikát keverékében cement hozzáadásával szilárdítjuk meg. ( 1971. szeptember 27.) 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a vékony rétegben kiterített iszapot 4-5 órán át keverés közben 60—70 C° hőmérsékleten olyan zárt térben erjesztjük, melyet légáramlattal járatunk át, miáltal porszerű komposztot és éghető gázt nyerünk. (1971. október 11.) 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a préselés befejeztével a kapott száraz anyagot pontjuk. (1971. szeptember 27.) 8. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy a berendezés egymáshoz csatlakoztatott tárológödörből, szemetet homogenizáló keverőszerkezetből, merítő-4
