168176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zománcozott vörösréz huzal előállítására

3 168176 4 kész méretre hozni, a kiinduló huzalanyagok méretpontosságával kapcsolatban nem kell szigorú követelményeket támasztani. Ennek eredményeként a kiinduló huzalanyagok előállítására szolgáló első húzási műveletek sokkal olcsóbbak, mivel a nagyon 5 drága húzószerszámokat, húzógyűrűket mindaddig nem kell kicserélni, amíg ezeken túlságosan nagymértékű kopás nem mutatkozik. Ha azonban a huzalhúzást a huzalzománcozó 10 gépekkel „soros elrendezésben" végzik, komoly nehézségek lépnek fel, mivel a szokásos huzalhúzó gépekben a huzal optimális sebessége jelentősen nagyobb annál a huzalsebességnél, amely sebességgel a zománcozást a legmegfelelőbb módon 15 lehet elvégezni. Az említett sebességeltérésből származó nehézségek csökkenthetők azzal, hogy a huzalzománcozó gép kemencéjét hosszabbra készítik. Ezáltal a hevítési időszak valamelyest meghosszabbítható és ugyanakkor a huzalsebesség nö- 20 vélhető. A zománcozás alatt levő, kemencében haladó huzalban fellépő húzófeszültséget azonban csak kismértékben lehet változtatni, mivel hosszú huzalszakasz tartózkodik a kemencében, e hosszú huzalszakaszt nem lehet alátámasztani, továbbá e 25 huzalszakasz fel van hevítve és különösen kisebb méretek, kisebb átmérők esetén e huzalszakasz mechanikai szakítószilárdsága túlságosan kicsi lehet. További nehézséget okoz, hogy a húzógép és 30 huzalzománcozó gép műszaki jellemzői általában eléggé eltérőek, és így nehéz biztosítani, hogy a húzógépből kikerülő huzal sebessége valamennyi műveleti körülmény felmerülése esetén pontosan ugyanolyan legyen, mint a zománcozó gépben 35 haladó, húzott huzal sebessége. Nyilvánvaló, hogy ha a húzógépet elhagyó huzal sebessége kisebb a zománcozó gépbe belépő huzalrész megkívánt sebességénél, a huzal elszakad. Ha viszont nagyobb, akkor a huzalban levő feszültség csökken, de a 40 huzal összekuszálódik, ami szintén szakadáshoz vezet. E problémának szokásos megoldása abban áll, hogy a két gép közé egy „tárolót" iktatnak, amely a huzalhúzó iparban olyan készüléket jelent, amely változtatható huzalmennyiséget tud magán 45 tartani. A huzalt a készülék egyik végén vezetik be és a készülék, tároló másik végéről vezetik el úgy, hogy egy meghatározott, korlátozott időtartamon belül a huzal belépési és kilépési sebessége egymástól eltérhet, és ezt az eltérést a tárolóban levő 50 huzal mennyiségének változása egyenlíti ki. A tárolónak egy szokásos típusa két csigasorból áll, amely két csigasor egymáshoz közelíthető és egymástól távolítható. A huzal váltakozva halad a két sor csigái körül. A változó huzalmennyiséget a két 55 csigasor közötti huzalszakaszok hosszának változtatásával lehet beállítani. Az ilyen tárolók bizonyos fajtájú huzalmegmunkáló gépek használata esetén, a gépek soros elrendezése mellett sikerrel alkalmazhatók, azonban ha huzalhúzó gépet kívánunk 60 tároló segítségével zománcozást végző géppel soros elrendezésben alkalmazni, komoly nehézségekkel kell számolni. Találmányunk feladata éppen egy egyszerű és a gyakorlatban sikeresen használható olyan eljárás 65 kidolgozása, amelynél huzalhúzó gépekkel soros elrendezésben zománcozást végző gépeket is lehet alkalmazni. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a huzalt a húzóberendezés utolsó húzógyűrűjétől közvetlenül - tehát közbenső tárolás nélkül - vezetjük át a zománcozó berendezésbe, miközben a húzóberendezésben a huzal keresztmetszetét minimálisan 30%-al, de maximálisan 80%-al csökkentjük, a zománcozó berendezésnél pedig a huzalhoz képest nem csúszó olyan hajtódobot alkalmazunk, amely így meghatározza a húzás sebességét a húzóberendezésben, továbbá, hogy az ily módon meghatározott huzalsebesség olyan alacsony, hogy a huzal hőmérséklete sohasem emelkedik 150 C° fölé a húzási eljárás során. A találmány szerinti eljárás a gyakorlatban nagyon használhatónak és gazdaságosnak bizonyult minden olyan esetben, amikor húzógépeket» és zománcozó gépeket soros elrendezésben alkalmaztunk. A soros elrendezésben való alkalmazás esetén nemcsak az előzőkben ismertetett előnyös jelenségek mutatkoztak, hanem a találmány szerinti eljárás bevezetése révén számos más, járulékos előnyöket is tapasztaltunk, amelyek együtt mind műszaki, mind kereskedelmi, illetve gazdasági szempontokból figyelemre méltóak. Ezek a következők: 1) A húzószerszám — húzógyűrű - kopása a rajta húzott huzal hosszára vonatkoztatva rendkívül kicsi. A szokásos huzalhúzó gépekben használt húzógyűrűket néhány hét után ki kell cserélni, hogy a rajtuk áthúzott huzal méretét előírt határokon belül tarthassák. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással dolgozó gépek, illetve az ezekben alkalmazott húzógyűrűk több mint két évig dolgoztak folyamatosan anélkül, hogy a húzógyűrűkön számbavehető kopás mutatkozott volna. 2) A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén a húzógépen keresztülmenő huzal gyakorlatilag lágy marad, mivel a húzási folyamaton átmenő huzal keményedése meglepően kicsi. A legtöbb esetben a találmány szerinti eljárással húzott és zománcozott huzalt e műveletek közben nem is kell hőkezelni. A huzal haladási sebességét úgy lehet megválasztani, hogy a zománcozásnál a lehető legjobb eredményeket kapjuk. A húzási technológia tervezésénél nem kell számításba venni annak lehetőségét, hogy a hőkezelés esetleg nem kellő módon megy végbe. A hőkezelés elmaradása nagymértékű energia-megtakarítást eredményez, ami — a vállalatainknál végzett kísérleti és üzemszerű gyártás alapján megítélve— több mint elegendő a huzalhúzó gépek hajtására szolgáló teljes energiaszükséglet fedezésére. 3) A találmány szerinti eljárással készített huzalok — a mérések és vizsgálatok tanúsága szerint — különlegesen nagymértékben képlékenyek és sokkal jobb képlékenység-szakítószilárdság mutatókkal rendelkeznek, mint az ismert eljárásokkal készített, azonos anyagú huzalok. 4) Annak ellenére, hogy különböző méretű kiinduló huzalokból végezzük a gyártást és gyártás közben a huzalok egy-egy huzógyűrű-soron való 2