168174. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált 1-Etil- triazolokat tartalmazó fungicidek és eljárás a hatóanyag előállítására
5 168174 6 növényeket a talajból támadják meg, valamint a magvakkal átvihető kórokozók irtására is alkalmasak. Különösen jó hatást mutatnak a talaj feletti növényrészeket megtámadó parazita gombákkal 5 szemben. A találmány szerinti hatóanyagokat különösen jó eredménnyel alkalmazhatjuk növényvédőszerként valódi lisztharmatgombák, például gabonalisztharmat irtására. 10 Különösen ki kell emelni, hogy a találmány szerinti hatóanyagok nemcsak protektiv, hanem kurativ hatást is mutatnak, azaz a gomba spórái által kiváltott fertőzés kezelésére is használhatók. Ezenkívül a hatóanyagok szisztémikus hatást is 15 mutatnak. így a növényeket úgy védhetjük meg a gombafertőzéstől, hogy a hatóanyagot a talajra vagy a növények talaj feletti részeire vagy gyökerére visszük fel. A találmány szerinti hatóanyagokat növényvédőszerként talajkezelésre, vetőmag- 20 kezelésre és talaj feletti növényrészek kezelésére használhatjuk. A növények jól elviselik a találmány szerinti hatóanyagokat. A melegvérű állatokra gyakorolt toxicitásuk csekély és minthogy szaguk csekély és 25 az emberi nyálkahártya jól elviseli őket, kezelésük nem kellemetlen. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emui- 30 ziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vívőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozó- 35 anyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket is, azaz emulgálószerket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazhatunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldó- 40 szerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol, toluol, benzol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének, így klórbenzolok, klóretilének vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán 45 vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metiletilketon, metílizobutilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és 50 dimetilszulfoxid, valamint víz, cseppfolyósított gázalakú vívőanyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázalakúak, például aeroszol hajtógázokat, így halogénezett szénhidrogéneket, például freonokat, szilárd 55 hordozóanyagként szóba jönnek a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és szintetikus kőlisztek, így nagy diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok, emulgálószerként 60 a nem ionos és anionos emulgátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok, alkilszulfátok és arilszulfonátok diszpergálószerként például a lignin, szulfítszennylúgok és metilcellulóz. 65 A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal, így fungicidekkel, inszekticidekkel, akaricidekkel, nematocidokkal, herbicidekkel, madárriasztó szerekkel, tápanyagokkal, növekedést serkentő anyagokkal és talajszerkezet javító szerekkel összekeverve is. A készítmények általában 1-95 súly%, előnyösen 5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Ha a hatóanyagokat levélfungicidként használjuk, az alkalmazási formák hatóanyagkoncentrációját széles határokon belül változtathatjuk, a koncentráció általában 0,05% és 0,0001% közé esik. Vetőmagkezelés esetén a hatóanyagmennyiség általában 0,01-50 g, előnyösen 0,1-30 g 1 kg vetőmagra számítva. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból további hígítással kapott felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, beszórással, száraz csávázással, nedves csávázassal, iszapoló csávázással vagy inkrusztálással. Talajkezelés esetén 1 m3 talajra számítva 1-1000 g, előnyösen 10-200 g hatóanyagra van szükség. Az I általános képletű vegyületek sóiként a fiziológiailag elviselhető savakkal alkotott sók jönnek szóba. Ide tartoznak előnyösen a halogénhidrogénsavak, így például a sósav és brómhidrogénsav, különösen a sósav, foszforsav, mono- és bifunkcionális karbonsavak és hidroxilkarbonsavak, így például ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, borkősav, fumársav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav,. 1,5-naftalin-diszulfonsav. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A. példa Árpalisztharmat-próba (Erysiphe graminis var. hordei) szisztémikus (gombás gabonahajtás megbetegedés) A hatóanyagokat por alakú vetőmagkezelőszerként alkalmazzuk. Ezt ugy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot azonos súlyrész talkum és Kieselgur keverékével a kívánt hatóanyagkoncentrációjú finom por alakú készítménnyé keverjük össze. Vetőmagkezelés céljából az árpa vetőmagot lezárt üveglombikban rázzuk a hatóanyaggal. Ezután a vetőmagot 2 cm mélyen virágcserepekbe vetjük 3x12 mag mennyiségben, egyenlő térfogatrész Fruhstorfer-féle egységföld és kvarchomok elegyébe. A csiráztatást és termesztést melegházban, megfelelő körülmények között végezzük. Hét nappal a kikelés után, amikor az árpanövények első 3
