168171. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható halogénezett 4-trifluormetil- 4-nitro-difeniléter-származékok előállítására

3 168171 4 Ha a c) eljárásváltozatban kiindulási anyagként 2,6-diklór-4-trifluormetil-3'-fluor-4-nitrodifenilétert és nátriummetilmerkaptidet alkalmazunk, a reakciót a C) reakcióvázlattal szemléltethetjük. Az a) eljárásváltozatban alkalmazható (II) 5 általános képletű 4-halogénbenzotriíluoridok és a (III) általános képletű fenolátok ismertek, illetve ismert eljárások szerint állíthatók elő. A kiindulási anyagok előállítására a példáknál térünk ki részletesebben. 10 Az a) reakcióvázlat megvalósításakor oldószerként minden protonmentes oldószert, például előnyösen amidokat, így hexametilfoszforsavtriamidot, dimetilformamidot vagy dimetilacetamidot, továbbá szulfoxidokat, így dimetilszulfoxidot, végül keto- 15 nokat, például metiletilketont, és nitrileket, így acetonitrilt alkalmazhatunk. Az a) reakcióváltozatban a reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 40 és 200 C° közötti, előnyösen 80 és 160C° 20 közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az a) eljárásváltozatban a (II) és (III) kiindulási anyagokat előnyösen ekvimoláris mennyiségekben reagáltatjuk, 20%-os eltérések felfelé vagy lefelé azonban a hozamot lényegesen nem rontják. A 25 reakcióelegyet szokásos módszerek segítségével dolgozzuk fel. A b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként alkalmazható (IV) általános képletű difeniléterek nem ismertek. Az a) eljárásváltozattal analóg 30 módon úgy állíthatjuk elő őket, hogy 4-halogénbenzotrifluoridokat fenolátokkal reagáltatunk, adott esetben valamilyen protonmentes oldószer jelenlétében („Williamson féle éterszintézis"), lásd az előállítási példákat. 35 A b) eljárásváltozatban alkalmazható nitrálószerek általánosan ismertek, így például jégecettel hígított salétromsavat, káliumnitrát és kénsav elegyét vagy salétromsav és kénsav elegyét használhatjuk. 40 A b) eljárásváltozatban hígítószerként előnyösen savakat vagy savanhidrideket, így például jégecetet, ecetsavanhidridet vagy híg kénsavat alkalmazunk, dolgozhatunk azonban oldószermentesen is. A b) eljárásváltozatban a reakcióhőmérsékletet 45 szintén tág határokon belül változtathatjuk. Általában -20 és +100C° közötti, előnyösen —15 és +70 C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. A b) eljárásváltozatban a nitrálószereket, például 5

" tömény salétromsavat és káliumnitrátot előnyösen 2-5-szörös feleslegben alkalmazzuk. A reakciótermékeket önmagában ismert módon elkülönítjük. A c) eljárásváltozat szerinti reakció elvben szintén régóta általánosan ismert módszer. 55 A kiindulási anyagként alkalmazható (V) általános képletű difeniléterek még nem ismertek, ugyanúgy, mint a (IV) általános képletű difenilétereket az a) eljárásváltozathoz hasonló módon („Williamson féle éterszintézis" útján) állíthatjuk *0 elő őket. A c) eljárásváltozat foganatosításakor hígítószerként protonmentes oldószert, így acetont, acetonitrilt, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot használhatunk. 65 A c) eljárásváltozat reakcióhőmérséklete szintén tág határokon belül változtatható. Általában 10 és 120C° közötti, előnyösen 20 és 100C0 közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reagáló komponenseket ekvimoláris mennyiségekben visszük a reakcióba. A reakcióelegyet szokásos módon dolgozzuk fel. A találmány szerinti hatóanyagok kitűnő herbicid hatással rendelkeznek, ezért gyomirtószerként alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben azokat a növényeket értjük, amelyek nemkívánatos helyen nőnek. Gyomnövények példáiként az alábbiakat soroljuk fel: Kétszikűek, mint mustár (Sinapsis), zsázsa (Lepidum), galaj (Galium) csillaghúr (Stellaria), orvosi székfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje, (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lilium) és kakaslábfű (Echinochloa). A találmány szerinti hatóanyagok különböző módon befolyásolják a növénynövekedést, ezért szelektív herbicidként is alkalmazhatjuk őket. Különösen jó hatással rendelkeznek a hatóanyagok herbicid szerként gyapot-, kukorica-, rizs-, sárgarépa- és gabonakultúrákban. A találmány szerinti hatóanyagok nagyobb koncentrációkban (körülbelül 10—20 kg/ha) totális gyomirtószerként is alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalinokat, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolaj frakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzítású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképző szerként nem ionos és anionos emulgeálószereket, így 2