168156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fém, mint alumínium előállítására

3 168156 4 anódfelületeken képződő klór pedig az elektródok közti térből felfelé — vagyis az ülepedő alumí­niummal ellenáramban - tudjon távozni. A találmány tárgya közelebbről meghatározva tehát eljárás és berendezés fémek, főként alumí- 5 nium- vagy magnézium elektrolitikus előállítására, egy anódot, legalább egy közbenső bipoláris elekt­ródot és egy katódot tartalmazó elektrolizáló cellában, valamely az alkalmazott fém bomlási potenciáljánál nagyobb bomlási potenciálú olvadék 10 oldószerben oldott fémkloridot tartalmazó fürdő elektrolizálásával, amikor is az anódfelületeken klór, a katódfelületeken pedig fém termelődik és kívánt esetben a keletkezett kilépő gáz halmaz­állapotú anyagokat, mint halogenid gázokat, alu- 15 míniumkloridot, alkálifém halogenid — és/vagy al­káli földfém halogenid gázokat kinyerjük. A talál­mány szerinti eljárás lényege, hogy az egymás felett térközzel elhelyezett, az anód, legalább egy bipoláris közbenső elektród, és a katód által 20 határolt térben fürdő áramoltatás létesítésével az egyes elektródok közötti terekből a katódon a fémanyag jelentős felhalmozódásának megakadá­lyozása mellett a fémet kimossuk. A fürdőáramlást célszerűen szelektíven az elekt- 25 ródok közti térbe, azon keresztül és abból kifelé úgy irányítjuk, hogy a termelt klórt szállítógázként használjuk fel és segítségével a fürdőt felfelé szállíttatjuk, az elektródok közti térből kihordott olvadt fémet pedig a klór segítségével szállított 30 fürdővel ellenáramban kiülepedni engedjük. Az eljárás gyakorlati kivitelzésénél a fürdőbe részletekben vagy folytonosan további mennyiségű fémklorid táplálható és a fürdő az elektródok közti tereken keresztül folytonosan visszatáplál- 35 ható. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy kikü­szöböli a fémnek a katód felületén réteg vagy cseppek formájában való felgyülemlését és így 19 mm -előnyösen 12,7 mm-nél kisebb- anód-ka- 40 tód" távolság megvalósítását teszi lehetővé, ami csökkenti a cella ellenállását. Ez kisebb hőmennyi­ség fejlődésével, jobb feszültség-hatásfokkal és eh­hez kapcsolódó gazdasági előnyökkel jár együtt különösen nagyméretű, sok elektródot tartalmazó 45 cellák esetében. Az a körülmény, hogy a katód-fe­lületen a fém nem gyűlik fel, egyben azt is jelenti, hogy ezeken a felületeken nincs olyan fémréteg, melyet a mágneses flux deformálhatna és így azok a nehézségek sem léphetnek fel, melyek az anód- 50 -katód távolság változásából olyan esetékben adód­nak, amikor a katódon változó vastagásgú fém­rétegek gyűlhetnek fel. A folytonosan termelt klór j szállítóhatásának kifejtése közben az elektródok közti tereken halad át és így szintén csökkenti a 55 cella ellenállását. Ez az ellenállás megnőne abban az esetben, ha az anódfelületen jelentős mennyi­ségű klór gyűlhetne fel. A kis anód-katód távolság használata meglepő módon az áram- valamint a feszültséghatásfok javulásához vezet, noha a szűk 60 elektródok közti térben a klór és az alumínium igen közel vannak egymáshoz. Ugy látszik, hogy a klór a szennyezésekből képződő alumíniumoxidot j eltávolítja és az alumínium részecskék egyesülését segíti elő anélkül, hogy a fém újra-klórozását 65 okozná. Meglepetésszerűen azt tapasztaltuk to­vábbá, hogy a kis — pl. 19 mm — anód-katód távolság ellenére a fürdő redukált alkálifémének a szénkatód felületét egyébként károsító hatása mini­mális. A találmány további előnye, hogy kis hőmennyiség képződik és alacsony az üzemi hőfok. A találmány szerinti- eljárás során tehát valamely nagyobb bomlási potenciálú halogéncső-olvadékban ol­dott könnyűfémkloridból álló fürdőt legalább egy elektródák közti térben elektrolizálunk, mimellett az anódfelületen egy túlnyomórészt klórból álló anódterméket, a katódfelületen pedig könnyűfémet állítunk elő. A fürdő általában alkálifém-haloge­nidet tartalmaz. Ez az alkálifém-halogenid szár­mazhat adott esetben redukció útján végzett alkáli­fém-termelésből is. A fent említett előnyök mellett a tényleges anód-katód távolság kisebb kell legyen mint 19 mm és előnyösen kisebb mint 12,7 mm. Ez a távolság az említett előnyök biztosítása érdekében lényegbevágó. Ilyen anód-katód távolság betartása mellett az anód-termék (egy bizonyos mennyiségű klórt is tartalmaz) az elektródák közti keskeny, hosszú résen keresztül áramló fürdőben oldódik és diszpergálódik és érintkezik a tényleges katód-felülettel. Az eljárás magában foglalja egy, valamennyi elektródák közötti téren átáramló für­dőáramlás létrehozását és fenntartását. Ez az áramlás minden ilyen térbe friss fürdőt juttat és kihordja onnan a kimerült fürdőt, a képződött klórt és fémet. Az alumínium-termelő elektrolizáló fürdő elő­nyösen 1,5—10súly% közötti mennyiségű alumí­niumkloridot tartalmaz az alkálifémkloridok mel­lett, A magnézium-termelő elektrolizáló fürdő elő­nyösen 1,5—20súly% közötti mennyiségű magné­ziumkloridot tartalmaz. A kimerült fürdőbe sza­kaszosan vagy folytonosan további mennyiségű könnyűfémklorid táplálható és az így felerősített fürdő az elektródok közötti terekbe folytonosan visszavezethető. A fürdő hőfokát célszerűen az előállított könnyűfém dermedéspontja feletti hő­mérsékleten, előnyösen annak olvadáspontja feletti hőmérsékleten tartjuk. Függetlenül attól, hogy a könnyűfém a katód­-felületen réteg vagy cseppek alakjában felgyűlik-e vagy sem, a találmány előnyei közé tartozik az a körülmény, hogy 19 mm-nél, célszerűen 12,7 mm-nél kisebb anód-katód távolság megvaló­sítása esetén nemcsak cella-ellenállás csökken, de meglepő módon a könnyűfém gazdasági szem­pontból hátrányos újra-klórozódása sem következik be. Ez azt jelenti, hogy az áram-hatásfok nem várt mértékben megnő. Azt is jelenti továbbá, hogy a hőfejlődés kisebb és a feszültség-hatásfok javul, - ami különösen nagyméretű, sok cellát tartalmazó elektrolizáló celláknál - szintén gazdasági elő­nyökkel jár. A fém felgyűlése a katód-felületen megengedhető. Ilyen esetben a tényleges anód-ka­tód távolság tulajdonképpen az anód és a könnyű­fém-réteg közötti távolság. Az anód-termék, mely túlnyomórészt klór, elárasztja a fürdőt, felfelé emelkedik és folytonos áramban áthalad az elekt­ródák közti tereken. A fürdőt elárasztó anód-ter­mék azonban folytonosan érintkezik a tényleges 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom