168143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyersvizek és szennyvizek folyamatos derítésére
7 168143 8 b) Nyers szennyvíz derítése mésztejjel és üledékből képzett oldattal, a találmány szerint Analízis: a) pontban leírttal megegyezik Derítendő szennyvíz mennyiség: 20m3 /ó Szükséges derítő térfogat: 20 m3 Adagolt vegyszer: 501 2%-os Ca(OH)2 /ó és 1501 CaCl2 és HCl tartalmú oldat Jellemző kémiai reakciók a derítőtérben: a) Ca(OH)2 + Na 2 C0 3 = CaC03 + 2 NaOH b) NaOH + HCl = NaCl + H2 0 c) CaCl2 + 2 NaOH = 2 NaCl + Ca(OH)2 , tovább a) pont szerint. Az a) folyamat friss mésztejből, a b) és c) folyamat az iszap sósavas kezeléséből Q. később) származó oldatból adódik (ismételt felhasználás). A derítőben keletkező iszap: mint a) pont esetében. Derített szennyvíz minősége: pH = 7,0 egyéb komponensek a) ponttal közelítőleg azonosak így a derített szennyvíz sósavas pH beállítása szükségtelen. A derítő iszapgyűjtő teréből a kb. 98% víztartalmú CaC03 és oldhatatlan szilárd iszap és adszorbeált olajemulzió az oldótartályba kerül leürítésre: 280 l/ó. Az oldótartályban az iszaphoz HCl-t adagolva: CaC03 + 2 HCl = CaCl2 + H 2 0 + C0 2 A képződő C02 gáz az olajat felúsztatja, a savban oldhatatlan iszap az oldótartály fenékterében kiülepedik. Oldáshoz felhasznált HCl: 2,5 1 cc/ó/1801 iszap oldat pH értéke: 4,5 Visszatáplált oldat: 150 l/ó a) és b) példa összehasonlítása Szükséges derítő térfogat: 50 m3 (a esetben) 20 m3 (b esetben) Felhasznált mésztej oldat: 200 1 (a esetben) 50 1 (b esetben) Felhasznált cc HCl: 14 1 (a esetben) 2,5 1 (b esetben A találmány szerinti derítési eljárás alkalmazásának előnyei a hagyományos derítési módszerekkel szemben a következők: A derítésnél keletkező pelyhes iszap további szokásos kezelése (víztelenítése, égetése stb.) szükségtelen. A pelyhes iszap oldásából létrejött oldat visszatáplálása a derítőbe kb. 20-75%-kal csökkenti a derítőszer felhasználását, a derítendő nyersvíz minőségétől függően. A derítőbe visszatáplált oldat pH értékét a derítési folyamat szempontjából legkedvezőbb értékre állíthatjuk. Ha a derítéshez Ca(OH)2 -t, a kiülepedett CaC0 3 oldásához pedig HCl-t használunk, a visszatáplált oldat agresszív C02 -t is tartalmaz, ami a derítőben a CaC03 csapadék képződését biztosítja. így a 5 derítendő víz mész-szénsav egyensúlya alig, vagy egyáltalán nem változik. A visszatáplált oldat felszálló C02 tartalma flotáló hatásával egyben a derítendő víz emulzió'ill. szuszpenzió tartalmának elkülönülését is gyorsítja. 10 Az eljárás alkalmazásakor a csapadék ülepedési sebessége a hagyományos rendszerű derítőknél tapasztalt 0,5—0,6 mm/s-mal szemben 3—5 mm/s. Ennek figyelembevételével a der|tő méretei jelentősen csökkenthetők. Ugyanilyen alapon meg-15 levő, régi típusú derítők átalakításakor, a javasolt derítési eljárás alkalmazása esetén, a derítő hatásfoka jelentősen növelhető. A savban vagy lúgban oldott csapadékból kiülepített iszap nem olajos. így elhelyezése könnyen 20 megoldható. A savban vagy lúgban oldott csapadékból felúszott olaj fölözőszervekkel leválasztható (az esetleges olajfogó műtárgyban kivált slop-olajhoz keverhető), és külön műtárgyban tárolható. 25 Több párhuzamosan kapcsolt derítő műtárgy alkalmazásakor a derítőben kiülepített csapadékot egy központilag kialakított oldótartályba vezetjük, melyben a csapadékot a már ismertetett módon savban, vagy lúgban oldjuk, majd az oldat legalább 30 50%-át a derítési folyamat fokozására a derítőbe visszavezetjük, míg fennmaradó részét befogadóba juttatjuk. Az előző kialakítás csak egy olaj- és iszapleválasztó szervekkel ellátott oldótartály építését és 35 üzemelését teszi szükségessé. A gépgyárakból, kocsimosókból stb. kikerülő lúgos szennyvizek derítésére gyakran nem szükséges a szokásos drága derítőszerek adagolása, hanem elegendő bármely hulladék mésziszapot (pl. a 40 vízlágyítóból kikerülő iszapot) sósavban oldanunk, s ezt az oldatot a derítendő szennyvízhez adagolnunk. Tehát a szabad lúgtartalomból képezzük a csapadékot. A csapadék kiülepedik, pl. sósavban 45 ismét oldható, és az oldat egy része a derítőbe ismét visszavezethető. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti derítési eljárás és berendezés lényegében különbözik az eddig alkalmazott derítő folya-50 mátoktól és műtárgyaktól. A berendezés és annak üzemelése a hagyományos derítőknél olcsóbb, gazdaságosabb, amit kisebb méreteivel és az ipari hulladékanyagok (pl. mésziszap) hasznosításával indokolhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nyersvizek és szennyvizek folyamatos 60 derítésére, ahol a nyers- illetve szennyvizet derítő műtárgyba vezetjük, azzal jellemezve, hogy a nyersilletve szennyvízhez a derítőszerrel együtt annak kationját tartalmazó sóoldatot adagolunk a nyersilletve szennyvíz köbméterére számítva 65 10-100 g/m3 mennyiségben, majd a derítőben 4
