168140. lajstromszámú szabadalom • Behúzó elektromágnes

5 168140 6 henger alakjában, diamágneses anyagból (ónból) van kialakítva és a 4 segédhorgony és a 2 munkaho>-gony között helyezkedik el. Ezen henger oldalfelületén hat darab 14 fúrat van a henger kerülete mentén szimmetrikusan elrendezve a henger 2 munkahorgony felőli homlokfelülete közvetlen közelében. Mindegyik 14 furatban egy-egy 15 golyó van elhelyezve. Amint már említettük, a 13 reteszelő szerkezet a 2 munkahorgony és a 4 segédhorgony között van elrendezve. Emellett a 2 munkahorgony a 13 reteszelő szerkezet belső felületével érintkezik és ebben szabadon mozog, míg a 4 segédhorgony a 13 reteszelő szerkezet külső felületével érintkezik és azon ugyancsak szabadon mozog. A 14 fúratok, a 15 golyók, a 13 reteszelőszerkezet, valamint a reteszelőszerkezet falainak vastagsági méretei oly módon vannak megválasztva, hogy amikor a 2 munkahorgony behúzott helyzetében van, a 4 segédhorgony belső felületére a külső terhelésnek csak kis része jút, míg ennek nagyobb részét a reteszelőszerkezet 14 furatainak falai veszik fel. Ilyen módon tehermentesítjük a 4 segédhorgonyt és megkönnyítjük annak elmozgatását. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a 13 reteszelő szerkezet lehetővé teszi, hogy a behúzó mágnes különféle túlterheléseket és rezgéseket is kibírjon anélkül, hogy zavarná a munkahorgony rögzítését. Az ismertetett változatnál a 14 fúratok és 15 golyók optimális száma hat. Az elektromágnes munkaterhelésének függvényében ezt a számot növelni vagy csökkenteni lehet. A 3 tekercs rétegelt testre van tekercselve, amelynek cséve alakja van és ennek egyik hoi.ilokoldala képezi a 16 magot, amely lágymágneses acélból készült. A cséve másik 17 homlokoldala ugyancsak lágymágneses acélból van, és a maggal diamágneses anyagból (ónból) készült 18 betét segítségével van csatolva. A 3 tekercset tartalmazó test 19 menet útján van az 1 házzal összekötve, amely ház ugyancsak lágymágneses acélból van. Az 5 tekercs lágymágneses acélból levő 20 testre van tekercselve, amely az 1 házba van beperemezve. A 20 test tengelyirányú csatornát tartalmaz, és ebben a 10 húzórúd előállítható. Ilyen módon mindkét tekercstest betölti a konstrukciós szerep mellett a mágneses vezető szerepét is, amely a mágneses körök egy részét képezi, ezek a mágneses körök egyrészt a 2 munkahorgonyból a 2 munkahorgony 3 tekercsének testéből és az 1 házból, másrészt a 4 segédhorgonyból, a 20 tartóból és az 1 házból vannak kialakítva. Az ismertetett elektromágnes alkatrészeire bontható. Az 1 házból valamennyi szerkezeti csoportot ki lehet építeni, kivéve az 5 tekerccsel ellátott 20 testet, amely be van peremezve. Szükség esetén a találmány szerinti behúzómágnes egyetlen rúddal - egy tolórúddal vagy egy húzórúddal — alakítható ki. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy járulékos eszközt alkalmazzunk a munkahorgony kézi visszaállítására. A találmány szerinti behúzómágnes működésmódja a következő: A 2 munkahorgony behúzása céljából a 3 tekercsen áramimpulzust bocsátunk át. Ennek következtében a 2 horgony a 16 magra történő felütközésig elmozdul és a szükséges munkát 5 elvégzi. A 4 segédhorgony, amelynek 5 tekercse ezen időben árammentes, a 8 rugó hatására ugyanabban az irányban mozdul el, mint a 2 munkahorgony. Eközben a 15 golyókat a 4 segédhorgony a 13 reteszelő szerkezet 14 furataiba 10 benyomja. A 14 furatokat a 4 segédhorgony belső fala letakarja, úgy, hogy a 15 golyók szilárdan le vannak zárva. Az áramimpulzus lefolyása után a 2 munkahorgony 12 ütközővel a 15 golyókra szorul, ezek a 15 golyók árammentes 3 és 5 tekercsek 15 esetén a 2 munkahorgonyt behúzott helyzetében tartják. A 2 munkahorgony kiinduló állásába való visszaállítására a 4 segédhorgony 5 tekercsén keresztül áramimpulzust bocsátunk. A 4 segéd-2o horgony az elektromágneses erők hatása alatt legyőzi a 8 rugó erejét, valamint a súrlódást és a 13 reteszelőkészülék hengerén eltolódik. Ezáltal a 14 furatok szabaddá válnak. A szabaddá vált 15 golyókat (2. ábra) a 2 munkahorgony 12 ütközője 25 kinyomja, és maga a 2 munkahorgony visszatér kiinduló állásába. Eközben a 2 munkahorgonyra ható terhelés következtében előálló lökéseket a 11 lökéscsillapító csillapítja. A 2 munkahorgony visszaállítása kiinduló hely-30 zetébe a 15 golyók mozgatásával egyidejűleg kezdődik, tehát még azelőtt, hogy a 4 segédhorgony teljes útját megtette volna. Ez a körülmény hozzájárul a behúzó elektromágnes működési sebességének növeléséhez. Ugyanez vonatkozik a 2 35 munkahorgony behúzására és rögzítésére is, minthogy a 4 segédhorgony elállítása a 15 golyókkal egyszerre történik, mielőtt a 2 munkahorgony a 16 magra ütközne. A működési sebességet az is biztosítja, hogy a 40 behúzómágnes 3 és 5 tekercsei viszonylag kis menetszámmal készülnek és ennek következtében induktivitásuk kicsi. A 3 és 5 tekercsek menetszámának csökkentése és ezzel együtt a találmány szerinti elektromágnes mérete és tömege azáltal 4 5 csökkenthető, hogy a 3 és 5 tekercsekben a megengedett áramsűrűség a hagyományos elektromágneseknél előfordulónak sokszorosa. A találmány szerinti elektromágnes 13 reteszelő szerkezetének felépítése lehetővé teszi a 2 munka-50 horgony biztos reteszelését annak behúzott helyzetében, és lehetővé teszi visszaállását minimális energiafelhasználás mellett. A szükséges energia egy kondenzátorban tárolható. Ezen körülménynek lényeges jelentősége van, minthogy a 2 munka-55 horgony visszaállítása kiinduló helyzetébe a berendezés kényszerlekapcsolásának esetében a tápláló hálózatról végezhető. Egyébként a behúzó mágnest a feltöltött kondenzátorról működtethetjük mind a 2 munkahorgony visszaállításánál, mind pedig 60 annak behúzásánál. Egy tárolókondenzátor alkalmazása a táplálókörökben lehetővé teszi, hogy a berendezésben kisteljesítményű tápforrásokat használjunk, amelyek a tárolókondenzátort az áramimpulzusok szünetei-65 ben feltöltik. A meghúzáshoz szükséges impulzus-3