168129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(halogén-4-bifenilil) -vajsav-származékok előállítására

158129 8 A Xni általános képletű diazoketon átrendeződése során attól függően, hogy víz, alkoholok, primer vagy szekunder aminők jelenlétében dolgozunk, az I általános képletű karbonsavakat vagy észtereiket vagy amidjaikat kapjuk. 5 Az átrendeződést ezüst(I)-oxiddal, nátrium-tioszulfáttal, kálium-hidroxiddal metanol és víz elegyében, tercier aminnal benzilalkoholban vagy egyszerűen fénnyel katalizáljuk. A legalkalmasabb homogén katalizátor ezüstbenzoat trietil-aminban, előnyösen tercier 10 butanol jelenlétében. m)Azt találtuk továbbá, hogy olyan I általános képletű vegyületeket, amelyek képletében B hidroxilcsoportot vagy alkoxi- vagy aralkoxi-csoportot jelent, előnyösen nagyon jó kitermeléssel úgy állíthatunk 15 elő, hogy egy Ha általános képletű vegyületet — ebben a képletben Hal halogénatomot, előnyösen klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — egy acetecetészter alkálisójával egy XIV általános képletű vegyületté alakítunk — ebben a képletben R7 tetszőleges alkil- 20 vagy aralkilcsoportot jelent-. Az acetecetészter enolformájának alkálisói ismert vegyületek. Előállításukra egy acetecetésztert ismert módon egy alálialkoholát oldattal reagáltatunk. Előnyösen azacetecetsavetilészternátriumszármazékátal- 25 kalmazzuk, amely olcsó kereskedelmi termék. A Ha általános képletű vegyület reakcióját általában karbinol oldószerben végezzük, célszerűen olyan karbinolban, amellyel az acetecetsav észterezett. A reakció meggyorsítása érdekében melegítéssel 30 dolgozunk. E közben az alkálihalogenid kiválik, amely lehűlés után szűréssel eltávolítható. A szűredék az új XIV általános képletű j3-oxokarbonsavésztert tartalmazza, amely desztillálható. A XIV általános képletű 0-oxokarbonsavésztert 35 ezután I általános képletű észterré hasítjuk. Ezt a hasítást erős alkáliákkal végezzük. Előnyösen azonban alkoholízist alkalmazunk. Célszerűen katalitikus mennyiségű alkoxid, például nátriumetilát jelenlétében vízmentes karbinolban, például etanolban dolgo- 40 zunk melegítés közben, és a keletkező ecetsavészter és karbinol elegyét folyamatos azeotróp desztillációval távolítjuk el. Eközben az I általános képletű észtereket kapjuk. A keton melléktermékek keletkezését, amelyek a 45 XrV általános képletű észter alkálilúgokkal való hasításakor jelentkeznek, ebben az esetben gyakorlatilag teljesen kiküszöböljük és az I általános képletű észtert kiváló kitermeléssel kapjuk. A XIV általános képletű 0-oxokarbonsavészterek 50 újak, és gyulladáscsökkentő hatásuk van. Az I általános képletű észtereket lúgos vagy savas elszappanosítással átalakíthatjuk az I általános képletű szabad savakká. n) Olyan I általános képletű vegyületeket, amelyek 55 képletében B hidroxil-, alkoxi- vagy aralkoxicsoportot jelent, előnyösen és jó kitermeléssel úgy is előállíthatunk, hogy egy IIa általános képletű vegyületet -ebben a képletben Hal halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot jelent -, egy XV általános 60 képletű vegyülettel — ebben árképletben R7 alkuvágy aralkilcsoportot jelent — először átalakítunk egy XVI általános képletű vegyületté - ebben a képletben R7 a fenti jelentésű-, majd ezt I általános képletű vegyületté alakítjuk. 65 A XV és XVI általános képletekben az alldlcsoport előnyösen metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil- és pentilcsoport, az aralkücsoport benzil-, 2-feniletil-, 4-bifenililmetil- és 2<4-bifenilil)-etil- -csoport. A IIa általános képletű vegyületeknek a XV általános képletű vegyülettel XVI általános képletű vegyületté való reakcióját melegítéssel iners vízmentes oldószerben, például etilacetátban, tetrahidrofuránban vagy toluolban, célszerűen 60 és 120 C° között végezzük. Előnyösen a XV általános képletű vegyületet a Ha általános képletű vegyületre számítva kétszeres feleslegben alkalmazzuk. A reakció során a XVII általános képletű karboximetil-trifenil-foszfóniumhalogenid-észter kiválik, amelyet leszívatunk. A XVI általános képletű vegyület a szüredékben marad. A szüredéket bepároljuk, erős bázissal, előnyösen alkálilúggal melegítjük, majd megsavanyítjuk. Ekkor olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelyben B hidroxilcsoportot jelent. Ha a XVI általános képletű vegyületet bázis helyett vízzel melegítjük, akkor olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelyben B alkoxi- vagy aralkoxicsoportot jelent attól függően, hogy a XV általános képletű vegyületben R7 milyen csoportot jelentett. o) Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében B hidroxilcsoportot jelent, XXXn általános képletű aldehideket oxidálunk. Oxidálószerként például alkálifém-permanganátot, kromát(VI)-okat, króm(III)- és réz(II)-sókat, mint a halogenidek vagy szulfátok, higany(II)-, mangán(IV)vagy ezüst(I)-oxidot és hidrogénperoxidot használhatunk. Előnyös káliumpermanganát használata célszerűen lúgos-vizes vagy semleges oldatban, vagy króm(VI)-oxid használata, előnyösen kénsavas vizes oldatban —10 és +80 °C között. Különösen előnyösen ezüst(I)-oxiddal vizes-lúgos oldatban 40 és 100 °C között oxidálhatunk. Az I általános képletű vegyületeket, amennyiben nem optikailag aktív közbülső vegyületekből állítottuk elő, recemátként kapjuk, amely optikailag aktív bázissal alkotott sója alakjában frakcionált kristályosítással optikailag aktív módosulatára könnyen szétválasztható. A racemátok szétválasztásánál különösen kinin használata bizonyult előnyösnek. Ha a felsorolt eljárásváltozatokkal olyan I általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében B alkoxicsoportot jelent, akkor ezt kívánt esetben elszappanosítással, például alkálilúggal átalakíthatjuk az I általános képletű savvá — B hidroxilcsoportot jelent -, illetve sóivá. Adott esetben az így kapott sókból a szabad savat ásványi savval történő savanyítással felszabadíthatjuk. Az elszappanosítás savval is katalizálható. Ha a felsorolt eljárásváltozatokkal I általános képletű savat kapunk — B hidroxilcsoportot jelent — akkor ezt kívánt esetben ismert módon észterévé alakíthatjuk. Az I általános képletű savakat - ebben a képletben B hidroxilcsoportot jelent — kívánt esetben átalakíthatjuk például szervetlen vagy szerves bázisokkal alkotott sóikká. Szerves bázisként dietanolamin, morfolin, ciklohexil-amin és piperazin bizonyult előnyösnek. 4