168123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek és ásványok feldolgozására

5 168123 6 hőmérsékletének negyedik hatványával arányos, szemben a felületi energiával, amely a felület első hatványával arányos. Továbbá a reakciótér turbulens viszonyai intenzív energiaátadást biztosítanak a reak­ciótér és a feldolgozandó anyag között. Ugyanakkor az eddigi eljárások során alkalmazott reakciótérnél jóval nagyobb reakciótér valamint a reakciótérben hőmérséklet eloszlás szabályozhatósága lehetővé teszi (pl.- pernyefeldolgozása esetén) a redukció teljessé tételét egy „második" redukcióval a reakciótéren belül. A második redukció végrehajtására azért van szükség, mert a 6000 K° feletti hőmérsékletű gázzal találkozó R2 0 3 típusú oxidok mint például a feldol­gozási anyagainkban található A12 0 3 , Fe 2 0 3 stb. valamint a Si02 különösen karbon jelenlétében könnyen 1 A12 0, SiO, FeO részecskéket ad. Ezeket a nagy sebességű gázáram könnyen olyan alacsonyabb hőmérsékletű helyre juttatja a reakciótéren belül, ahol további redukciójuk csak a redukálószer újabb mennyiségének beadásával biztositható. A reoxidáció megakadályozása végett a magas hőmérsékletű egyen­súlyi állapotnak megfelelő reakcióelegyet, amely fémeket, vagy fémet Co-t. H2 0, stb. tartalmaz ' (szulfidos ércek esetében elemi kenet és H2 S-t is) a fémet nem szennyező közeggel befagyasztjuk. Az eljárásunkban szereplő áramforrásként az ívfénykohászatban jelenleg is alkalmazott egyen és váltóáramú áramforrások szerepelnek, azonban gazda­ságosabb kihasználással, amelyre az alkalmazott plaz­maégők adnak lehetőséget. Eljárásunk konkrét realizálási lehetőségét illusztrál­ják az alábbi megvalósított példák, amelyekben a kohászatilag eddig közvetlenül nem hasznosított ma­gas illótartalmú tatabányai porszenet, 5 mm alatti szemcseméretű égőpalát és hányon levő erőművi pernyét dolgoztunk fel. A fenti anyagok az eljárásun­kat jellemző 1. folyamatábrával megadott módon kerültek feldolgozásra, amelynek eljárásunk szem­pontjából leglényegesebb egységét sematikusan a 2. ábrán külön is feltüntetett reakciótér képezi, míg a többi blokk már ismert eljárásokat tartalmaz. 1. példa Az 1. folyamatábrával jellemezhető feldolgozási rendszerünkre magas illótartalmú tatabányai szenet adunk fel úgy, hogy a bányatermelt állapotú szenet a feldolgozási rendszerünkből származó „hulladékhővel előmelegítjük és gáztalanítjuk (1). Az (l)-ből távozó gázok — amelyek alapvetően szénhidrogéneket tartal­maznak - tisztítás (2) és komprimálás (3) után mint vivőgáz a por alakú égőpalának (4) mint feldolgozási anyagnak a plazmaégő (7) által hevített reakciótérbe (8) való juttatására és az elsődleges redukciók elvégzé­sére szolgálnak. Az anyag feladás a reakciótérbe az (5) vezetéken történik, míg a második redukcióhoz szükséges gázok a (6) vezetéken keresztül jutnak a reakciótérbe. Az égő tápegységeit — tüzelőanyaggáz és elektromos tápegységeket - a folyamatábra (7A) és (7B) blokkjaTjélölik. A redukciós termékek be­fagyasztására a tüzelőanyaggáz és a (3)-ból származó gázok szolgálnak és a (9) vezetéken keresztül kerül­nek a reakciótér megfelelő térrészébe. Ezután az anyag egy ismert olvadék lecsapásos (10) fém salak elválasztóba kerül, ahol a gáz, salak és fémötvözet elkülönülése játszódik le. A (10)-ből távozó gázok és az égőfej valamint a reakciótér hűtésével előálló hulladékhő (11) a rendszerre feladandó anyagok előmelegítése és gáztalanítása útján hasznosul. A rendszerre feladott égőpala szemcsemérete 5-0 mm 5 volt. Diómén tes száraz anyagra számolt összetétele: Fix karbon Si02 A1 2 0 3 Fe 2 0 3 CaO Egyéb súly% 23,0 35,4 23,7 9,6 4,8 3,5 10 A fenti anyag minden 100 kg-ja kb. 1,4 kilomól oxigént tartalmaz, amelynek megkötéséhez közel 34 kg elemi szén szükséges, tehát az égőpala fixkarbon tartalma csak az oxidok részleges redukciójához elég. 15 A fennmaradó szénfelesleget a vivőgáz és a második redukciónál betáplált gázok biztosítják. A fenti alap­anyagra és argon dudrogén = 10:90 térfogatarány összetételű tüzelőanyaggázra úgy választottuk meg az égő teljesítményét, hogy a második redukció helyéhez 20 érve az anyag atomjaira vagy redukálódott alkotóira, FeO, Al2 O stb. bomlott és befagyasztás helyéhez érve az oxigén teljes mennyisége CO esetleg H2 O formájá­ban kötődött meg. A fém-salak szeparátorból kikerülő ötvözet alapve-25 tőén ferrosziliko-alumínium Ca, Ti, Mg, tartalommal az acéliparban keresett ötvözet, melynek előállí­tásánál felhasznált villamosenergia fajlagos: 8-10 kwó/tonna. 30 2. példa Eljárásunkkal tatabányai szenek elégetése útján nyert pernyét, melynek szárazanyagra számolt össze­tétele: Si02 A1 2 0 3 Fe 2 0 3 CaO MgO Ti0 2 Egyéb J:> súly% 45,4 30,5 11,5 6,5 2,0 2,0 2,0 az 1. példában leírttal hasonló módon került feldolgo­zásra, azzal a különbséggel, hogy az oxigén teljes 40 mennyiségének megkötéséhez szükséges redukálószert a szenek illórészéből származó szénhidrogének szol­gáltatták. A nyert termék az 1. példában leírt tulajdonságokkal rendelkezett és az energia ráfordítás is a megadott határok között mozgott. 45 3. példa A 2. ábrán feltüntetett szerkezetű reakciótérbe az (5) becsatlakozási helyen feladásra került egy cinna­barit ásványt (higanyszulfidot) tartalmazó breccias 50 szerkezetű érc (Telkibánya), amelynek Hg tartalma 1 ezrelék. A meddő elkovásodott andezit (90% Si02 , 6% ^12 0 3 , 4% CaO). Az égőfejből kiáramló gázok hőmérséklete 3500 K°, nyomásuk 10 att. A tüzelő­_anyaggáz összetétele argon :hidrogén :szén-dioxid = 55 10:45:45% arányban. Gázfogyasztás 0,5 m3 /perc. Előkészítés nincs, az anyag amelynek részecske mére­te 30—50 mm, közvetlenül bányatermék és gravitá­ciós ejtetéssel kerül feladásra. Feladott anyagmennyi­ség: 50 kg/perc. A termék kihozatal sebessége a három 60 párhuzamosan dolgozó azonos struktúrájú 1 egységek­ben : 0,216 tonna/nap. Kihozatal 100%. 4. példa A 2. ábrán feltüntetett reakciótérbe az (5) becsat-65 lakozási helyen keresztül feladásra kerül egy galenit, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom