168117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinszerkezetű fenilketonok előállítására

168117 3 4 tése az előzőekben megadott) vagy savaddíciós só­ját oxidáljuk. A reakciósémán szereplő reakciók részleteit az alábbiakban ismertetjük: Az (V) általános képletű acetilén-szerkezetű fenil­alkoholokat (mely képletben Rl, R 2 és A jelentése a fent megadott) a (VI) általános képletű benzaldehi­dek (ahol R1 és R 2 jelentése a fent megadott) és a (Vili) általános képletű Grignard-reagensek (ahol Hal halogénatom és A jelentése a fent megadott) reakció­jával állíthatjuk elő. A reakciót a szokásos módon végezhetjük el, előnyösen iners oldószerben (pl. dietiléterben di­izopropiléterben, tetrahidrofuránban, dimetoxietán­ban, hexánban, heptánban, benzolban vagy toluol­ban). A reakciót szárazjeges hűtés, vagy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő fonalas közben is elvégezhetjük, előnyösen azonban szobahőmérsékle­ten dolgozhatunk. A reakció lejátszódása után a kí­vánt terméket a szokásos módon izolálhatjuk és tisz­títhatjuk. Az (V) általános képletű acetilén-szerkezetű fenil­alkoholokat továbbá oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (VII) általános képletű acetilén-szerke­zetű alkoholt (ahol R1 és R 2 jelentése a fent megadott) formaldehid jelenlétében valamely (IX) általános képletű aminnal (ahol A jelentése a fent megadott) reagáltatunk. A reakciót előnyösen katalizátor jelenlétében iners oldószerben, szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten, vagy a reak­cióelegy forralása közben hajtjuk végre. Oldószerként pl. vizet, metanolt, etanolt, izopropanolt, izoamilal­koholt, dietilétert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dietilén­glikolt, dimetilétert, etilénglikol-monometilétert stb. alkalmazhatunk. Ktalizátorként pl. kuprokloridot, kupriszulfátot, kuproacetátot, ferrikloridot stb. alkal­mazhatunk. A fenti reakciónál kiindulási anyagként felhasznált (VII) általános képletű acetilén-szerkezetű alkoholo­kat nyilvánvaló kémiai ekvivalenseikkel, például (XI) általános képletű vegyületekkel helyettesíthetjük (ahol Q jelentése a hidroxilcsoport valamely szokásos védőcsoportja, pl. tetrahidropiranil-, tercier butil-, benzil-, acetil-, vagy benzoilcsoport és R1 és R 2 jelentése az előzőkben megadott). A (VII) általános képletű acetilén-szerkezetű alko­holokat valamely (VI) általános képletű benzaldehid (ahol R1 és R 2 jelentése az előzőkben megadott) és (XII) általános képletű Grignard-reagens (ahol Hal jelentése halogénatom) önmagában ismert módon történő reakciójával állíthatjuk elő. Az (V) általános képletű acetilénszerkezetű fenil­alkoholokat a (III) általános képletű olefinszerkezetű fenil-alkoholokká redukáljuk, (ahol R\ R2 és A jelentése az előzőekben megadott). A redukciót a szokásos szemihidrogénező módsze­rekkel végezhetjük el. így pl. előnyösen alkoholos oldószerben, katalizátor (pl. Lindlar-katalizátor) je­lenlétében szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten dolgozhatunk. Ekvimoláris mennyiségű hidrogén fel­vétele után a reakció lényegében végetér és a kívánt termék jó kitermeléssel izolálható. A redukciót oly módon is elvégezhetjük, hogy az (V) általános képletű acetilénszerkezetű alkoholt re­dukálószerrel (pl. lítium-alumínium-hidriddel, nátri­um-bórhidriddel) vagy alkálifémmel és aminnal (pl. nátriummal folyékony ammóniában, vagy lítiummal metilaminban) reagáltatjuk. A fémhidrides redukciót 5 általában iners oldószerben (pl. dietiléterben, tetra­hidrofuránban, dioxánban, etilénglikol-dimetiléter­ben, benzolban, toluolban, hexánban, ciklohexánban stb.) mintegy 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A kívánt 10 terméket a reakcióelegyből a szokásos módszerekkel izolálhatjuk. Az ily módon kapott (III) általános képletű olefinszerkezetű fenil-alkoholok cisz- vagy transz-ket­tőskötést tartalmaznak. Megfelelő redukciós eljárás 15 megválasztásával szelektíven a cisz- vagy transz-izo­mert állíthatjuk elő. így pl. katalitikus hidrogénezés­kor általában a cisz-izomer, míg fémhidriddel végre­hajtott redukciónál általában a transz-izomer képző­dik. 20 A (III) általános képletű olefinszerkezetű fenil-al­koholokat ezután a (II) általános képletű olefinszer­kezetű fenil-ketonokká oxidáljuk. Az oxidációt oly módon végezhetjük el, hogy a (II) általános képletű olefinszerkezetű fenil-alkoholt 25 oxidálószerrel (pl. mangánoxiddal, krómsawal, kro­mátokkal, permanganátokkal, oxigénnel, dimetilszulf­oxiddal, persavakkal) kezeljük, általában vízben vagy szerves oldószerben, szobahőmérsékleten vagy hűtés vagy enyhe melegítés közben. A reakcióterméket a 30 reakcióelegyből a szokásos módszerekkel könnyen elválaszthatjuk. A (II) általános képletű olefinszerkezetű fenil-ke­tonokat az (V) általános képletű acetilénszerkezetű fenil-alkoholokból más úton, a (VI) általános képletű 35 acetilénszerkezetű fenil-ketonokat (ahol Rl , R 2 és A jelentése az előzőkben megadott) keresztül is előállít­hatjuk. Az (V) általános képletű acetilénszerkezetű fenil­alkoholokat előbb oxidáljuk, majd a kapott (IV) 40 általános képletű acetilénszerkezetű fenil-ketonokat szemihidrogénezésnek vetjük alá. Az oxidációt és a szemihidrogénezést lényegében az előzőekben ismer­tetett módon végezhetjük el. A fentiek szerint előállított vegyületek [azaz (II) 45 általános képletű olefinszerkezetű fenil-ketonok, (III) általános képletű olefinszerkezetű fenil-alkoholok, (IV) általános képletű acetilénszerkezetű fenil-keto­nok és (V) általános képletű acetilénszerkezetű fenil­alkoholok] legalább egy bázikus nitrogénatomot tar-50 talmaznak és könnyen savaddíciós sókat képeznek. Kíváát esetben a fenti reakcióknál a savaddíciós sókat is felhasználhatjuk. A i savaddíciós sók előnyösen gyógyászati szem­pontból elviselhető savakkal képezett savaddíciós sók 55 lehetnek. E sók a szabad bázis és gyógyászati szem­pontból elviselhető aniont tartalmazó savak reakciója­kor keletkeznek. A „gyógyászati szempontból elvisel­hető anion ' kifejezés jelentése a szakember számára nyilvánvaló; e kifejezésen bázikus gyógyászati anya-60 gok semlegesítésére felhasznált egyszerű savak nem toxikus anionjait értjük. E célra szervetlen és szerves savak egyaránt felhasználhatók (pl. sósav, hidrogén­bromid, hidrogénjodid, kénsav, borostyánkősav, fosz­forsav, màleinsav, borkősav, citromsav, glikolsav és 65 más savak).

Next

/
Oldalképek
Tartalom