168090. lajstromszámú szabadalom • Additív módszerű eljárás nyomtatott áramkörű alaplemezek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1973. XI. 15. (01-165) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XII. 31. 168090 Nemzetközi osztályozás: C 23 b 5/62 H 05 k 3/18 ^fitaarrxr-^crs'«—= ^szjfi^ Feltalálók: ERDEI Katalin vegyészmérnök, 10% Dr. HASKÓ Ferenc kandidátus, 35% JUNGWIRTH Angéla vegyésztechnikus, 15 % MERÉNYI Csaba vegyészmérnök, 40% Budapest Tulajdonos: Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Additív módszerű eljárás nyomtatott áramkörű alaplemezek előállítására 1 A találmány additív módszerű kombinált eljárás nyomtatott áramkörű, ill. huzalozású alaplemezek előállítására üvegszövet erősítésű epoxi szigetelőle­mezen előkezeléssel, krómsavas maratással, érzékenyí­téssel, kémiai rézleválasztással és a rézréteg galváneljá­rásos vastagításával. A híradás-, átvitel-, számítástechnikai, a műszer­ipari stb. készülékek és berendezések gyártásához ez idő szerint felbecsülhetetlen mennyiségű nyomtatott áramkörű, ill. huzalozású alaplemezt használnak fel. Ezeket most kétféle eljárás szerint állítják elő, ame­lyek elvileg is és kivitelükben is alapvetően különböznek egymástól. Ez a két alapvetően különböző fő eljárás az ún. szubsztraktív és az additív eljárás. Mindkét eljárásnak többféle változatát hasz­nálják. A szubsztraktív eljárásoknak az a lényege, hogy rézfóliával bevont szigetelőlemezről maratással (rézol­dással) eltávolítják a kialakítandó áramköri, ül. huza­lozási rajzolat szerint felesleges rézfóliarészeket és az így megmaradó fóliarajzolat alkotja azután a megter­vezett, előírt huzalozást. A szubsztraktív eljárás mindegyik változata gazda­ságtalan, költséges és mindegyiknek van jónéhány, elvileg is elháríthatatlan hátránya. Mindenekelőtt, a kiindulási anyag, a rézfóliával borított (fóliázott) szigetelőlemez viszonylag igen drága. Azután, mivel az a védőréteg, amellyel a maratás előtt a huzalozási ábrának megfelelően bevonják a fóliázott lemezt, a maratás ellen kizárólag csak a rézfólia felszínét védi, 10 15 aminek következtében a marás (a rézoldás) befelé haladva a rézrétegbe, az egyre mélyülő árkok oldal­falát is támadja, vagyis, a marás fokozatosan egyre beljebb hatol a felszíni védőréteg alá és végül is az így megmaradó fóliacsíkoknak az alsó része, amely a szigetelőlemezen van, keskenyebb, mint a külső vé­dett felületi réteg, tehát a fóliacsík voltaképpen trapéz keresztmetszettel alakul ki. Ezt a jelenséget alámarásnak nevezik. Az alámarást nem lehet elkerülni és irányítani sem lehet, spontánul szabálytalan. Emiatt a kialakult fóliacsíkok határvonalai nem lehetnek élesek és pon­tosan azonosak a védőréteg rajzolatának kontúrjaival, ami miatt ezzel a módszerrel nem lehet készíteni finom rajzolatú áramköröket, ül. huzalozást, még kevésbé szűk tűréshatárú áramköri elemeket, neveze­tesen kellő pontosságú induktivitást vagy kapacitást. Ezen felül azokat a fóliacsíkokat, amelyek kereszt­metszetét áramterhelésre méretezni keü, a számított-20 nál szélesebbre kell készíteni a keresztmetszet-csök­kentő bizonytalan alámarás miatt. További teherté­tele ennek az eljárásnak az, hogy a marató oldat idővel kifárad, használhatatlanná válik és mivel mér­gező, meg keü semmisíteni, ami súlyos gond és 25 feladat, de még jelentős költségnövelő tényező is és az öblítővíz nemkülönben, amely erősen szennyező, tehát külön kell kezelni, elkerülhetetlenül tisztítani a környezetvédelem parancsoló érdekében. Nagyobb áramerősségekhez - nagyobb igénybevé-30 télre - vagy a fokozott térkihasználás érdekében a 168090 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom