168066. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szintezőre szerelhető toldat vagy önálló asztrolábium- műszer földrajzi helymeghatározáshoz
1 \J\J\J\J\J A találmány előnyei a Zeiss-Opton Ni2 prizmás asztrolábiummal szemben: 1. Pontosabb; 2. fotografikus volta következtében objektív, személyi hibáktól mentes; 3. lehet vele az asztrolábium-műszer alkalmazásától eltérő feladatokat is végrehajtani, mint például a re frakció valódi értékének meghatározása; szputnyikgeodéziai feladatok stb. A találmány szerint kialakított asztrolábium-műszer, vagy automatikus szintezőre helyezhető asztrolábium toldat azzal jellemezhető, hogy az asztrolábium irányvonalának eltérítéséhez szolgáló egynél több tükröző elemmel van ellátva, melyek közül legalább egynek a szöghelyzete változatatható. További jellemzője, hogy a szállemezen megjelenő csillagátmenet képének fotografikus úton való rögzítésére alkalmas eszközei vannak. A nyomvonalnak a vonulás bizonyos időtartamára a 90°-kai történő elfordításához a sugármenetbe Dowe-prizma van iktatva. A találmányt a továbbiakban ábráink segítségével ismertetjük részletesebben, melyek közül az la ábra két csillag nyomvonal képét mutatja; az lb ábrán a Dowe-prizma által elforgatott L alakú vonalak láthatók; az le ábra megszaggatott nyomvonalat tüntet fel; a 2. ábra a tükrös berendezés elvi vázlata; a 3. ábrán a találmány szerinti asztrolábiumműszer egy példaképpeni kiviteli alakja látható. A tükrös előtét két részből tevődik össze: - állítható tükrös előtétből (1) - toldat fűtőberendezésből. (2) A hordozó alapműszer egy automatikus szintező, pl. MOM Ni B3. Az 1 állítható tükrös előtét méreteit megszabja a két vetítő felületi prizma (3), (4), vagy tükör, valamint a vízszintes távcső irányvonalára bizonyos szög alatt beeső 20 és 21 zenittávolság. Az asztrolábium feladata, hogy kitűzze a beeső zenitszöget és a billenő prizma állítási tartományát. A 3 fix prizma a távcső iránysíkjára bocsátott merőlegestől lefelé az objektív felé meghatározott ß szögben áll. A 3 és 4 prizma, vagy tükör ilyen vonatkozású viszonyából jön létre az a beeső tartomány, amelyben megtalálható és észlelhető a csillagok fotografikus eljáráshoz szükséges pályája. A 3 és 4 prizma vagy tükör elméleti tengelyének a távcső iránysíkjára merőlegesnek és egymáshoz párhuzamosnak kell lenni. Ezt az állapotot szabályozással érjük el és érzékeny 5 libellával ellenőrizzük, mely libellát az előtétre szereljük fel. A 3 és 4 felületi tükröket, vagy prizmákat a lehetőséghez viszonyítva deformációmentes keresztmetszetűre kell gyártani. Ez igen fontos szempont, mert ettől függ az 1 előtét által visszavert kép torzításmentes leképzése. A tartományt változtató 4 billenő tükör (prizma) tengelyének forgatása áttételes, kb. 1:20, mely áttétel biztosítja a finomállítást a csillagkövetésnél, valamint az észlelés beállítását. Az áttételt képező tengelyeken az ív fok-osztású, a dobon pedig a törtrészt becsülni lehet. A 2 fotóberendezés a 9 toldaton van elhelyezve, amelyben a 7 figyelő irányzótávcső, valamint a 8 billenő felületi tükör (Dowe-prizma) is helyet foglal. A találmány szerinti asztrolábium-műszerrel való mérésnél a <p és X értékeit szétválasztva, egyenként határozhatjuk meg. A y meghatározása úgy történik, hogy a csillagnak 5 a meridiánközeiben tartott műszer látómezejében való megjelenése után a 2 fotóberendezés segítségével kinyitott zárszerkezettel lefényképezzük a csillag közel vízszintes áthaladási pályáját. Közben mérjük a hőmérséklet és légnyomás értékét. Ezután a 6 mű-10 szert álló tengelye körül 180 fokkal elfordítjuk és a csillagpár másik csillagát is hasonlóan leészleljük. Ezáltal ugyanazon a felvételen vízszintes szál felett és alatt egy-egy közel párhuzamos vonal jelenik meg. (l)a ábra). A kiértékelés során a fényképet a látómé-15 zőben levő illesztő keresztek segítségével megfelelő és ismert műveletekkel mentesítjük a perspektív torzulásoktól. Ez biztosítható, mivel a négy illesztő vonal közötti távolságokat a valóságban szögméréssel fotokamera nélkül megmérhetjük. A filmen kimérhetők a 20 mért csillagnyomvonal és a középvízszintes szál közötti távolságok. A földrajzi szélességet (#) ezután számítjuk: * =ő É-( Z o +w É +AZ É+ § É ) 25 30 35 40 50 * =SD +(Z 0 +o; D +AZ D +9 D ) <p =• ahol: ŐÉ +S D AZD -AZ É § D -9 É w D -Wl AZK ~ 2 2 2 V = az álláspont szintfelületi szélessége ^É = a zenittől északra levő csillag deklinác ciója D = a zenittől délre levő csillag deklinációja a zenittől északra levő csillag nyomvonalának a vízszintes száltól való pers„ pektív torzulástól mentes távolsága É = a zenittől északra levő csillag refrakciós javítása ^D = a zenittől délre levő csillag refrakciós javítása Z0 = a zenittáv, melyre a tükröt beállítottuk, de csak perc pontosan ismerjük a fellépő műszerhibák összessége D — a zenittől délre levő csillag összessége. A képletben az első tag a csillagászati évkönyvek-45 u-i u AZD - AZg tag bol szabatosan számítható. A ^ ' fényképről a kimérési pontosság és az alkalmazott filmanyag függvényében ismert. ŐD - ő£ z Horrebow Talcott féle szélesség »,E AZr meghatározási módszerénél alkalmazott refrakciós táblázatból, a két csillag zenittáv differenciájából és a középzenittávból megfelelő pontossággal kivehető. Az ujp — U>É tagb^ benne foglaltatik a zenittávban fellépő összes, műszerből eredő hiba, vagyis: - a műszer kompenzációs hibája - a tükrök tengelyeinek párhuzamossági hibája 60 - a távcső irányvonalának a függőleges iránysíktól való eltérése - a távcső kollimációs hibája - a műszer távcső irányvonalának azimut hibája. Ezekre a szabatos numerikus elemzéstől eltekintve, 65 röviden az alábbiakban térünk ki. 2
