168056. lajstromszámú szabadalom • Kút előregyártott vasbetonelemekből mélyépítési műtárgyak létesítéséhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971.1. 27. (KO-2397) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XII. 31. 168056 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 7/00 E 03 b 3/20 E 02 d 29/00 Feltalálók: BÓDISS János oki. mérnök, Budapest STOLLMAYER Ákos oki. mérnök, Gödöllő, STOLZ Tamás oki. mérnök, TÓTH Károly oki. mérnök, Budapest Tulajdonos: Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Budapest Kút előregyártóit vasbetonelemekből mélyépítési műtárgyak létesítéséhez 1 A találmány előregyártott vasbetonelemekből álló kútra vonatkozik, mélyépítési műtárgyak létesítéséhez, például térszín alatti terek kialakításához kútalapozások készítésére, amelynek a terepszint alá kotrással történő süllyesztését elősegítő vágóéle van. A mélyépítés számos területén kerül sor betonból készült kutak térszín alá, az esetek többségében víz alatti kotrással jóval a talajvízszint alá történő süllyesztésre, főként valamely műtárgy alapozásához (kútalapozás), vagy funkcionális térszín alatti terek — gépházak, kutak, például csápos-kutak, szivattyútelepek, víztisztító berendezések stb. - kialakításához. Az ilyen, többnyire kör alaprajzú kutak átmérője tág határok (1,0-12,0 m) között változik; a kisebb átmérőjű kutakat általában alapozási, a nagyobbakat térkialakítási célokra alkalmazzák. Ezeket a kutakat jelenleg a helyszínen monolitbetonból állítják elő. Ennek során először a vágóélt készítik el, annak megszilárdulása után a köpenyfalat belülről bezsaluzzák, elhelyezik a vasszerelést, majd a külső zsaluzat elkészítése után bebetonozzák az első kút-szakaszt; ennek a magasságát úgy kell megválasztani, hogy a kotrógép gémje a kotrófejjel még be tudjon nyúlni a kút közepébe. Ebből következően egy-egy ütemben kis átmérőjű kutaknál nagyobb magasságú (kb. 4,0 m-es) szakaszok készülhetnek, mint nagyobb átmérőjű kutak esetében. (2,0—2,5 m). Az első kútszakasz betonanyagának megkötését — és adott esetben a vízzáró vakolat elkészültét — követően, kb. 2—3 hét után lehet az első szakasz 10 15 süllyesztési műveletét végrehajtani, amelynek során a kotrógép a kút belsejéből a földet eltávolítja, az pedig saját súlyánál fogva lesüllyed. Miután az első szakasz felső pereme eléri a talajszint környezetét, a fent leírt műveletek ciklikusan ismétlődnek mindaddig, amíg a kút vágóéle eléri a tervezett mélységet. Ezt követően készül el víz alatti betonozással a műtárgy fenéklezáró lemeze, majd további három hét után kerülhet sor a víz kiszivattyúzására, végül az így nyert terepszint alatti tér befejező munkáinak elvégzésére. Ez az eljárás több szempontból is rendkívül hátrányos. Két süllyesztési művelet között a legjobb szervezés mellett is minimálisan három hét telik el; így a leírt szakaszos munkavégzéssel például egy 6,0—8,0 m átmérőjű kút elkészítése és lesüllyesztése legalább három hónapot igényel. A nagymérvű manuális munkaigény mellett nagyon rossz a kotrógép kihasználhatósági foka, mert ha az adott építéshelyen nincs más földmunka, a gép két-három napi munka-20 végzés után az újabb süllyesztési fázisig állni, illetve más munkahelyre elvonulni és ismét visszatérni kényszerül. Mindezen tényezők eredményeként az építési idő elhúzódik, és az építési költségek nagymértékben megnövekednek. 25 A találmány célja, hogy a bevezetőben említett típusú kutak előállításához kapcsolódó hátrányokat kiküszöbölve ezeknek a műtárgyaknak racionális, és rövid átfutási idejű készítését tegye lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy 30 üzemben előregyártott, így méretpontos és jó minő-168056 1