168050. lajstromszámú szabadalom • Tetőhéjaló elem
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 29. (11-138) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. 169V5U Nemzetközi osztályozás: E 04 d 3/24, E 04 d 3/361 Feltalálók: SEIDL Ambrus oki. építészmérnök 30%, SÁRDI Gábor oki. mérnök 30%, DR. VARGA Lajosné oki. építészmérnök 20%, EÖRDÖGH Éva oki. építészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapest Tetőhéjaló elem 1 A találmány tetőhéjaló elem főleg tetőcserép, amelynek egymás melletti és egymás fölötti sorai összefüggő héjalást alkotnak, az összefüggő héjalást pl. a tető esésvonalának irányát követő szaruzatokat és a szaruzatokat áthidaló szelemen jellegű tetőléce- 5 ket tartalmazó tartórendszer hordja, az egyes tetőhéjaló elemek a héjalást hordó tartórendszerhez való kapcsolódást, valamint adott esetben az egyes tetőhéjaló elemek egymáshoz való csatlakozását és/vagy a csapadékvíz terelését szolgáló részekkel rendelkeznek, 10 az összefüggő héjaláson belül pedig az egymás fölötti sorok tetőhéjaló elemei egymáson való átfedéssel vannak elhelyezve. Épületek un. magastetői esetében a leggyakrabban égetett cserépből vagy azbesztcementből készült tető- 15 héjalő elemeket használnak a tetőtér lefedéséhez. E régóta ismert és alkalmazott tetőhéjaló elemek sajátossága, hogy a térelválasztáson kívül csapadékvédő funkciót is el kell hogy lássanak, melynek érdekében az egymás mellett és egymás fölött több sorban 20 elhelyezkedő tetőhéjaló elemek egymáshoz átfedéssel csatlakoznak. A csapadéknak a tetősík legmélyebb részénél elhelyezett eresz felé való levezetése és a tetőtér irányába való beszivárgás meggátlása érdekében ter- 25 mészetesen az egymás fölötti tetőhéjaló elemek sorai úgy vannak átfedve, hogy a följebb levő sor elemei rátakarnak az alatta elhelyezkedő sor elemeire. Ugyancsak a csapadék beszivárgásának meggátlására szokták a tetőhéjaló elemeket - akár cserépről, 30. akár paláról vagy azbesztcement elemekről van szó — „kötésben" elhelyezni, hogy az egymás melletti elemek találkozó élei mentén létrejövő fugák ne essenek egymás alá. Az ismert tetőhéjaló elemek közül a természetes palák alkalmazása ma már ritka, és ezek helyét a gyárilag előállítható műpalák foglalták el. A műpala előnye, hogy könnyű, jó nedvesség- és légzáró tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen faragható, kellő lekötés mellett viharálló, és amellett gyakorlatilag tetszés szerinti tetőhajlásszög esetén alkalmazható. A fölsorolt kedvező tulajdonságok ellenére a műpala tetőfedések számos hátránnyal is rendelkeznek. Ezek közé tartozik, hogy az elemek gyári előállítása maga is költséges, a kész elemek megmunkálása bonyolult és munkaigényes, a kész tetősík nem képes a hó megtartására, az elemek rögzítése pedig aránylag igen sűrű lécezést kíván meg. Kedvezőtlen az is, hogy az esetleges meghibásodások csak nehezen és költségesen javíthatók, ugyanakkor a műpala tetőfedések esztétikailag jellegtelen megjelenésűek. A hagyományos cserép anyagú héjalóelemek aránylag olcsóak, gyártásuk, lerakásuk és javításuk egyszerű, csapadék- és szélzáróságuk aránylag kedvező, és ugyanakkor a havat is megtartják. A cserép anyagú tetőfedés építészetileg értékes, mivel különböző színárnyalatai és lerakási módjának variálhatósága folytán vázlatos esztétikai igények kielégítésére alkalmas. — A cserép anyagú hagyományos tetőfedések is 168050 1
