168035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 2-aminotiazol-származékok előállítására

3 168035 4 lókat alkalmazunk oldó- vagy hígító szerként, előnyös azok forráspontján vagy ahhoz közeli hőmérsékleten dolgozni. Az I általános képletű helyettesített 2-aminotiazol­származékok rendszerint halogénhidrogénsavas sók formájában keletkeznek, melyek a reakcióelegyből önmagában ismert módon elkülöníthetők. Amennyi­ben a végterméket bázis formájában kívánjuk előállí­tani, célszerűen úgy járunk el, hogy a reakció lezajlása után a kapott elegyet bázisos anyagok segítségével meglúgosítjuk, és a felszabadult bázist önmagában 10 ismert módon elkülönítjük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a terméket halogén-hidrogén-savas só formájá­ban különítjük el, és ezt követően szabadítjuk fel a bázist. Bázisos anyagokként alkáli- és alkáliföldfémek hidroxidjait, karbonátjait, hidrogén-karbonátjait, to­vábbá ammónia vizes oldatát alkalmazhatjuk. Külö­nösen előnyös a lúgosítás céljára vizes ammónia­oldat alkalmazása. Sóképzésre szervetlen savként klórhidrogén, brómhidrogén, kénsav vagy foszforsav, szerves sav­ként pedig maleinsav, fumársav vagy D-borkősav jönnek elsősorban tekintetbe. I. táblázat 2-Aminotiazol-származékok diuretikus hatása patkányokon Tesztanyag Dózis Vizelet mennyisége Vizelet elektrolittartalma (T) száma mg/kg ml(kg)5ó T-C p.o. (T) Na+ r Cl0 Na+ /lC Cl°/Na+ +r 1. 25 22,02 13,26 5 20,11 14,40 2,25 1,55 2,70 1,45 0,71 50 12,06 6,76 3,12 1,93 4,07 1,61 0,85 3. 25 10,45 5,32 -­­­-5 11,50 2,47 1,21 0,76 1,61 1,59 0,81 50 15,10 6,36 1,92 1,22 2,20 1,57 0,70 8. 25 4,12 3,36 — -­— — 11. 25 11,20 3,30 — — — — — 12. 25 8,62 3,49 — -­— — 13. 25 6,26 1,13 — — -— -14. 25 18,80 13,40 -­­­-5 5,45 0 -­­­-15. 25 18,80 13,40 -­­­-5 8,60 0,80 -­­­­Chlorotiazid (CT) 6 7,64 1,99 1,72 1,19 1,97 1,44 0,68 chlorotiazid = 6-klór-7-szulfamil-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid Az (I) általános képletű helyettesített 2-amino­tiazol-származékok figyelemreméltó diuretikus hatás­sal rendelkeznek. A diuretikus hatást patkányokon vizsgáltuk Lip­schitz módszerének (J. Pharmacol. Exp. Ther. 79. 97-110, 1943) C. M. Kagawa és J. Kaim által módosított eljárásával (Arc. Int.Pharmacodyn 137, 241-249, 1962). összehasonlító anyagként chlorothi­azidot használtunk. Néhány találmány szerinti új vegyü­let farmakológiai adatait az I. táblázat tartalmazza. Az (I) általános képletű helyettesített. 2-amino­tiazol-származékok értékes kiindulási anyagok gyó­gyászatilag előnyös hatású vegyületek előállítására is. így pl, kedvezően használhatók kiindulási anyagok­ként különböző 2-tiazolil-karbamid-származékok és 2-aminoacil-aminotiazol-származékok előállítására. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 2-Metilamino-4-(3'-piridil)-tiazol előállítása (1) 57 g 3-brómacetil-piridin-hidrobromid [J. Hetero-45 cyclic Chem. 6, 896 (1969)] 250 ml vízzel készített szuszpenziójához keverés közben hozzáadagoltunk 21 g 1-metil-tiokarbamid 100 ml vízzel készített oldatát. A keletkezett oldatot 4 órán át szobahőmérsékleten kevertettük, majd 8%-os ammóniumhidroxid-oldattal 50 hűtés közben pH 8,5-ig meglúgosítottuk. A termék vörös olaj formájában vált ki, ez azonban hamarosan megkristályosodott. Éjjelen át hűtőszekrényben tar­tottuk, majd szívatással szűrtük, és a kristályokat a szűrőn jeges vízzel mostuk, végül a 2-metilamino-4-55 (3'-piridil)-tiazolt szobahőmérsékleten megszárítot­tuk. Hozam: 36,4 g (95%). Benzolból átkristályosítva az anyag 114-116 C°-on olvadt. Az 1. példában leírtak szerint jártunk el az alábbi 60 származékok előállítása során is, azonban 1 -metiltio­karbamid helyett 1-allil-, 1-etil-, l-(2'-furil-metil-, 1-ciklohexil-, l-(n-butil)-, illetve l-(2'-hidroxietil)-tio­karbamidot alkalmaztunk. Az így kapott származé­kok fizikai és termelési adatait a II. táblázat tartal-65 mázza. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom