168006. lajstromszámú szabadalom • Biocid hatású fatelítő készítmények

ben a fakorhadás megelőzésére a készítményeknek legalább 60-70% kőszénkátrányolajat kell tartalmazniuk, melyet vizsgálataink is bizonyítanak. Ilyen magas kőszénkátrányolaj tartalom viszont hosszú időn át folyamatosan szennyezi, fertőzi a kömyeze- 5 tet. Fertőző hatása igen jelentős, minthogy melegvérűekre a szájon keresztüli LD 50 értéke 2200 mg/kg fehér patkány. (A találmány szerinti készítmény LD • 50 értéke: 3300 mg/kg fehérpatkány). 10 A kőszénkátrányolaj minden, az előzőekben ismertetett káros hatását szem előtt tartva célul tűztük ki olyan védőszer készítmények kidolgozását, amelyek a kőszénkátrány olaj, valamint a kőszénkátrány olaj és ásványolaj keverék káros környezetszennyező hatása- 15 val szemben a környezetvédelmi törekvésekkel összhangban a talajt és élővizeket nem szennyezik, továbbá humán toxicitásuk kedvezőbb. Emellett a mikroorganizmusok és inszekták káros hatásai ellen a faanyagoknak (fából készült műtárgyaknak) tökéletes 20 védelmet nyújtanak. A kitűzött cél elérésére kísérleteket végeztünk több ismert faanyag védőszerrel és ezek különböző kombinációival. Ezek a kísérletek a környezetvédelmi 25 szempontokat tekintve nem vezettek eredményre. Ezt követően rátértünk olyan vegyületek vizsgálatára, melyeknek egy részét már korábban vizsgálták — pentaklórbenzol, hexaklórbenzol —, de hatásukat nem találták kielégítőnek, mert ezeknek a vegyületek- 30 nek vagy keverékeiknek a biocid hatása farontó gombákra, baktériumokra és rovarokra specifikus volt, vagyis egyes károsítókra csak periférikusán hatottak, míg másokra teljesen hatástalanok voltak. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztal- 35 tuk, hogy szemben a korábbi próbálkozásokkal a klórbenzol vegyületeinek bizonyos arányú keverékei a fakorhadást legelterjedtebben és legintenzívebben előidéző gombák — könnyező házigomba (Merulius lacrymans (Wulf.) Fr.), házi kéreggomba (Poria vail- 40 lanti Fr.), pincegomba (Coriophora puteana (Pers.) -cellulózbontó talajlakó mikroszervezetek (Sporocitophaga, Citophaga, Sorangium, Aspergillus, Penicillium, Trichoderma, Streptomyces fajok), valamint rovarok — szú, cincérfélék — ellen tökéletes védelmet 45 nyújtanak a faanyagú építményeknek, műtárgyaknak. Azt találtuk, hogy a klórbenzol homolog vegyületei akkor fejtik ki a legmegfelelőbb biocid hatást, ha a készítmények a 2 s% diklórbenzol-, 5-15 s% 50 1,2,4-triklórbenzol-, 5-15 s% 1,2,4,5-tetraklórbenzol-, 20-47 s% 1,2,3,4-tetraklórbenzol-, 5-17 s% pentaklórbenzol-, 1 —4 s% hexaklórbenzol keverékét • önmagában, vagy ásványolajjal és/vagy 150—350 °C forráspontú ásványolaj párlattal, mint oldó- és vivő- 55 anyaggal tartalmazzák. Az óídó- és vivőanyagot tartalmazó készítmények 5-60 s%, előnyösen 20-35 s%-diklórbenzol-, 1,2,4-triklórbenzol-, l,2,4,5-tetraklórbenzol-,60 1,2,3,4-tetraklórbenzol-, pentaklórbenzol-, hexaklórbenzol - 0,4-0,7, 1-5,25, 1-5,25, 4-16,45, 1-5,95, 0,2-1,4 s% - keverékét és 40-95 s%, előnyösen 65-80 s% ásványolaj és/vagy 150-350 °C forráspontú ásványolaj párlatot tartalmaznak. 65 A biocid hatás, valamint környezetszennyezés mértékének összehasonlítására kísérleteket végeztünk 50-, 60-, 70 s% kőszénkátrányolajat és 50-, 40-, 30 s% ásványolajat tartalmazó készítményekkel (to-^ vábbiakban A), továbbá 10-, 25-, 35-, 50 s%-óf fatelítettséggel 2 s% diklórbenzol-, 17 s% 1,2,4-triklórbenzol-, 17 s% 1,2,4,5-tetraklórbenzol-, 40 s% 1,2,3,4-tetraklórbenzol-, 20 s% pentaklórbenzol-, 4 s% hexaklórbenzol keverékével (Továbbiakban B), valamint 10-, 25-, 35-, 50 s% fentiekben megadott klórbenzol homológot és 90-, 75-, 65-, 50 s% ásványolajat tartalmazó készítményekkel (továbbiakban C). A kísérletekhez erdeifenyő (pinus silvestris) szíjácsból készült próbatesteket használtunk. A próbatesteket nyomás alatti telítéssel kezeltük, a • telítőszer felvétel 600 kg/m3

volt. Ennek megfelelően a védőszerek felvétele pl. 10%-os oldatnál 120 kg/m3

, 30%-os oldatnál 180 kg/m3

stb. A faanyag károsodásának mértékét a próbatestek nyomószilárdságának változásával állapítottuk meg. Ismert ugyan a faanyag károsodásának megállapítása a fa súlycsökkenése alapján is, de mivel a súlycsökkenés a károsítás kezdetén nem mutatja mindig azt a kedvezőtlen hatást, amelyeket a károsítok okoznak, ezért ettől a vizsgálati módszertől eltekintettünk. A fa próbatesteket a kísérlethez felhasznált telítőszereknek megfelelően 3—3 és egy kontroll csoportra osztottuk. Majd telítés után 3 db. próbatestet és a kontrolt táptalajon tenyésztett könnyező házigombával (Merilius lacrymans (Wulf.) Fr.)-, 3 db és kontroll próbatestet házi kéreggombával (Poria vaillanti Fr.)^ 3 db és kontroll próbatestet pincegombával (Coniophora puteana (Pers.))-, fertőztük meg. Az így élőké; szített próbatesteket 30 napos természetes környezetben való tartás után táptalajon tenyésztett baktériumok, mikroszkopikus gombák és sugárgombák (Sporocytophaga myxococcoides, Eytophaga hutchinsonii, Sorungium cellulosum, Penicilhum sp., Aspergillus sp., Trichoderma sp., Streptomyces cellulosae) kevert tenyészetével fertőztük és további 60 napig előbbi helyen tároltuk. A kísérleti eredményeket az I., II., III., és IV. táblázatban ismertetjük. A próbatesteknek a hatóanyaggal való telítettségét %-ban adjuk meg, a nyomószilárdságot kg/m2 -ben. I. táblázat ^^ próbatest A ^v.

kont- próbatestek telítése \. roU 50% 60% 70% gombák \. nyomószilárdság kg/cm2 Merilius lacrymans 420 480 495 550 (Wulf.) Fr. Coniophora puteana 400 470 490 524 (Pers.) Poria vaillanti Fr. 430 500 515 550' 2