168000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-nitroacetil-benzoesav-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 111 T~ Bejelentés napja: 1974. IV. 2. (BE-1195) Nagy-britanniai elsőbbsége: 1973. IV. 3. (15 882/73) Közzététel napja: 19-75. IX. 27. Megjelent: 1976. XI. 30. 1681 III Nemzetközi osztályozás: C 07 c 79/36 C 07 c 79/46 Feltalálók: BUCKLE Derek Richard vegyész, Redhill, Surrey, SMITH Harry vegyész, Maplehurst, Sussex, CANTELLO Barrie Christian Charles vegyész, Horsham, Sussex, Nagy-Britannia Tulajdonos: Beecham Group Ltd., Brentford, Middlesex, Nagy-Britannia Eljárás 2-nitr.oacetil-benzoesav-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új 2-nitroacetil-benzoesav-származékok és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A találmány szerint előállított új vegyületek gátolják egyes antigén-antitest reakciók hatását, és ennek megfelelően a gyógyászat- 5 ban allergiás és immunológiai reakciókkal kapcsolatos megbetegedések (például bizonyos asztma-típusok, szénanátha és orrnyálkahártya-gyulladás) megelőzésére és kezelésére használhatók fel. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyüle- 10 tek az (I) általános képletnek felelnek meg — ahol R jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, Rí, R2, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsport vagy fenilcsoport, azzal a feltétellel, hogy az R1-R4 15 csoportok közül legalább egy, de legfeljebb kettő hidrogénatomtól eltérő jelentésű. Az (I) általános képletű vegyületekkel rokon szerkezetű, nevezetesen az R1; R 2 , R3 és R 4 szubsztituensek helyén szubsztituálatlan vegyületek, a 2-nit- 20 roacetil-benzoesav-metilészter, a 2-nitroacetil-benzoesav-etilészter és a 2-nitroacetil-benzoesav előállítását a J. Gen. Chem. 26, 1039. (1956) szakcikk, míg a 2-nitroacetil-benzoesav-izopropilészter és a 2-nitroacetil-benzoesav-izobutilészter előállítását a J. Gen. 25 Chem. 24, 725. (1954) szakcikk ismerteti. Ezek a közlemények azonban nem számolnak be a vegyületek esetleges biológiai aktivitásáról, és semmiféle egyéb közlemény sem utal arra, hogy a felsorolt vegyületek gyógyászatilag hasznosítható biológiai ha- 30 tással rendelkeznének. Rendkívül meglepő tehát az a felismerésünk, hogy az (I) általános képletű új vegyületek allergia-ellenes hatást fejtenek ki. Az (I) általános képletű vegyületekben Rí,R2, R3 és R4 előnyösen hidrogénatomot, metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, terc-butil-, vagy fenilcsoportot jelenthet. Az (I) általános képletű vegyületekben -COOR szabad, vagy alkilésztqrré alakított karboxilcsoportot jelenthet. Az észterek közül példaként a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, terc-butilésztereket említjük meg. A sók közül példaként az alkálifémekkel, így nátriummal, vagy káliummal, alkáli-földfémekkel, így magnéziummal, földfémekkel, így alumíniummal, továbbá szerves bázisokkal, így aminokkal vagy amino-vegyületekkel képezett sókat soroljuk fel. Minthogy az (I) általános képletű vegyületek a -CO-CH2-NO2 oldalláncban savas jeBegű metiléncsoportot tartalmaznak, e vegyületek a felsorolt kationokkal a savas jellegű metiiéncsoporton is sókat képezhetnek. Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények például beszippantásra szánt, vagy adott esetben kemény zselatin kapszulákba töltött, finom eloszlású porok lehetnek. Az (I) általános képletű hatóanyagokból orális adagolásra szánt készítményeket, például szirupokat, tablettákat, kapsMákat, pilulákat és hasonlókat, valamint injekciós készítményeket is előállíthatunk. Az utóbbi
